Ez a városnegyed alakult meg legkésőbb, hivatalosan 1744-ben Új Német Majorok névvel, a hosszabb távra kidolgozott városfejlesztési terv elfogadásával, de ez a már többé-kevésbé létező helyzetet szentesítette, a telep első létesítményei már 1727-ben meg voltak említve. Tengelye eredetileg a hajózható Béga csatorna lett volna, főutcának mégis a Bem utca (str. Iancu Văcărescu) számított, de az utólagos építkezések egyértelműen a Scudier tér – Kossuth Lajos útra (ma mindkettő bd. Regele Carol I) helyezték át. Kezdetben a gazdag német belvárosi polgárok nyári lakásaiból állt, mai nevét 1773-ban kapta II. József tiszteletére, ennek második temesvári látogatása után: Józsefváros (Josefstadt, Iozefin).

147.kép – Térkép híddal

Temesvár IV. kerületét a Belváros felől megközelítve járjuk be, a Scudier liget (Parcul Central) mellett elhaladva. A Bégán a Hunyadi hídon (pod Maria) jutunk át. Régi átkelőhely lehetett itt, talán Hunyadi János is erre vonult Nándorfehérvárra. Amint az M. Seutter 1716-ban készített térképén látszik, keletre, a mocsáron keresztül hosszú, 948 méteres⁵³ fahíd létezett a török fennhatóság megszűntekor (147. kép). Bár ez a híd inkább a mostani Erzsébetváros területére vezethetett, itt említem, mivel a Józsefvárosba a Belváros felől mindenképpen át kell kelni egy hídon. Vashíd 1871-ben került ide, ezt 1913-ban szétszedték és leköltöztették a Török és Nap utcák (str. Ady Endre – Andrei Mureşanu) közé. Helyére került az ifj. Lád Károly (1882-1963) tervezte vasbeton híd, melyet csak későn adtak át (1913-ban kezdték építeni, 1917-ben megnyitották a gyalogosforgalomnak, 1918-ban a villamosoknak), az I. világháború miatt. Így lemaradtak róla a Wachtel Elemér tervezte művészi kiképzések.

148.kép – Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat

Mindjárt ahogy átérünk a Hunyadi hídon, Ion Monoran (1953-1993) költő Aurel Gheorghe Ardeleanu készítette, 2014. december 17-án leleplezett fejszobra látható. Megállítva egy villamost és tűntetni híva a rajta utazókat 1989. december 16-án, azt tartják róla, hogy ő kiáltotta először „Le Ceauşescuval!”

Jobboldalt az Erzsébetváros-, baloldalt pedig a Józsefváros nyúlványa határolja a Hunyadi utat (bd. 16 Decembrie 1989). Monumentális saroképület, a Baumhorn Lipót tervezte, és 1900-1902 között Hart Károly által épített Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat palotája (148. kép) fogad a józsefvárosi részen. Az épületet a Társulat megrendelésére, újabb emelettel Tunner Kornél toldotta meg az I. világháború kitörése előtt. Begabalsori (spl. Tudor Vladimirescu) oldalán kétnyelvű fehér márványtábla van állítva: Képessy Józsefnek a Béga Szabályozás felügyelőjének emlékére halálának 120. évfordulóján 1996. okt. 25, a polgármesteri hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Temesvári Meliorációs Tröszt részéről. Nagy érdeme volt a tábla kitevésében dr. Pogány András egyetemi docensnek. Sokáig itt a területi vasút-igazgatóság székháza volt.

149.kép – Kerületi Betegsegélyező Pénztár

Szorosan hozzáépítették 1900-ban, a Begabalsor mentén, a Reiter Ede tervezte Kerületi Betegsegélyező Pénztárat (149. kép), melyben együtt volt a székház és a szanatórium (1902-ben Röntgen-gép), ma a CFR⁵⁴ Kórháza. Vele szemben található a Székely László tervezte Kísérleti Elemi Mintaiskola, 1934-1937 között épült. Aradi úti épületének elkészültéig, az Agronómiai Egyetem Mezőgazdászi kara, ma pedig az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik épülete ez.

150.kép – Délvidéki Kaszinó

Visszatérve a Hunyadi útra, jobboldalt az első saroképület a Délvidéki Kaszinó (150. kép), melyet Tőry Emil tervezett, épült 1903-ban, felavatták 1905. január 15-én. Vendéglőt, kávéházat, könyvtárat, klubhelyiségeket, játéktermeket foglalt magába. Itt lépett közönség elé a temesvári Modern Varieté Színház idényenként összeálló társulatával. Az impériumváltás után a Kaszinót feloszlatták, üzletet, bérházat, raktárakat rendeztek bele. A táncteremből lett a Lira-terem, mely az 1960-as évekig mozi is volt. A Daniel’s áruház, majd a Profi foglalta el földszintjét.

151.kép – Mária gyógyszertár

A Horváth Boldizsár utca (str. Miron Costin) túlsó sarkán, a Wolf-féle házban nyílt meg 1907. szeptember 1-én Gustav Albrecht patikus gyógyszertára (151. kép). Ez ma is mint gyógyszertár működik.

152.kép – Thomas féle cukrászda

Következő sarok a Missits utca (str. Nedelcu Zugrav), a Thomas féle cukrászdával (152. kép), melynek későbbi nevei Potechen, Carmen, Tropical.

Szemben, beljebb az utcában nyílt a Krauser Béla Fiai Bútor- és Parkettagyár, (153. kép), melyben az államosítás után a Tehnolemn fafeldolgozó vállalat hírhedt klubja működött az 1990-es évek elejéig. Az utcára néző épület a tulajdonos családjának lakóháza volt, a gyár az udvarban épült 1902-ben.

153.kép – Krauser Béla Fiai Bútor- és Parkettagyár bejárata

Nyitott, ma egyetlen térként kialakított terület következik (pţa. Alexandru Mocioni), melynek jobboldala (józsefvárosi rész) a Küttel-tér, baloldala (erzsébetvárosi rész) a József-tér volt. Ezután a Hunyadi út elkanyarodik bal felé, továbbra is a két városrész határát képezve, jobbra pedig, a Kossuth Lajos út (bd. Regele Carol I) visz a Józsefváros szívébe. A Józsefvárosi sarkon, az út jobboldalán található APART Hotel feliratú épület eredetileg Meskó Béla tulajdonában volt, majd az 1880′s években a Temesvári Első Takarékpénztár tulajdona. Felső szintjén bérelt lakást 1881-ben Alexandar Karađorđević (1806-1885), Szerbia fejedelme 1843-1858 között, miután száműzték a hatalomra került Miloš Obrenovićék. Itt is halt meg, de Bécsben van eltemetve.

Bár a tér erzsébetvárosi részén építették fel, de kimondottan a józsefvárosi híveknek szánták az 1931-1936 között emelt román ortodox templomot. Kisboldogasszonynak⁵⁵ lett szentelve, Victor Vlad tervezte neobizánci stílusban, igen érdekes külön álló haranglábbal. Ennek talapzatánál, Zidaru Marian mészkő és bronz három keresztes „Könnyező templom” domborműve van az ivóvízcsorgók köré szerkesztve, 1994. december 19-én adták át, az 1989-s forradalom három agyonlőttjének emlékére. Az ikonosztáz és a falfestmények Catul Bogdan valamint Ioachim Miloia- a fafaragások pedig Ştefan Gajo munkája. Három évvel későbbi megalakulásától egészen 1946-ig, a román görögkeleti püspökség székesegyházként használta (régi katedrális). Udvarában az Aurel Gheorghe Ardeleanu készítette mellszobrok képezik az úgynevezett Alapítók sétányát. Ezeket két egymásután következő évben állították fel: 2008-ban Iacob Marian (-1920), 2007-ben Victor Vlad (1889-1967), Ioan Imbroane (1890-1941), Emanoil Ungurianu (1842-1929), 2008-ban Ioachim Miloia (1897-1940).

154.kép – Városi Tisztviselői Nyugdíjalap bérháza

a) a Hunyadi- és a Kossuth Lajos utak találkozási élében áll 1896-tól a városi tisztviselői nyugdíjalap pénzkészleteinek felhasználásából, ennek jövedelmét gyarapítva, a Városi Bérház (154. kép). Ma se a fő, se a mellék kupolák nincsenek már meg. Földszintjén működtek Spacil Pál kávéháza és Reischel Péter sörcsarnoka, melyek a Délvidéki Kaszinó felépültéig adtak helyet a városrész szellemi és kulturális rendezvényeinek. A két háború között Elyte-, azután Sinaia néven működött itt a nyárikerttel is rendelkező, külvárosivá degradálódott kocsma. Most ide is a Profi áruházlánc fiókja rendezkedett be.

155.kép – Temesvári Polgári Takarékpénztár

Hozzáépítve, a Kossuth Lajos úton (bd. Regele Carol I), áll az 1897-ben megalakított Temesvári Polgári Takarékpénztár RT eklektikus stílusú székháza és bérpalotája (155. kép). Itt lakott többek között az 1716-os vérteskapitány Johann Anton De Jean de Hansen ükunokája, Déschán Achill (1848-1939), aki 1889-1897 között Temes vármegye alispánja volt. Ő pártfogolta, az Amerikában született Orgonás András (1909-1987) szobrászt, későbbi Gallas Nándor tanítványt. És itt lakott Féger Ferenc (1836-1905), a szegény újvidéki fiúból lett nagybirtokos, akinek kriptáját a józsefvárosi temető központi kápolnájaként használják ma. 1957-ben költözött be a Temesvári Polgári Takarékpénztár RT épületébe a Temesvári Állami Bábszínház. Eredetileg 1949. április 30-án, mint az Állami Színház tagozata alakult Florica Teodoru vezetésével, majd 1954. augusztus 15-től önálló intézmény. Tagjai között magyarok is akadtak (Kerényi Mária, Skála János, Simon Edit, Kulka Éva, valamint számos bedolgozó képzőművész). Most a Merlin színháznak ad otthont.

156.kép – Hunyadi vashíd

Ide torkol a Török utca, melyet 1990 után str. Ady Endre-nek neveztek, bár Ady itt tartózkodása alatt nem ebben, hanem innen a másodikban volt megszállva. Az utca végén emelték 1990 után, a szép nagy baptista, Betel templomot.

a1) Ebből az utcából, az elköltöztetett Hunyadi vashídon (156. kép) lehet gyalogosan átkelni a Bégán ahol, 1917 óta áll (Losonczi-híd lett volna a neve). Hajózási okból annyira fel van magasítva, hogy ma is csak gyalogosan lehet rajta átmenni. Átkelés után, szemben van a Nap utca, itt volt a Hungária Nemezgyár (1894), Spannhauser Antal Vajtermelő Központja (1900), a Délmagyarországi Láncgyár, 1911 (bekebelezte az Electromotor vállalat) stb. Hatalmas épület készül ott 2017-ben, a Bega Turism SA-nak.

157.kép – Első Délmagyarországi Kalapgyár RT.

Ha jobbra indulunk a Begajobbsoron, a Sailer Antal utcácskában (str. Anton Sailer) van Reiter Ede „mezei lakhoz hasonló villája”. Tovább a Begajobbsoron következik, az 1899-ben Lustein Fülöp alapította Első Délmagyarországi Kalapgyár RT, melynek központi épületét, hivatalnoki lakását, Reiter Ede tervezte (157. kép). Ha balra indulunk a hídtól, akkor az 1869-ben alapított Erzsébet-, volt Hungária gőzmalom, majd Bega-Pam malom, most roncs előtt haladunk el. Alább a Bégán, látszik a Horgony híd.

158.kép – Ady Endre szállása

De térjünk vissza a Hunyadi vashídon.

Ha most a Begabalsoron megyünk, elhagyjuk az Ormós utcát (str. Emanuil Gojdu), egy benzinkutat, majd balra térve, Ady utcájába, az Arany János utcába (str. Ion Ghica) érünk. 1930-ban Gallas Nándor márványkeretbe foglalt domborműve, majd 1957. május 10-én kétnyelvű szerény emléktábla került az Arany János utcai 12-es számú ház falára (158. kép): Itt lakott Ady Endre / a magyar forradalmár költő / 1879 októberétől 1898 januárjáig. Ide törvényszéki díjnokként, és mint a budapesti jogi kar távhallgatója került, miután Debrecenben végezte az I. évet. A család küldte egy érmindszenti ismerős, Makoldy Miklós ajánlatára, hogy kikapcsolják a duhajkodó életmódból. Sikertelenül, mert lumpolni itt is lehetett, sőt az életét megrövidítő betegséget is itt szedhette fel. Januárban, a meghűlt Adyt édesanyja haza vitte és ő már nem jött vissza Temesvárra, ahol különben sem érezte magát elemében. Még járt itt 1909. októberében, a Dél-csoport hívására más Nyugatosokkal, felolvasott a Vigadóban. Az emléktáblát néhány éve összetörték, most helyén ugyanazzal a szöveggel, műanyag táblát állított az RMDSz.

159.kép – Délmagyarországi Gazdasági Bank

A Kossuth Lajos úti sarkon (bd. Regele Carol I) a Délmagyarországi Gazdasági Bank fiókjának szép épülete (159. kép), a két világháború közötti Sváb Nemzeti Bank, majd Banater Bankverein áll.

Szorosan a Délmagyarországi Gazdasági Bankhoz épült, a Kossuth Lajos úton tornyaival és nagy méreteivel, az Új Palota (160. kép), melyet az 1906-ban alapított Temesvári Bank és Kereskedelmi RT építtetett józsefvárosi fiókjának. Az intézményt igazgatója, a pénzügyi zseniként ismert Szana Zsigmond után, Szana-Bankként ismerték. Most egyik földszinti szárnyában a Temesvári Szociális Közösségi Segítség Igazgatósága (Direcţia de Asistenţă Socială Comunitară) székel, másikban mindenféle butikok vannak.

160.kép – Új Palota

Szemben a két előző épülettel, az Arany János utca és a Bonnaz utca (str. General Drăgălina) között, négy, stílusában eltérő épületet láthatunk. A jobb-középső panelház a szocializmus éveiben készült. Mellette balról a Bauhaus szellemben Michael Wolf által tervezett és 1935-ben épült, Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek oktatási komplexumának kiegészítő épülete van.

161.kép – Felsőbb Leányiskola

Bejárata fölött Rotsching konstruktivista alkotása áll, Mária apácaruhában, kisdeddel, melyet a szocializmusban sem tudtak eltávolítani (csak a mögötte lévő fallal együtt lehetett volna), ezért beépítették. Az épület ma az Egyetemi Hallgatók Művelődési Háza, röviden Diákház. A jobboldali saroképület az előbbi oktatási együtteshez tartozott, benne a népiskola és a Felsőbb leányiskola voltak elhelyezve (161. kép). Ma, a panelházzal együtt a Nyugati Műszaki Iskola (Colegiul Tehnic de Vest) és az ide költöztetett Képzőművészeti Középiskola van benne.

b) Innen a nagy útkereszteződésétől, három irányba haladhatunk.

162.kép – Polgári leányiskola

b1) Négy utca határolta a Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek oktatási épületegyüttesét: Kossuth, Bonnaz, Hunyadi és Arany. Ha a saroknál balra térünk a Bonnaz utcán és elhagyjuk a Felsőbb leányiskolát, hátrább az utca vonalától, előtte parkkal, a polgári iskola következik (162. kép), ma a Dositej Obradović nevű, szerb oktatási nyelvű középiskola van benne (dicséretükre, kétnyelvű, nagy méretű táblájukon a román Liceu megfelelőjeként, szerbül Gimnázium van kiírva!). A mellette lévő épületnek ma hiányzik a három tornyocskája.

163.kép – Zárda templom

Szomszédságában, a zárda-templom magasodik két hegyes tornyával (163. kép). Ezt 1894-ben építették neoromán stílusban két mellékoltárral. Jézus Szent Szívének van szentelve, bejáratánál Lourdes-i Mária, majd Szent Teréz, vele szemben Szent Antal. Fent, kétoldalt, széles karzatok húzódnak, itt ültek az újoncok és a jelöltek.

164.kép – Anyaház

A magas kőkerítéssel övezett főépülethez (164. kép), mely párhuzamos az Arany János utcával (str. Ion Ghica), a Hunyadi útról (bd. 16 Decembrie 1989) lehet bejutni. A középső épületben volt az anyaház (házikápolna, újoncépület, iroda, fogadóterem), a balszárny földszintjén a tanítóképző és az óvónőképző, az első emeleten pedig a növendékek hálótermei. Ma a Colegiul Bănăţean középiskola működik benne. Néhány esztendeig, az 1960-as években, itt kapott helyet egyike az akkoriban létező két magyar tannyelvű középiskolai tagozatnak.

Bajorországból 1868-ban érkeztek az első apácák, Csajághy Sándor (1810-1860) püspök kérésére, és először a Belvárosban, a Hunyadi kastéllyal szemben rendezkedtek be. Bonnaz Sándor (1812-1889) püspök 100000 forintos alapítványából építették fel ezt a páratlan Notre-Dame létesítményt, melyet 1881. augusztus 7-én szenteltek fel. A neoreneszánsz stílusú rendházat valamint a zárdatemplomot Reiter Ede tervezte és építette. Oktatási nyelve egészen a XIX. század végéig német, 1923-ig magyar, utána 1948-ig, néhány tantárgy kivételével, román.

165.kép – Leányárvaház

Rézsut szemben a Bonnaz utcában (str. General Drăgălina), egy szerény, alacsonyabb, emeletes épület adott otthont, ugyancsak Bonnaz Sándor püspöknek köszönhetően, az 1876-ban létesített leányárvaháznak (165. kép). Ez is az iskolanővérekre volt bízva. A visszakapott épületet a római katolikus egyháztól bérelve, a Bánsági Közösségért Egyesület létrehozni tervezi 2016-tól a temesvári felsőoktatással kapcsolatban álló oktatók, hallgatók bevonásával, a Bolyai Szórványkollégiumot, mint olyan intézményt, amelyben az itt helyet kapó egyetemi hallgatók kiteljesíthetnék interdiszciplináris tudásukat, magyar elkötelezettségüket. Ennek létrehozásához volt régebbi próbálkozás a Szórvány Alapítvány részéről, akkor pénz hiányában nem sikerült.

166.kép – Római katolikus plébániatemplom

Innen a Kossuth Lajos út fele visszamenve egy házzal, szép, új épülethez érünk: a józsefvárosi plébánia. Látható szegletkövét, rajta felirattal: CHRISTUS/CAPUT/ANGULI (Krisztus a szegletkő) 2015. november 22-én helyezték Roos Márton temesvári és Beer Miklós váci püspök jelenlétében. Az épület Ft. Szilvágyi Zsolt kanonok-plébános erőfeszítései nyomán került megvalósításra, lehetővé téve a plébánia saját épületbe való költözését az eddig a várostól béreltből. Mihai Botescu tervezte, a Constructim vállalat kivitelezte és (romániai viszonyok közt nagyon hamar!) 2016. október 22-én lett átadva és felszentelve. Benne közösségi termek is vannak, homlokzatát Menczel Linda készítette egészalakos Mária a kisdeddel dombormű díszíti. Udvarában kap helyet a barlang kiépítése után, az a Lourdesi Mária szobor és Nepomuki Szent János XX. században készített szobra is, amelyek a régi plébánia udvarából lettek elhozva.

De lássuk a sarkon a római katolikus plébániatemplomot (166. kép). 1772-1774 között épül, a település legszélén. Bécsi barokk stílusú, rokokó díszítésű homlokzattal. A Boldogságos Szűzanyának szentelték és búcsúja Kisboldogasszonykor van. Ide tartoztak 1888-ig a mehalaiak, és 1919-ig az erzsébetvárosiak is. Mennyezetének csak a szentély feletti része van kőből, a többi része pedig fából. Toronyórája 1838 előtti. Az 1849-es ostromkor megsérült torony felújítására 1861-ben kerül sor, Johann von Schuster építész által. Eredeti tornyát 1889-ben cserélték a jelenleg is láthatóra. Harangjai 1923-ból valók, a helybeli Novotny Antal műhelyéből. Szántó László készítette 1935-ben új főoltárát, mely körül az 1778 előtti Szent Anna és Szent Joachim szobor áll. Két barokk mellékoltára van, a Szent Annáé és az Assisi Szent Ferencé, és egy román stílusú, a Jézus Szíve (1895).

De a templomkertben látható az az Ungor Csaba által készített gerendákra erősített terméskő emlékmű is, melynek alapkövén olvasható, hogy IN MEMORIAM / MARTyRUM / TIMISSIENSIUM / 1989 / DECEMBER

167.kép – Józsefvárosi Takarékpénztár

b2) Sétánkat, a Kossuth Lajos úton folytatjuk (bd. Regele Carol I). Szemben, magas saroktornyú, számos méhkaptárral díszített épületet, a Józsefvárosi Takarékpénztárt (167. kép) látható. Reiter Ede tervezte neoreneszánsz stílusban, 1898 épült. Földszintjén több bolt is van ma és, bankfiók (Banca Românească).

A templom oldalán elhaladva néhány üzlethelyiség mellett, szerény bejáratnál kétnyelvű táblácskára ki van írva egyrészt, hogy Bartók Béla „líceum”., másrészt három nyelven (román, magyar, német), hogy Notre Dame Római Katolikus Napközi Óvoda. De az iskoláig, mely a belvárosi, Szt. Gellért nevét viselő mellett Temesköz másik magyar tannyelvű középiskolája, még hátra kell, az óvoda előtt elmenni. A Miasszonyunk iskolanővérek és a plébánia vállalkozására, a magyar csoporttal is induló 1948. utáni első római katolikus óvoda alapkövét 2001. május 13-án tették le a templomkertben és 2003. szeptember 22-én avatták fel, 52 gyerekkel mindjárt az első tanévben.

Székely László tervezte az iskola épületét és a józsefvárosi római katolikus egyházközség költségén építették fel. 1931-ben költözött be az elemi fiúiskola egy-egy magyar és német osztálya. Mint katolikus felekezeti iskola szolgált 1948-ig, és „Missziós iskolaként” emlegették. Azután mind többféle állami iskola működött, 1953-1956 között Magyar Vegyes Pedagógiai Iskola, majd 1971-től önálló magyar líceum, de az 1980-as évek közepétől egyre több román osztályt telepítettek be, és egyre inkább elveszítette magyar jellegét. Ismét tiszta magyar oktatásivá 1989 után válhatott, mikor a román tagozat elköltözött a luxus- körülményeket biztosító, gyárvárosi volt pártiskola épületébe, a hajdani Állami Tanítóképző Intézetben létrehozva a Jean-Louis Calderon középiskolát. A 2000-s évek fejlesztéseinek köszönhetően bentlakása, étkezdéje van, diákjai kiemelkedő országos teljesítményekkel bizonyítják helyét az oktatásban. Az iskola régi, Bonnaz utcai bejárata melletti ház lebontása után, annak faláról az iskola falára került és szentelték fel azt az 1990-s kétnyelvű márvány emléktáblát, amely az 1989. december 19-én lelőtt egykori tanuló, Reiter Edit (1950-1989) tiszteletére készült.

168.kép – Józsefvárosi Elemi Fiúiskola

A 15-ös szám alatt a volt plébániához érünk, ahonnan 2016-ban költözött mostani helyére a Bonnaz utcába (lásd előbb). A városi tulajdonban lévő épület 1832-ben állítólag Bojtos Imre mérnöké volt, aki Szikora Döme makói iskolamester, műkedvelő festőre bízta volna háza ékesítését. Máig jó állapotban maradt irodának használt helyiségében négy, közvetlenül a falra dolgozott elég nagy méretű olajfestmény: egy tűzhányó kitörése (Vezúv?), fába sújtó villám, Zrínyi Miklós szigetvári kirohanása (1566) és a catalaunumi ütközet⁵⁶. Ugyanebben az épületben működött később a Wetzl Georg plébános vezette nyomda is.

A plébániától a Bem utcáig (str. Văcărescu) húzódik az 1902-ben felavatott Józsefvárosi Elemi Fiúiskola (168. kép). Ma ez a 12. számú iskola, és a bejárati folyosó falán négy lefestett tábla őrzi titkát.

169.kép – Barna Szarvashoz címzett sörcsarnok

Szemben, Sterbencz Ferenc Barna Szarvashoz címzett sörcsarnoka, több üzlet és lakás foglalta el a saroképületet de, bank-fiók sem hiányozhat (169. kép). Itt volt üvegáru-kereskedésük Szuhanekéknak, a Tamásdon (Tomeşti) 1887-ben született Szuhanek Oszkár későbbi festőművész szüleinek, de itt volt az 1895-ben Moravetz János alapította papír- és zenemű-kereskedéssel foglalkozó Moravetz Testvérek cég első boltja és nyomdája is. Most a házzal szembeni oldalon, az ott található patika mellett, a Bem utca-Bem híd (podul Eroilor) szakaszon, a józsefvárosi piac négy szintes csarnokához lehet eljutni. Ide a piacot, a Józsefvárost az Erzsébetvárossal és a Belvárossal összekötő trolibuszvonal kiépítésekor költöztették a Fröbel utcából (str. Iuliu Maniu), ahová a XX. század közepétől került, mert eredetileg a Scudier téren volt (bd. Regele Carol I nyugati vége). Olyan időszak is volt, kb. a 1990-s és 2000-s között, amikor az egész útszakaszon piaccsarnok húzódott. De a Bem híd túloldalán húzódó Gorové utcán (str. Dimitrie Bolintineanu) se lehet közlekedni, azt most az ELBA vállalat valamikori épületei zárják le. Pedig a lóvasút először 1868-ban, a Bem hídon ment az állomás felé. Most a Bem hídról a Begabalsorra nyíló, hosszújáratú buszállomást láthatjuk (időnként, még a Budapest-Temesvár Volán járatot is működtetik).

Említsük meg, hogy az iskolával átellenes sarok telkén, a Scudier tér (bd. Regele Carol I nyugati vége) 2. szám alatt állt a szülőháza a kávéfőző, eszpresszó gépek 1935-s előfutára elkészítőjének, az olaszországi illycaffè cég alapítójának, az 1920-ban Triesztben letelepedett Illy Ferencnek (1892-1956), aki ott, a kávé vákuumos csomagolását is kitalálta⁵⁷.

170.kép – Weisz ház

De forduljunk be az iskola mellett a Bem utcába. Néhány lépés után érünk a kapubejárata felett kiugró tornyocskával díszített Weisz házhoz (170. kép). Itt lakott a szép, művelt, izraelita Anna, Weisz Lajos bortermelő és magkereskedő felesége, a magyar íróként ismert Gozsdu Elek törvényszéki bíró múzsája, akivel 1906-ban ismerkedett meg. A két világháború között az épülethez a Royal mozi termét ragasztották, mely a szocializmusban Arta név alatt működött egészen az 1990-es évekig aztán Meteor Klub-nak nevezett vállalkozás is bérelte. De ebben üzemelt a Saruga Lajos vezette Központi Kávéház (Café Central) is és itt lakott Szana Zsigmond, a későbbi neves bankár, gyárigazgató korában. Majdnem szemben a Weisz palotával található az 1949-ben létrejött Pszichiátriai Kórház utódja a Klinika, amely 1972-ben költözött ide Eduard Pamfil igazgatósága alatt. Az említett (makedo-román származású) Gozsdu Elek, unokaöccse (a román) Emanuil Gojdu- Gozsdu Manónak, aki 1860-ban Krassó vármegye főispánja volt, és akinek a nevét ma az Ormós utca viseli. Talán túlzottnak tűnnek itt a nemzetiségi hovatartozások emlegetései, de ez annak érdekében történt, hogy érezhetővé váljon az a miliő, ami távol állt az egy nemzet- egy kultúra- egy vallás gondolatától – hiszen az ismertetés már alig néhány sorában négy nemzetiség neve fordul elő!

171.kép – Tűzoltó laktanya

Az utca Hunyadi úti (bd. 16 Decembrie 1989) sarkán van az 1909-ben beindult Első Délmagyarországi Gőzcukor- és Csokoládégyár, majd Kandia. Mint kis műhely 1890-ben indult, gyári jelleget 1895-től kapott, Ma inkább rom, 2004. után többször gazdát cserélt, nevét most éppen a bukaresti Excelent használja márkanévként. Vele szomszédos, de már a Hunyadi úton van, a magas megfigyelő tornyú Tűzoltó laktanya (171. kép) vörös, tégla borítású homlokzatával. Novotny József hathatós közbenjárására épült 1905-ben, Székely László tervei alapján. A figyelőtorony tetejét lesodorta, egy 1931-es vihar. Temesváron eredetileg három önkéntes tűzoltóegylet alakult meg (Gyárváros, 1869, Józsefváros, 1870, Belváros, 1873), melyek egységes irányítás alá 1877-ben kerültek.

172.kép – Józsefvárosi honvéd emlék-obeliszk

Nem messze innen a Hunyadi út folytatásában, a Sági úton (calea Şagului) terül el jobboldalon, a józsefvárosi temető melyben, sok köztiszteletben állt, Temesvárért kiemelkedően tevő polgár nyugszik. Sajnos nem örök időkre, pedig annak idején érdemeik elismeréseként közülük számosnak a város örökre megváltott helyet adott. Napjainkban mind többnek a sírjába pénzes idegeneket hantolnak, síremlékeiket feldolgozzák, feketén eladják nyersanyagként, valószínűleg a városvezetés hallgatólagos beleegyezésével. Itt, a Féger kápolna mellett balra van Sailer Antal fekete márvány obeliszkje és onnan nem túl messze, de kissé eldugva, Székely László (1877-1937) szerény sírja. Onnan északnyugatra, nem túl messze, a 2003-ban még vaslánccal körülvett Tunner készítette obeliszken olvashatjuk: Itt nyugosznak az 1848-49-évi magyar szabadságharcban elesett honvédek. Áldott legyen emlékük. Közadakozásból emelte a Temesvári Honvéd Szobor Bizottság (172. kép).

173.kép – Csermák udvar épülete

Forduljunk a temetőtől vissza, és a körforgalomnál térjünk be a Scudier térre visszavezető Fröbel utcába (str. Iuliu Maniu). Ennek, a tér felé eső részére szorult ki az 1970-es évek elejéig a józsefvárosi piac, majd még sokáig itt álltak meg a bevásárló-turizmust folytató szerbek autóbuszai. Most rengeteg butik, kisebb- nagyobb cég kínálja áruját az utca két oldalán.

Jobboldalt két igen érdekes épület, az ikerházakként épült Csermák udvar (173. kép), Csermák Tamás és Nándor háztulajdonosok bérpalotái vonják magukra figyelmünket. Most igen rossz állapotban vannak, miután az egyiknek a frontját tatarozták és kéményeit leszedték, a másik frontja leromlott. Az eredeti elképzelés szerint a közöttük lévő szűk utcácska, mely összekötötte volna a Fröbel utcát a Bem utcával, a budapesti Váci utca mintájára kellett volna kiépüljön. Azonban közbeszólt az első világháború és az impériumváltás.

174.kép – Szent István gyógyszertár

Szemben, a Preyer és a Fröbel utcák sarkán magasodik, a Hain Albert építtette palota, melynek földszintjén Józsefváros második, Szent István nevét viselő gyógyszertárát (174. kép), 1892. november 26-án nyitották meg.

175.kép – Józsefvárosi zsinagóga

Alapkövét 1906-ban fektették le, és 1910-ben avatták fel a Fröbel utca Béga felé eső részén, baloldalt található józsefvárosi zsinagógát (175. kép), mely az ortodox zsidó hitközségnek volt temploma. Felépítéséhez hathatósan hozzájárult a hitközség vezetőjeként, Schück Bernát rabbi. Ma is használatban van nemcsak az ortodoxoknak, talán egyetlenként Temesváron.

176.kép – Gyufagyár kéménye

Előttünk a Király hídon (podul Iuliu Maniu) túl, a Dohánygyár magaslik. Ez volt Magyarország legrégebbik dohánygyára, 1846-ban létesült, és nagyságát tekintve később is megmaradt másodiknak a fiumei után (ez működik még, most Horvátországban). Újraépítették az 1880-as tűzvész után. Bezárták 2003-ban. Folytassuk utunkat a hídon innen, a Begabalsoron (spl. Tudor Vladimirescu) lefelé, balra térve egy öreg földszintes sarokház (Vásárhelyi Imre tulajdona) mellett. Az első utca, a Csillag utca (str. Mangalia) sarkán nagyobb gyár látszik, az egykori Jakobi Arnold & Co. Műszaki Vállalat Öntödéje, de a szocializmusban mezőgazdasági gépeket gyártott. Vele szemben ugyancsak a sarkon állt a Schlesinger Magdolna vezette piros lámpás ház, a Vízkeleti. A leányszolgáltatáson kívül, táncmulatságokat, színelőadásokat, hangversenyeket, irodalmi-zenés műsorokat is rendeztek.

Tovább a Begabalsoron a Rózsa utca (str. Crizantamelor, ugyanbiza, ha már úgyis virágnévre keresztelték, miért nem lehetett meghagyni a régi nevet?) következik. Ha felmegyünk az 1926-ban vele szemben vert gyaloghidra (pasarela Gelu), magas vöröstéglás gyárkéményt pillanthatunk meg, melyen még mindig jól látszik, a függőlegesen kiirt GYUFAGYÁR (176. kép) szó. Híres volt az itt gyártott EMKE gyufa, melyhez a nevet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület adta, cserébe pedig a gyár, divatos szóval mondva, szponzorizálta. Az Első Temesvári Gyufa- Kocsikenőcs- és Vegytechnikai gyárat ifj. Steiner Károly létesítette 1883-ban, majd az első világháború kitörését megelőző években a Szikra nevet viselte. Az 1990-es évek magánosíttásokáig a Begabalsorról nyíló Kárpitozott Bútorgyár működött benne, akkor megvették a korrupciós ügyeik miatt hírhedtté vált Cristescu-testvérek, azóta be van zárva. A Rózsa utca és a Mezősor (str. Căpitan Damşescu) környékén volt az egykori kedvelt kirándulóhely, majd az 1920-as években nyomortanyává átvedlett, és ezért 1929-ben felszámolt Epreskert (eredetileg az eperfákkal beültetett terület a selyemgyár tulajdonát képezte).

177.kép – Józsefvárosi víztorony

Egyébként a gyaloghídtól a fenti hídig, a Király hídig tartott a temesvári kikötő, és ezen a szakaszon számos, a hajók kikötésére szolgáló cölöpöt láthatunk még a Béga baloldalán. De a gyaloghídról megfigyelhetjük, meddig terjed lefele a Béga városi hajózás számára kiszélesített határa, hol volt a hajófordító. Onnan, a parton, magas takarmány-tároló tornyok húzódnak a Módosi híd fele. Előttük voltak a Begajobbsor utolsó épületei, melyek az 1869-ben alapított Első Temesvári Szeszégető és Finomító Rt-hez tartoztak. Aztán ez lett a Solventul vegyi üzem. Az 1990-es években elrendelt Európai Uniós embargók idején, melyeket a nacionalista szerb diktátor, Slobodan Milošević igazgatta Jugoszlávia ellen vezettek be, a ma alig működő nagyvállalat kőolaj-csempészetéről volt elhíresülve, mesés hasznot hozva számos, az akkori kormánykörökhöz közel álló ismert személynek. Bezárták 1998-ban, mára már nem maradt belőle csak a tető nélküli bejárat.

Ha átmegyünk a Bégán, a szemben húzódó Pacsirta utca (str. Gelu) Pályaudvar úti (str. Gării) végén, baloldalt a sarkon, még megtalálhatjuk romos téglaépület formájában, az egykor Temesvár világítását biztosító Légszeszgyár maradványát.

Azonban, ha a Begajobbsoron felfele haladunk, a Zöldpázsit utca (str. George Bariţiu) sarkánál, az 1913-1914 között Lenarduzzi János és Stan Vidrighin tervei alapján épített józsefvárosi víztoronyhoz (177. kép) érünk. A Máltai Szociális Központ 1990-es években elkészített épületei is ebben az utcában, a 18. szám alatt találhatók és az utca másik végén, a trolibuszfordulóban, nagy csendörkaszárnya-komplexumot rendezett be a hatalom, ugyancsak az 1990-es években. Bejáratánál Grigore Alexandru Ghica (1807-1857) Nicolae Adam által készített 2009-s bronz mellszobra áll, talapzata mellett márványtábla román felirattal: A román csendőrség alapítója/Moldva uralkodója/1849-1856/1850. április 3-án kihirdette/a csendőrségnél szolgálok hadtestének/megreformálási törvénykezését.

178.kép – Kós Károly szülőháza

b3) Harmadik irányban a Kossuth Lajos út (bd. Regele Carol I) és a Bonnaz utca (str. General Drăgălina) kereszteződésénél, a Belváros felől jobbra fordulhatunk. Elhaladunk a sarok után a Bonnaz utcában, egy fonó román nőt ábrázoló domborműves ház, meg egy hozzá épített, hasonló stílusú mellett, és a 16-os szám alatti rácsos vaskapu mögött bent, az udvart kettéválasztja Kós⁵⁸ Károly (1883-1977) szülőháza (178. kép). Ennek boltíves kapuja alatt kétfelől van a magyar-, román- és német feliratú márványtáblák: EBBEN A HÁZBAN / SZÜLETETT 1883 / DECEMBER 16 Án / KÓS KÁROLY / MŰÉPÍTÉSZ IRÓ, / NÉPÜNK KIÁLTÓ / SZAVA ÉS INTŐ / LELKIISMERETE / 1993 EMKE, profilból készített domborművel rajtuk (Ungor Csaba alkotása). Öt évig élt Temesváron.

179.kép – Horgony palota

Utunkat tovább folytatva, masszív saroképülethez, az 1901-ben épített Sailer-Kudelich féle bérpalotához, vagy ahogy a saroktornyának homlokzatára kitett horgony után nevezik, a Horgony-palotához (179. kép) érünk. Tágas, 3, 4 és 5 szobás lakások, ahová be volt vezetve a víz, gáz és villany, szolgálták a bérlők kényelmét. A Horgony palota mellett, a Begabalsoron lévő házakat Schtürmer Salamon építette 1912-ben, később Szengház Gusztáv tulajdonába kerültek, ezek lettek a Szengház-féle házak.

180.kép – Gemeinhardt ház

Átellenben a Horgony-palotával, a Begabalsor sarkán, a Béga ugyanazon oldalán építették 1911-ben a jóval filigránabb Gemeinhardt házat (180. kép). Ez a két háború között a Splendid szálló volt, ma pedig építkezési vállalatok székhelye.

Ideje most már, hogy átmenjünk a Horgony hídon (pod General Ioan Dragalina) is. Eredetileg, a vasúti állomás létrejötte után fahidat vertek ide, de 1871-től 1891-ig már egy elsődleges vashíd szolgálta az átkelést, melyet akkor a Tott Róbert tervezte korszerűbb szerkezetűre cseréltek, majd 1931-ben ezt, a nagyfokú átrozsdásodás miatt ismét kicserélték, az Adrian Suciu és Polan János tervezte fémhidra. 1944 nyarán ezt a hidat lebombázták az amerikaiak, és a jelenlegi, a bukaresti M. Minulescu tervezte vasbeton híd elkészültéig (1957), mindenféle ideiglenes megoldást (komp, pontonhíd, fahíd) használtak. Innen az állomásig, az Úri utcán (ma ez is str. General Drăgălina) vezet tovább az utunk.

181.kép – A saroktól balra – Royal szálló

Szép sarokházat találunk a Begajobbsoron, mellette volt (balra) a Royal szálló. Ma a földszinti sarkon használtruha kereskedés, mellette a Tic-Tac talponálló ma Pizza Cora-ra avanzsált (181. kép). Megmaradva ugyanezen az oldalán az Úri utcának, elérkezünk az egykori Korona szálló, ma Nord Hotel épületéhez. Az eredetileg háromszintes, neoklasszicista központi traktusán magas tornyú épületet az állomással együtt lebombázták, és újraépítése után mára minden eredeti stílusjegyét eltüntették.

Délmagyarország bekapcsolása az országos hálózatba, a józsefvárosi pályaudvarra 1857. november 15-én Szeged felől beérkező szerelvénnyel kezdődött. Az 1857-ben emelt csekély forgalmú végállomásnak számító józsefvárosi állomásépületet 1897-ben, francia neoreneszánsz stílusban emelt díszes, több- tornyos, háromárkádos, a korabeli Magyarország legszebb állomásépületei közé sorolt újabbal helyettesítették. Tervezője a budapesti műegyetemi tanár, Speidl Félix volt, aki a budapesti Keleti pályaudvar, az aradi és a debreceni (ez utóbbi kettő most is nagyon hasonlít egymásra) állomásépületeket is tervezte. Téglaborítással díszített homlokzatán négy, főbb gazdasági ágakat jelképező szobor állt melyek közül kettő Lantay Lajos munkája volt. Sajnos ezt az épületet 1944. július 3-án az amerikai légierő lebombázta (akár a kolozsvárit és a brassóit is). Az utólag felépített Nagyállomás (Gara de Nord) épülettömbje a többszöri átalakítás ellenére, mai napig sem funkcionális (ezen a kinti elektronikus idő- meg hőmérséklet kijelző sem segített). Kelet felé a Pályaudvar úton (ma ez a része bd. Republicii) magas, falán mozaikkal díszített toronyépület (1981, Ion Sulea Gorj), az Electromotor vállalat (1900) irodaháza látszik. Nyugatra, a Pályaudvar út 1. alatt, proletár diadalív-szerű kapujával, az ELBA vállalat zárja le a közlekedéstől a Gorové utcát (str. Dimitrie Bolintineanu). A világítótestekről ismert vállalat a gyárvárosi szárazelemgyártól, a Dura cégtől származtatja magát, mely 1921-ben alakult. A második világháború után, több más kisebb műhellyel együtt jött létre mint Electrobanat, az állomás környékére pedig az 1960-as években szerveződött. 1989 után a szárazelemgyár régi nevén önállósult, és az állomási részleg ELBA lett. Ennek 1990-es évek eleji magánosításában részt vett a hírneves Philips cég is.

A Józsefváros pályaudvaron túli, északi része, a későbbi adminisztratív beosztás szerint Ferencvároshoz-, illetve a Belvároshoz tartozik.

⁵³ Jancsó Árpád Temesvári hidak, Budapest, 1999 (DVD-n). A 18. és 19-k oldalon tárgyalja a híd hosszát többféle mértékegység-átszámítás szerint.

⁵⁴ CFR (Căile Ferate Române) – Román Vasutak (eredetileg Căile Francezo-române?)

⁵⁵ Naşterea Maicii Domnului – Kisboldogasszony (rom.)

⁵⁶ Champagne-ban, a római Aetius és a vizigót Thorismund egyesült hadai szétverték 451-ben Attila hunjait.

⁵⁷ Szekernyés János Kávéra alapozott világhírnév, Heti Új Szó, 2013. március 8.

⁵⁸ Eredetileg, szász származású apja után neve Kosch volt, amit magyarosan kezd írni, az 1910-es évektől.