Fényképész, akadémiai festő, cégvezető. Szakmai tudás és művészet fonódik össze munkáiban, iskolát teremt. Neve garancia: a minőséget jelenti. 1896-tól császári és királyi udvari és kamarai fényképész címet nyer. Temesvári fényképészeti szalonja mellett Nagy-Becskereken, Herkulesfürdőn, Aradon, Buziásfürdőn és Budapesten nyit műtermet. Német-Boksánban született, nagyon fiatalon (1866-ban) áll be nagybátyja, Hess Fridolin lugosi fényképészeti műhelyébe. 1868-ban a […]
Neves utazó, földrajzi felfedező, alpinista, akadémikus. Pesten született. Mivel vasúttervező mérnök édesapja az országot járta, az ifjú Déchy több helyen végezte iskolai tanulmányait, többek között Temesváron és Pesten, a helyi Piarista Gimnáziumokban. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Pesten végzi, jogot, geológiát és földrajzot tanul. A bécsi évek alatt szereti meg véglegesen a hegymászást. Számos Alpokba induló […]
Építőmester, tervező, vállalkozó. Reiter Eduard Fünfhausban, Bécs mellett született. Tanulmányait Bécsben és Münchenben végzi. 1871-ben telepszik le Temesváron; 1873-ban fordul a hatóságokhoz építési iparengedélyért. A XIX. század végi gazdasági fellendülés éveiben felépített több jelentős városi és vidéki templomot a Reiter irodában terveznek meg. Jó felkészültsége, megbízhatósága miatt a Csanádi Egyházmegye hivatalos építészeti tanácsosává választják meg. […]
Virágkertész, szakíró, szerkesztő. Kemény, céltudatos munkával éri el, hogy virágkertészként Európa-szerte ismerjék. Jelentős tevékenységet folytat kertészeti szakíróként, szerkesztőként felismeri, hogy termékeit csak egy széles hozzáértő társadalmi réteg becsülheti igazán. Temesvár magyar Erfurtként való emlegetése a Niemetz, Agátsy és Mühle cégek virágtermesztő munkájának volt köszönhető. Csehországban, Kulm-Chlumec-ben született. Iskolai tanulmányait Teplitz-Schönauban (ma Teplice, Csehország) végzi. Fia, […]
Csanádi apát, történész, régész, geográfus, tanár és egyházi író, akadémikus. Ortvay (1875-ig Orthmayr) 1843-ben született Csiklovabányán (Krassó megye). A temesvári Piarista Gimnázium elvégzése után, 1862-től teológiát tanul a temesvári papnevelő intézetben. 1866-ban áldozópappá szentelik, majd 1870-ig segédlelkész és hitoktató Csanád egyházmegye több településén (Kikinda, Németoravica, Németcsiklova és Fehértemplom). 1870–1872 között a lugosi római katolikus gimnázium […]
Katolikus pap, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész. Esztergomban született, középiskoláit és teológiai tanulmányait szülővárosában végzi, itt szentelik pappá 1862-ben. Gimnáziumi tanárként Esztergomban (1863), hitszónokként Pannonhalmán (1864), majd ismét tanárként Kőszegen működik. 1874-ben világi papként kerül a csanádi egyházmegyébe, Szeged-Rókuson majd Szeged-Belvárosban segédlelkész. Szegeden jelenik meg 1879-ben sokat idézett munkája: Szent István első és apostoli magyar királynak […]
Földbirtokos, méhész, szakíró, országgyűlési képviselő. Temesgyarmaton jött a világra sédeni Ambrózy György és borosjenői Muslay Izabella elsőszülött fiúgyermekeként. Tanulmányait magántanulóként kezdi, 14 esztendős korában iratkozik be a bécsi politechnikumba. Két esztendő múltán félbeszakítja mérnöki tanulmányait. 1855-ben önkéntesen belép az osztrák hadseregbe. Az 1859-es hadjárat alatt Itáliában állomásozik. Lombardiai tartózkodása idején ismerkedik meg a fejlett olasz […]
Kohómérnök, kutató, szakíró, főiskolai tanár, akadémikus. A modern magyar vaskohászat megteremtője önéletrajza szerint Aradon született 1837. február 15-én, de az újabb források alapján február 5-én Kürtösön (ma Curtici). Korán árvaságra jut, elemi iskoláit lugosi rokonai segítségével végzi el. 16 évesen írnok egy jegyző mellett, majd 1856-tól az osztrák-magyar vasúttársaság dognácskai (ma Dognecea) bányavállalatánál. A szorgalmas […]
Felszentelt püspök, teológiai rektor. Elöljárói betegsége miatt több ízben is ő vezette a csanádi egyházmegyét. 42 éven át volt fölszentelt püspök. Négy főpásztor – Bonnaz Sándor (1860-1889), Dessewffy Sándor (1890-1907), Csernoch János (1908-1911) és Glattfelder Gyula (megyéspüspök 1911-től) – mellett szolgál, de soha nem kap megyés püspöki kinevezést. Szegeden született, régi iparoscsaládból származik. Középiskolai tanulmányait […]
Sebész, szemész- és szülészorvos, városi főorvos és közkórház-igazgató. Fülöpszálláson született, orvosi családban. Középiskolai tanulmányai után a pesti orvosi egyetemre iratkozik be. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban a népfelkelők oldalán harcol, emiatt 1849-től három évi ollmützi elzárásra ítélik. A következő évben katonai (kisegítő)orvosként az osztrák hadseregbe küldik. 1854-1858 között a bécsi Orvosi Egyetemen tanul, ahol már […]
Építészmérnök, matematikatörténész, Bolyai-kutató. A magyar és nemzetközi Bolyai-kultusz elindítása és kialakulása Temesvár városához kötődik, Schmidt Ferenc temesvári építész a Bolyaiak első életrajzírója révén. Édesapja Schmidt Antal temesvári építész, több Bolyai korabeli temesvári épület tervezője és kivitelezője. Dávid Lajos, a neves Bolyai-kutató A két Bolyai élete és munkássága című könyvében megemlíti: a Schmidt nagypapa neve Kováts, […]
Római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Korának egyik legműveltebb és legsokoldalúbb magyar főpapja Újaradon látja meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait Aradon és Szegeden, a teológiát a pesti Központi Szemináriumban végzi. Papnövendékként igen tevékeny, irodalmi dolgozataival elismerést szerez. 1846 őszén Temesváron Lonovics püspök levéltárosa, ahol kivívja Mihalovich József későbbi zágrábi bíboros, érsek […]
Kereskedő, emberbarát, intézményalapító. Aradon született kereskedőcsaládban. Elemi iskoláit Aradon végzi, majd ugyanitt folytatja tanulmányait a kereskedelmi iskolában. 1840- ben kereskedősegédként kerül Temesvárra. A tehetséges ifjú korán megalapozza sokat ígérő karrierjét, hamarosan önálló kereskedő, majd sikeres üzletemberként válik ismertté. Tevékenyen részt vesz a város életében; 1867-től tagja a városi tanácsnak. Nagyszerűen ismeri fel a lehetőségeket, sikeresen […]
Politikus, közgazdász, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pesten született, gazdag földbirtokos családban. Apja, gattaji Gorové László író, vagyonos örmény-magyar nemes, akinek nemesi előneve a Temes megyei Gátalját idézi. Elemi iskolát Szolnokon és Gyöngyösön, gimnáziumot a pesti piaristáknál végez, bölcsészeti- és jogi tanulmányokat a pesti egyetemen folytat. Miután a szólásszabadságról vallott nézetei miatt egyik tanárával […]
Polgármester, a mai Temesvár megalapozója. Küttel Károly ősei az örökösödési háború idején, 1689-ben költöztek át a németországi Badenből a magyarországi Kőszegre. Itt a család a XVIII. század elején a helybeli gyógyszertár tulajdonosává válik. A gyógyszertár a Küttel család tulajdonát képezi egészen 1950-ig, jelenleg múzeum. Kőszegen született. Szakítva a családi tradíciókkal, a gyógyszerészet helyett a jogi […]
Megyéspüspök, főrendiházi tag. A franciaországi Challex településen született. Amikor az I. Napoleon seregében szolgáló apa az 1813-as lipcsei csatában elesik, az anya 7 esztendős fiával Magyarországon élő sógorához, Bonnaz Antal nagyőszi plébánoshoz költözik. A középiskolai tanulmányait Aradon, Temesváron, majd a filozófiát Szegeden végzi. Ezt követően, 1834-ben felvételt nyer a bécsi papnevelő intézetbe, a Pazmaneumba, ahol […]
Mérnök, feltaláló, fegyverszállító. Joggal nevezhető az 1848-as forradalom mártírjának. Az eredetileg Modersbacher nevet viselő család 1720-ban vándorol be Tirolból (Ausztria). Édesapja, id. Maderspach Károly, német származású bányatanácsos, nyugalmazott főszázados. Bátyja, Ferenc (1793–1849) honvéd alezredes. Maderspach Károly Oravicabányén született. Tanulmányait a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián (ma Banská Štiavnica, Szlovákia) végzi. Buchwald Franciskával (1804–1880) kötött házasságukból […]
Székely kisnemes, az 1514-es parasztháború vezetője. Makfalvi Dózsa György (németül Georg Dózsa, románul Gheorghe Doja, szlovénül Juraj Dóža, horvátul Juraj Doža) a háromszéki Dálnokon született. Születéséről pontos dátum nem maradt fenn. Sokáig származásáról is vita folyt, amíg elő nem került a Barlabási Lénárt székely ispán által írt 1507-es okirat, eszerint Dózsa György a makfalvi Dósa-család […]
Ferences szerzetes, skolasztikus író, híres prédikátor. Származásáról, családjáról, szülőhelyéről semmi bizonyosat nem tudunk. A középkori névadási gyakorlat a szülőhelyet vagy a közelében fekvő nagyobb várost jelöli meg – innen a Temesvári név. Az első pontosabb adat 1458-ból való, Krakkóból, ahol Pelbartus Ladislai de Temeswar néven az egyetem diákja – apját Lászlónak hívták. 1463-ban 24 társa […]
Mérnök, technológus, egyetemi tanár. Aradon született. Szülei Bakonyi Károly vasúti műszaki alkalmazott és Isztray Erzsébet, testvére Gabriella. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Magyar Királyi Főgimnáziumban végzi. Gépészmérnöki oklevelet a Budapesti Műegyetemen (1905-1909) szerez. 1910-től Budapesten, majd Aradon a Magyar Államvasutaknál (MÁV) mérnök. Az impériumváltás után munkájára igényt tartanak a román vasútnál, a CFR-nél is, ahol rövidesen […]
