Temesvár első kerülete ez (Innenstadt, Cetate) magába foglalja ma az osztrák erőd és a körülötte építési tilalomnak alávetett Várkültelek-Vársík területét.

1.kép – Szabadság téri Pestis-szobor

a) Első kiindulópontnak a Szabadság teret (pţa. Libertăţii) választjuk. Oldalai nem tökéletesen párhuzamosak, területe így kb. 103 x 99 méter. Ide van felállítva a Nepomuki Szent János Társulat 1756-ban emeltetett Pestis-szobra (Temesvár, időben harmadik szobra), mely az előző, innen elvitt Szent János szobrot helyettesíti. Homokkőből készült barokk szoborcsoport, legfelül liliomot tartó Szűz Mária, a lábainál Nepomuki Szent János (1340-1393) térdepel (1. kép). A talapzat három oldalán domborművek vannak, melyek középkort idéző jeleneteken ábrázolják a szent mártíromságához vezető, 1393. körüli történetét: a cseh királyné (Bajor Zsófia, 1376-1425) gyónása, a férj, IV. Vencel (1361-1419) király faggatja a szentet, de mivel az megtagadja a gyónási titok kiadását, a prágai hídról a Moldvába (Vltava) dobják (a Prágát átszelő mai folyó, legalábbis a Károly hídról nézve, alig mellmagasságig ér). Körül, három másik szent: Borromeói Károly (1538-1584), Szent Sebestyén (256-288) és Szent Rókus (1345?-1379). Az alkotás E. Wasserburger és F. Blim bécsi kőfaragóknál készült, eredeti Szabadság téri felállítása után 1852-ben a Balázs térre költöztették az Erdélyi Kaszárnya elé, helyet adva a vár védelmében, 1849-ben elesett osztrák harcosok tiszteletére felállított emlékműnek. Vissza, a Continental szálló építése során jutott, 1974-ben (ekkora a másik emlékmű rég, 1936-ban, a Lippai úti temetőbe került).

2.kép – Ó-városháza

Északi oldalán a térnek van az Ó-városháza piros színűre festett épülete (2. kép). Eredetileg a német városi tanácsnak (Deutsches Rathaus) építették, 1731. karácsony szenvedején (Szenteste napján) helyezte el alapkövét Peter Solderer városbíró. Valószínűleg 1734-ben készül el de 1735. február 15-én biztosan ebben az épületben választják Solderert újra. 1780-tól az egységes városi tanács székhelye 1949-ig. Barokk stílusban épült, de az 1782-es Joseph Aigner vezette restaurálásakor reneszánsz stílust kapott. Az 1849-es ostrom megrongálta, kijavítják, és még később is többször átalakítják, mai reneszánsz kinézetét 1935-ben kapta. Kapuoszlopába van helyezve egy arab feliratos perzsa szövegű márványtábla („E fürdő felállításának éve a gyötrelem ideje Ibrahim Ehán alatt. Hedzsira 1053”) amely arra utal, hogy itt fürdő lett volna (egyesek cáfolják).

3.kép – A német városi tanács pecsétje

Homlokzatán a német városi tanács pecsétje (3. kép) van domborműn ábrázolva: palánkból készült várfal, melyet két torony között sáncra nyíló kapu szakít meg (emléke a meghódított török várnak). Jelenleg a Tudományegyetem Zene- és Színművészeti kara működik itt, bent az emeleten, szép nagy tanácsterem található.

4.kép – Volt hadbiztosság

A volt Hadbiztosságnak, de a „Két aranykulcshoz” címzett fogadónak is otthont adó szomszéd épület (4. kép) előbb különáll, majd a későbbi javítások után közös homlokzattal hozzá kötődik a városháza épületéhez. Falán tábla hirdeti, hogy 1867-ben és 1868-ban itt járt Mihai Eminescu (1850-1889) – mint súgója a Pascaly féle vándorszínész társulatnak.

Keleten található az eklektikus reneszánsz stílusban, Karl May (1855-1921) által tervezett Temesi Mezőgazdasági Takarékpénztár (5. kép). Később itt a „Corvina” könyvbolt, az olasz bank, a konzulátus, és a CEC (Takarék- és Letéti Pénztár) volt. Mai arculatát a ’30-s évek kincstári olasz stílusa szabta át.

5-kép – Temesi Mezőgazdasági Takarékpénztár

6.kép – Osztrák erődön belüli belváros makettje

A tér keleti kijárata közelében helyezték el 2015. végén Bogdan Raţă (1984-)„Telefonáló kisfiú” (telefon nélküli !) széljárta szobrát, majd 2016. áprilisában egy 1,2 x 1,2 méteres kőtalapzatra a mai belváros (csak osztrák erőd kontúrjain belüli) bronzmakettjét (6. kép).

7.kép – Helyőrségparancsnokság

8.kép – Makry ház

A déli épület megtartotta katonai jellegét a kezdetektől (1730-ban építették), itt volt a Helyörségparancsnokság (7. kép). Előtte két tölgyet 1923-ban Ferdinánd és Mária megkoronázása emlékére ültettek. Az épület helyén volt török időkben a beglerbég palotája, belső kertel. Tér felőli jobb oldalán, nagyméretű (2,3 x 1,4 m) réztáblán, az 1990. március 17-én elfogadott Temesvári Kiáltvány szövege látható, 2016. óta. Ennek 8. pontja kéri, hogy a volt szekuritátésok és a kommunista aktivisták elitje ne foglalhasson el vezető pozíciót állami szinten legalább két választási mandátum idejéig (nem volt és az óta sincs ez figyelembe véve). A déli oldalon, a Rezső és Deák utcák (str. Alba Iulia, str. Delamarina) sarkán található az 1812 előtt befejezett Makry-ház (8. kép). Boltíves kapujának oldalfalán márványtáblára vésett szerb nyelvű szöveg állít 1886-ból emléket Persida Stojkovićnak (szül. Makry, 1791-1849). Érdekességként lehet szemrevételezni bejárati kerékvetőit, ezek két honvéd ágyúcső részei. Itt, 1912-től a Temesvár Városi Takarékpénztár RT bérelt irodát.

9.kép – Tiszti kaszinó

Szintén máig a katonaságot szolgáló épület, az 1775-ben befejezett Tiszti Kaszinó, mely nyugaton zárja a teret (9. kép). Ezt később megmagasították, és többször átépítették. Az erkélyén játszó katonazenekar kihangosításához használt először erősítőt Temesváron Leyritz Ignác, 1886-ban. Tér felőli főbejárata mellett látogatható a „Pro Armia” nevű kiállítas-galéria. Az épületben székel most a Helyörségparancsnokság, de Erzsébet utcai (str. Mărăşeşti) bejárattal. A kaszinó előcsarnokában 2009. június 9-én, Luciana Ianculescu zenetörténész javaslatára leplezték le az alábbi román szövegű emléktáblát „Karl von Greth várparancsnok tábornok oldalán itt lakott Jeanette d’Honrath, Ludwig van Beethoven első szerelme 1823.11.01”. Beethoven 1787-ben Bonnban, a Breuning családnál találkozott a kölni, széphangú, hozzá hasonló korú Jeanette d’Honrath-al, aki néhány hónap múlva férjhez ment az akkor osztrák századoshoz. Útjaik elváltak, később már súlyos betegen, a hölgy férje oldalán Temesvárra került, aki mint az osztrák helyőrség parancsnoka ebben az épületben lakott. Rövidesen meg is halt, előbb a szomszédos piarista templomban, majd annak lebontása után a Lippai-úti temetőben nyugszanak férjével együtt. Egyébként, a kaszinó gyönyörű báltermében egykor híres előadóművészek koncerteztek.

10.kép – Magyar Általános Hitelbank

Hozzá szorosan, 1849 után de 1859 előtt, a Hadtestparancsnokság masszívabb épülete került, itt most a 18. „Banat” gyalogsági dandár parancsnoksága van. Ez előtt magas, DECEBALUS/PER/SCORILO feliratú, D. Ţecu készítette talapzaton, P. Mercea munkája, Decebal (63-106) utolsó dák király (Scorilo fia?) bronz mellszobra tekint szigorúan a térre, 1968. óta. Észak-nyugatra, a Városház és a Széchenyi utcák (str. Ungureanu, str. Brediceanu) sarkán állt a bosnyák ferencesek mecsetté alakított temploma, melyet a török hódoltság felszámolása után tízévi munkával barokk stílusban újraépítettek (1736-ban szentelték fel). Később (1789) kegyesrendi (piarista), de (pl. 1891-ben) helyőrségi templom is volt, ám annyira megrongálódott, hogy 1904-ben le kellett bontani. Helyén a mai kupolás épület (10. kép) a Magyar Általános Hitelbanknak nyújtott eredetileg székházat, Székely László tervezésében, tér felőli falán két dús idomú allegorikus női alak domborművén felfedezhetjük a kaptárt, kalapácsot és a fogaskereket, mint szimbólumokat.

11.kép – Ferences kolostor

Kafka Margit (1880-1918) többször tartózkodott második férjével, Bauer Ervinnel (1890-1938) Temesváron, először 1915. februárjában, utoljára 1918. októberében, és ezen a téren is lakott¹.

De mellette, a Városház utcában (str. Ungureanu) van az 1716-ban épített ferences kolostor, melyben aztán 1910-ig a kegyesrendiek főgimnáziuma működött, miután iskolájuk Szent Andrásról ide költözik II. József rendelete nyomán, (11. kép), amíg elkészült az új, ugyancsak Székely László tervezte gimnáziumi épület (a Gyermekmenhely szomszédságában). Ezután átment a város tulajdonába, zene- és képzőművészeti képzésnek adva otthont. Bejáratánál emléktábla van elhelyezve Csizmarik László (1973-1989) kórusvezető tanár emlékére, akit a Ceauşescu ellenes megmozdulás első véres estéjén, 1989. december 17-én, vasárnap lőttek le az utcán.

A Városház utcából (str. Ungureanu) jobbra a Jenő herceg utcán (str. Eugen de Savoya), kis távolságra, annak Hunyadi utcai (str. Vasile Alecsandri) kereszteződésében egy pillantást lehet vetni a 2015-s Éva (a kígyóval!) Virgil Scripcariu (1975-) alkotására, a kereszteződésben elhelyezett csatornafedélen pedig az osztrák erőd kontúrjait lehet felfedezni.

12.kép – Savoyai Jenő ház

De balra kanyarodva a Városház utcából (str. Ungureanu) a Jenő herceg utcába (str. Eugen de Savoya), az 1990-es évek közepén felépült, de onnan 2007. augusztus 8-tól már elköltözött Román Fejlesztési Bank (Banca Română de Dezvoltare) fiók-épületével rézsútosan átellenben, az Erzsébet utcai (str. Mărăşeşti) kereszteződésnél található az 1719-ben készült, de az óta teljesen átépített ház (12. kép) bejárata fölött, üvegtábla alá helyezett falképen a Forforosi kapu ábrázolása, melyen (a hagyomány szerint) Jenő herceg belovagolt a meghódított török várba. 1990 után az épületet a Szávits-család leszármazottai kapták vissza. 2016. október 16-án Savoyai Temesvárra bevonulásának emlékére két sarkán két réz emléktáblát helyeztek el. A Jenő herceg utca felőlin a herceg domborműves félprofilja két időponttól közrefogva: 18.08.1716 és 18.08.2016, alatta hét nyelven (!), magyarul is, ez áll:

13.kép – Belvárosi zsinagóga

SAVOYAI JENŐ 300 ÉVVEL EZELŐTT
VONULT BE TEMESVÁR VÁRÁBA

De ide került 2015-ben Ion Nicodim (1932-2007) kompozíciója: három embermagasságú rézbábú, domború halmon, vagyis a „Csillagok után tájolt föld tengelye”. Az Erzsébet utcai csak románul és angolul tájékoztat, hogy: ”Savoyai Jenő herceg háza, épült a Forforoza kapu helyén, melyen Savoyai Jenő herceg bevonult Temesvárra 1716. október 18-án. A kaput 1817-ben bontották le”. A közelben álló eredeti kaputornyot melyben aztán zsidó imaház is volt, ugyancsak 1817-ben bontották le.

Ismét balra térve, az Erzsébet utcán egy impozáns, keleti jegyeket magán hordó masszív épület, a kéttornyú, mór stílusú, bizánci díszítéseket is viselő, 1863-1865 között, Ignatz Schumann bécsi építész tervei szerint, Reiber Heinrich és August testvérek által kivitelezve épült belvárosi zsinagógát találjuk (13. kép). Kb. 3000 hivő befogadására alkalmas, a bejárattal szembeni központi falon két márványtáblára, az adakozók neveit vésték, a padoknál fiókokban lehet tartani az istentisztelettel kapcsolatos írásokat. Balkéz felőli tornyán II. Világháborús bombaszilánkok nyomai vannak. Másodszori felavatása Ferenc József jelenlétében, 1872-ben történik. Napjainkban már kevés a hívő, kivándoroltak, néha megnyitják egy-egy koncert meghallgatására, átalakítása kultúrközponttá folyamatosan (?) történik. Helyén, 1762-től állt az első, kétfelé osztott (szefárdoknak és askenáziknak, külön) zsinagóga. Az 1848-49-s ostrom alkalmával megrongálódott épületet 1852-s helyreállításától a mostani zsinagóga idejéig használták.

14.kép – Helyőrségi kórház

Két utcasarok közt az Erzsébet utca (str. Mărăşeşti) szemben lévő oldalát foglalja el az 1766-ban épült és 1818-ban magasított Helyőrségi Kórház (14. kép). Öles falak, három belső udvar, főbejárat az Erzsébet utcáról (ezt bezárva tartják, pedig az előcsarnokban van Carol Davila – Carlo Antonio Francesco d’Avila, 1828-1884, első román orvos-tábornok mellszobra). Itt a falon, román nyelvű réztábla hirdeti: „1847. február 5-én hajtották végre az ELSŐ ÉTERES ZSIBBASZTÁST Románia területén a Temesvár katonai kórházban 112 napra a W,T,G. Morton által végrehajtott világpremiertől 1846. október 16. – Boston”. De használt bejárat van hadtápos- vagy főnök-gépkocsiknak a Szerb utcáról (str. Gheorghe Lazăr), illetve a Széchenyi utca (str. Brediceanu) olyan szakaszáról, ahová (jellemző!) járműveknek tilos a behajtás. Frontja a Szent János utcára (str. Gheorghe Dima) néz, innen csak föld alá süllyesztett garázs bejáratok nyílnak. Egyike a város viszonylag jól felszerelt korházainak. De a Ceauşescu ellenes 1989. december 17-i véres vasárnapi megmozduláskor, annak dacára, hogy közvetlen körülötte lőtték a tömeget, kapuit nem nyitotta meg az áldozatok előtt (egyébként hasonlóan viselkedett másnap, december 18-án egy másik humanitáriusnak tisztelt szervezet, az Ortodox Egyház, de erről később)!

15.kép – Polgári Közkórház

Délen, a Széchenyi utca (str. Brediceanu) másik oldalán működik kb. 1745-től, az akkori Polgári Közkórház (15. kép), ma már csak a Daganatos Megbetegedések Korháza (Oncologie) van itt. Ez az épület igazából nem felel meg egy kórház igényeinek (két szűk utca, a Széchenyi utcai villamos- és a Szent János utcai – str. Sfântul Ioan – gépkocsi-forgalom a kórtermek ablakai alatt dübörög), 2016-ban a Bőr és Nemi betegségek Kórházát el is költöztették innen. Negyedik oldala a Deák utcára (str. V. V. Delamarina) néz. Megemlítve először 1751-ben van, emeletet pedig 1757-ben kap. Belső udvarára két bejárata a még Kórház utcának is nevezett Erzsébet utcáról nyílik (str. Mărăşeşti).

16.kép – Az Irgalmas Rend kórháza

A Szent János utca (str. Sfântul Ioan) túlsó felén, közel a várfalhoz van Temesvár harmadik régi kórháza (1737), melyet felépítése után, a Nepomuki Szent János Társulat az irgalmas rendnek (misericordiánusok) adott át (16. kép).

Hozzá tartozott a mellette lévő, Caspar Dissel és Johann Lechner² által, 1748-1753 között épített Irgalmas Barátok temploma is (17. kép). Az 1849. július 6-7. tűzvészben ezek az épületek teljesen leégnek, majd 1851-ben újraépítik őket. Ma a Szemészeti (Oftalmologie) Kórház van ott. A barokk templomot pedig, melyben egykor Temesköz legrégibb orgonája volt, 1993-tól a görög-katolikusok használják. Az oltárkép Szent Józsefet, a templom védőszentjét ábrázolja, ekörül, egyik felén Ávilai Nagy Szent Teréz (ő van a fali festményen is), másik felén Szent István király szobra áll. Két régi faszobor, a szenvedő Jézus és Nepomuki Szent János kaptak helyet az oltár feljáratánál, a bejáratnál pedig két karmelita nővér életnagyságú faszobra. A kórház bejárata a Széchenyi utcára (str. Brediceanu), a templomé pedig a Szent János utcára néz. Hátrakerülve a str. Col. I. Enescu-ba vezető sikátoron, látható a Mercy-bástyától a Jenő-bástyához vezető falmaradvány.

17.kép – Irgalmas barátok temploma

Át a villamossíneken, elhaladunk az 1995. december 16-án leleplezett Szakáts Béla „Cél-ember” bronzszobra előtt, melyet az 1989. december 17-én meglőttek emlékére állítottak (2 halott, 4 sebesült), és a Belvárosi Piachoz (Piaţa Timişoara 700) érünk. Itt található a Jenő-bástya megmaradt része (18. kép), melyben, 1969-ben kocsmát alakítottak ki (akkor igen hangulatos helyiség volt, középkoriasan öltözött pincérekkel, a bejáratnál ellenőrizték a nyakkendő viseletét…).

18.kép – Jenő-bástya

Sarkánál, a képen is látható, 2009. november 19-én leleplezett, Guiness rekordkísérletnek szánt, XIX. századvég lámpásainak másolata áll. A FACT kulturális egyesület kezdeményezésére készítette el az ELBA gyár rozsdamentes acélból és fóliával borított polikarbonát lemezből, méretei: 4,15 x 3,1 x 6,5 m, 1139 kg,, 28000 euróba került. A lámpatest magassága több mint 4 m, rá egy valódi korabeli, bele egy korszerű világítótest is került rá, hat oldalára hat nyelven (román, német, angol, francia, olasz és spanyol nyelven, magyarul nem !) írták fel, hogy „1884. november 12. Temesvár az első európai város, amelynek utcáit villanylámpák világítják meg”. A bástya Szent János utca (str. Gheorghe Dima) felőli oldalán lévő fásított területen néhány, a Mimózafélék alcsaládjához tartozó Albizia julibrissin (eredeti hazája Észak-Kína) is gyönyörködteti a nyári hónapokban, hosszú, színes, ernyőszerű porzókkal ékes virágaival, az odafigyelőket.

Picit tovább haladva észak felé, túl a virágkereskedőken, a piac sarkánál található az 1990-s években (újra) megnyitott Szent Demeter román ortodox templom, ennek freskói a Bădila-család munkája. Vele szemben de, a tulajdonképpeni piac túloldalán, a Modatim Investment 50 millió eurós befektetéssel létrehozott, Andrescu & Gaivoronschi tervezőiroda munkája, a City Business Center irodaház komplexuma található. A épületegyüttes a lebontott Béga készruhagyár helyén több évig készült (2008-2016) a takarékosság és károsanyag kibocsátás szempontjából a fenntartható építészet követelményeinek megfelelve, 2009-ben az év zöldháza Romániában, 2010. november 30-án pedig az Európai Parlament székházánál rendezett Európai Fenntartható Építészet Kiállításon Romániát képviseli. Mellette, a Szerb utca (str. Gheorghe Lazăr) felé, az Aquatim székházával szemben építették ki Temesvár első földalatti parkolóházát, ennek felső szintjére a 2010. februárjától üzemelő Fináncpalota tekint.

19.kép – Franyó Zoltán

Kitérő a Széchenyi utcára (str. Brediceanu): átmegyünk az orsovai vasút hídja alatt, elhaladunk a 2014-ben családi ház helyére felépített OPTICLAS szemészeti magánklinika, majd a Henry Coandă (1886-1972) nevét viselő szakközépiskola előtt (udvarában a Varga Luigi István által 1994-ben készíttet, színesfém-tolvajok által 2006-ban ellopott és később gipszből kiöntött, plexiüveg védődoboz alá visszaállított mellszoborral) és az utca folytatásában, a Rezső soron (calea Bogdăneştilor), a 19. szám alatt találjuk Franyó Zoltán (1887-1978) író, műfordító, Román Írószövetségre hagyott házát. Előtte áll Jecza Péter (1939-2009) készítette bronzmellszobra (1995, 19. kép), mellette nyílik a nevét viselő utca. Szemben, a nyugdíjasok anyagi állapotához nem illően hivalkodik, kölcsönös segélyező pénztáruk (CARP) 2002. decemberében befejezett épülete (terv. ROM, épít. TIMCON).

Baloldalon, nem túl messze, a Belváros nyugati sarkában, a Ferencvárossal határos Lövölde sorról (str. B. P. Haşdeu) nyílt a Polgári Lövölde (lebontották az 1970-es években), és 1927-től a budapesti Vidámparkot utánzó Luna-park. Helyükön, elhanyagolt sportlétesítmény van, a volt Kinizsi-pálya (Stadionul CFR) Ezen, az eredeti nevén Velocitas futballpályán fociztak először a mai Románia területén (írásos dokumentummal igazolva), 1899. június 25-én mikor a Piarista Gimnázium csapata a Főreál Iskola csapatával bemutató mérkőzésen találkozott, amit Müller Károly testnevelő tanár szervezett meg az angol labdarúgás szabályai szerint ³ (a Belvárosnak e csücske előbb a Józsefvároshoz tartozott!).

Visszatérve a Jenő bástyához és tovább haladva a Szent János utcán, elhagyjuk az 1970-es évek elején épített, volt megyei számítóközpontot, keresztezzük a Szerb utcát (str. Gheorghe Lazăr), elhaladunk a német pénzen épített, 1994. május 5-én felszentelt kulturális központ és öregek otthona, az Adam Müller-Guttenbrunn Ház előtt. Bejáratának baloldali felén márvány könyvre támaszkodó csonka gúla, rajtuk német és román nyelvű szövegek. A könyvön „az ember szabadsága, jogai és méltósága érinthetetlen szellemi értékek melyeket mindig és mindenütt óvni kell”, a gúlán „az SzSzKSz–be⁴ deportált bánsági áldozatok emlékének 1945-1950” szöveg áll. Ide bemenve a Szerb utca felől, egy szép kiállítási csarnok hátsó falán megtekinthetjük Stefan Jäger (1877-1962) zsombolyai festő nagyméretű triptikonját, a romantikus beállítottságú, 1906-1910 között alkotott „A svábok betelepülése Dél-Magyarországra”. Szemben, a Szerb utca túloldalán, található a Nokia telefonos társaság épülete az 1990-es évekből (melyet a francia, ugyancsak telefonos társaság Alcatel-től vett át). Ennek hátánál pedig a vízművek, 2001-ben átadott Aquatim székháza van.

20.kép – Falmaradvány

Visszatérve a Szent János utcára, egy rövidke erőd-falmaradványt (20. kép) találunk, az 1902-ben tervezett Füvészkert (Parcul Botanic) vasrácsos kerítése mögött. Egészen az 1980-as évek végéig itt volt az egyetlen dombos hely Temesváron, melyről a ritka havas téli napokon, a gyerekek szánkóval lecsúszhattak. Ormótlan földmunkával az erre alkalmas terepet tönkretették, mesterséges (de soha vízzel fel nem töltött) tavat kotortak és eltüntették az Erzsébet bástya árulkodó, itt-ott felbukkanó falrészleteit. A Füvészkertben, temesváriasan a román szószerinti fordítás Botanikus-parkjában, nem messze a bejárattól, téglából megépítették a 2000-s években az osztrák erőd kontúr-falainak makettjét, de a makett tájolásának hiánya miatt nehéz azonosítani a bástyákat, kapukat.

21.kép – Hadapród Iskola

Határos a Füvészkerttel az 1902-ben épített Császári és Királyi Hadapród Iskola (21. kép), ennek kertjében Ferenc József egészalakos szobra állt. Ma a Városi Kórháznak ad otthont (Clinicile Noi), utóbbi években számos, a Fűvészkert rovására emelt melléképülettel megtoldva. Az Arad felé vezető járdaszegletben, a kertből hozták ide Eremia Grigorescu (1863-1919) I. Világháborus tábornok bronz mellszobrát.

¹ Szekernyés Irén „Egy asszony aki ember” koszorú helyett Kaffka Margit sírjára, Caritas és Egyház, 2. rész, 2015. november, 11. sz., és 3. rész, 2015. december, 12. sz.

² Caspar Dissel, 1721-1751 között dolgozott, majd irányította a temesvári erőd építését. Őt, 1752-1754 között Lechner Vencel és János testvérek követték ebben a munkában.

³ *** A 80 éves Dudás József, Heti Új Szó, 2016. február 26.

⁴ SzSzKSz – Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió, 1922-1991 között létezett.