b) Induljunk a Szabadság térről kelet felé a Szent György tér irányába, a keskeny Takarékpénztár utcán (str. 9 Mai). Itt, a villamospálya felújítása alkalmával kiásott utca alatt több, XII.-XVII. századi lelet mellett, felszínre kerültek (majd ismét eltemették) az egykori fából készített utcai felépítmények (3. ábra).

22.kép – Temesvári Első Takarékpénztár

Miután elhagyjunk jobboldalon a Temesi Mezőgazdasági Takarékpénztárt, egy benyíló után találjuk az ugyancsak Karl May által tervezett, 1855-ben eklektikus stílusban épített, Temesvári Első Takarékpénztárt. Évszámmal (1875) kirakott mozaikos padlójú bejárat nyílik ebből az utcából a Román Kereskedelmi Bank régebben használt fiókjához. De az épület homlokzata takarékosságot sugalló méhkaptárokkal (egy-egy a két tornyon, egy középen, a háztetőn és egy dombormű a kapu felett) már a Szent György térre néz (22. kép). Innen tekintve baloldali, részlegesen felújított sarki részében az OTP egyik fiókja működik. Bár az ajtóra magyarul is ki van írva a nyitvatartási idő és bent is akad magyar nyelvű tájékoztató, ne bízzuk el magunkat, nem biztos, hogy a pultos kisasszonyok tudnak magyarul válaszolni az esetleg így feltett kérdésünkre (legfeljebb kioktatnak, hogy ez az OTP, nem az az OTP!)

23.kép – Moravetz könyvesbolt

A Takarékpénztár utca túloldalán, Moravetzék belvárosi könyv- és zeneboltja foglalta el a földszintet (23. kép), mostanság is könyvesbolt működik a helyén (Ceauşescu idejében az egyetlen, mely tankönyveket, magyar tannyelvűeket is árusított).

Temesvár első központja, legrégibb tere és legmagasabban fekvő része a Szent György tér (pţa. Sfântul Gheorghe). Itt volt a régi, keresztény templomból átalakított Nagy-mecset mely megérte a török hódoltság végét, majd helyébe került az 1754-ben épített, de soha végleg be nem fejezett jezsuita Szent György templom.

24.kép – Szana Bank

Fekvése észak-nyugat dél-keleti irányú, melléje kerül a Jezsuiták háza, melyben 1806-tól beindul Kőszeghy László kérésére a Római Katolikus Papnevelő Intézet, ez Temesvár első egyetemi kara volt. Mindkét épületet lebontották 1913-1914 között. Helyükre (1913) az ifj. Kremer József tervezte Szana Bank, hivatalosan Bank és Kereskedelmi RT, ma a Kis-Begának nevezett épülettömb került (24. kép), melyben a Transilvania Bank, de a Román Írószövetség Orizont lapjának székhelye és előadásokra alkalmas terme is található.

Az első, 1869. július 8-án beindított lóvasút eddig jött a Gyárvárosból és ugyanaz év október 25-től a második vonal innen ment a Józsefvárosba.

Déli oldalon van Klapka György (1820-1892) tábornok, Komárom védőjének szülőháza (25. kép). 1999. november 6-án leplezték le először a Báthory utcai (str. General Praporgescu nr. 2) házon az Ungor Csaba és Andrásy Sándor készítette első temesvári emléktáblát

25.kép – Klapka György szülőháza

„E HÁZBAN SZÜLETETT AZ 1848-49-ES MAGYAR
SZABADSÁGHARC HONVÉDTÁBORNOKA
KLAPKA GYÖRGY
1820-1892
GENERALUL REVOLUŢIEI MAGHIARE DIN 1848-49
S-A NĂSCUT ÎN ACEASTĂ CASĂ”.

De ebben a házban székelt a felső emeleten 1990. után, a magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt5. Hat nap múlva éjjel, ismeretlen tettesek összetörték. Az újra elkészített táblát 2001. október 5-én avatta fel Temesvár magyarsága (nem sokkal később jobb-alsó sarkát ennek is összetörték). A bejárati mozaik szerint, Kossák József (1855-1922) cs. és kir. fényképész műterme is ebben a házban volt.

A téren, az ölében gyermekét tartó anya szobrát 1996-ban Silvia Radu (1935-) Bukarestben elkészített, játéklovon ülő, gyerek Szent Györgyére (Gyurikára?) cserélték, aki a totalitarizmus felemelkedő sárkányfejét célozza lándzsájával. Vele állítottak emléket, az 1989. decemberében, a környéken két elesett és kilenc megsebesített (2-18 év közötti) fiatalkorúnak, kiknek nevét, felvésték az talapzatra. A 2014-ben végzett ásatásokkor talált középkori leleteket (1552 előtti házak, a Nagy Mecset alapzata, törökkori edény maradványok, 86 feltárt sír stb.) konzerválva (?) visszatemették, most a kb.1,8 méter mélyedésű térbe a jezsuita templom megtalált falrészlete mellett vezetnek a lejárati lépcsők. Tovább, ezen az oldalon, mintegy lezárva tér felőli torkolatát az Erőd utcának (str. Lucian Blaga), találtak helyezték Mircea Roman (1958-) „A nagy piramis” 2015-ben készített, mezitlábas, feldőlni látszó valami, alkotását.

26.kép – Római-Katolikus Püspöki Palota

A Kis-Begával szemben, ahol most a sarkon borbélyüzlet van, az Aranyszarvashoz címzett fogadó, luxus vendéglő, kávéház volt. Tovább, a szélesebb Zápolya utcán (str. Proclamaţia de la Timişoara, német neve Siebenbürgengasse, – erre volt az Erdélyi kapu), balra, a Lonovics utca jobboldalát (str. Augustin Pacha), a saroktól a Jenő herceg utcáig (str. Eugen de Savoya), egy épület foglalja el (1743, új kamarai ház), mely 1783-tól a római katolikus csanádi püspök székhelye (26. kép), két szép barokk bejárattal e felől az utca felől. Bent, a Teológiai Karnak 1914-ben Nagy Sándor (1869-1950) tervei alapján Roth Miksa (1865-1944) üvegfestő kivitelezte szecessziós stílusú üvegfestmény sorozata látható (27. kép):

27.kép – Szecessziós stílusú üvegfestmény

Szt. Gellért (980-1046), Szt. Péter (Kr. e. 1-Kr. u. 67), I. Leó (390-461) pápa és Attila (410-453) 452-ben, Szt. István (969-1038) király, Assisi Szt. Ferenc (1182-1226), Xavéri Szt. Ferenc (1506-1552), Gonzága Szt. Alajos (1568-1591) és Ligouri Szt. Alfonz (1696-1787), melyet, miután elfalazva a dómban 1948-tól átvészelte a kommunista idők viharát, az épület restaurálásakor ide építettek be. A marosvásárhelyi Kultúrpalota híres, székely mondavilágot ábrázoló üvegfestményei két szerzőjének egyike, ugyancsak Nagy Sándor(!), Thoroczkai-Wigand Edével (1869-1945).

28.kép – Déschán palota

Következik, szintén baloldalon, az 1735-ben épített, és 1802-ben Josef Deschan⁶ által átépítetett, homlokzatán korinthoszi oszlopokkal díszített, Déschán palota (28. kép). Ezt a klasszicista stílusú épületet tartották a város legszebb házának. Emeletén, 1830-ban kaszinót is nyitottak, ma az un. „Bazár” működik benne, közjegyzői irodákkal, butikokkal.

1752-től áll a Vastuskós ház, a Griselini utca sarkán, falfülkéjében az 1828-tól ismert, és vasszegekkel kivert tuskó másolatával (eredetije a város múzeumában tekinthető meg), melyeket az itt áthaladó mesterlegények vertek bele (29. kép).

29.kép – Vastuskós ház

Kézi kovácsolású fejeiken monogramok voltak. A közhiedelemmel ellentétben, Franz Liebhard (Robert Reiter, 1899-1989) irodalmár-helytörténész szerint inkább annak a vaskereskedésnek a cégére lehetett, akinek a tulajdonosáé (bizonyos Trandafil) volt 1827-től a ház, és aki Bécsben látta az eredetit. A bécsi vastuskó legendája egy lakatoslegényhez kötődik, aki eladta a lelkét az ördögnek, hogy mester-lakatokat készíthessen, és az idők során a mesterlegények ilyen lakattal rögzített fába verték volna az ördögűző szegeket. A rögzítő pántok lakatja Temesváron is különlegesség volt de, vagy 40 éve ellopták onnan.

30.kép – Mercy ház.

Túloldalt, az 1758-ban épült Mocioni ház helyén, melyet az 1950-es évek végén bontottak le, található a Béga áruház (1970-1972). Itt már a Balázs tér következett, helyét nagyjából a „virágóra” rögzíti.

Szemben, egy erkélyt tartó kapuoszlopos barokk épület, az 1800 körül teljesen átépített, un. Mercy-ház van (30. kép), a XX. század elején királyi törvényszék. Valójában jóval Mercy kormányzó halála után (1734) épült, hiszen 1783-ban a helyén még üres telek volt. De valahol ott állhatott az eredeti palota is. Az utcatorkolat másik sarkát, masszív épület, az 1911-ben, ifj. Kremer József tervezte Temesi Bank foglalja el. A 1990-es évekig itt volt a Beruházási Bank, most helyén, a Veneto banca található .

31 kép – Osztrák-Magyar Bank

Hatalmas épület foglalja el a str. Hector-ral közös sarkot, a Ciobanu palota (Mathias Hubert, 1924-1926), mellyel az impériumváltás új urai igyekeztek jelenlétüket felmutatni. Nem is igen van azóta sem, a régi épületek közé hasonlóan jól beilleszkedő megvalósításuk. Földszintjén, az 1970-es évek egykori Semenic önkiszolgáló étkezdéje helyén most éppen egy Profi City üzlet van. Szemben, az Erdélyi kaszárnya lebontott végénél emelkedik a Continental Szálló (1971, Gheorghe Gârleanu építész). Belső-téri, melegített vizű fürdőmedencével építették, és éjjeli bárt működtetek még a képmutató kommunista diktatúra idején is. Ebben, és a Ferenc József körúton (pţa. Victoriei) nyitva tartó Palace vendéglőben (ma Gelateria di Bruno, DM üzlet, KFC étterem) volt minden valamirevaló alvilági-, vagy párt-káder nagymenő kedvelt mulatozási helye (nyilván a Securitate nagyvonalú felügyelete mellett). A Forum tér (pţa. Bumbeşti) felől áll az 1993-ban felszentelt Fejlődés kompozíció, Gheorghe Iliescu-Călineşti (1932-2002) szobrász és Alexandra Murdunescu építész műve. Két félgömbje kipattant, sarjadó mag, az 1989-s temesvári forradalmat jelképezi, az alsó vastagabb törzs az ország támasznak alkalmas történelmét, felső szára a függőleges, egyenes növekedést.

32.kép – Postapalota

Ha áthaladunk a Forum téren, jobboldalon az 1903-1904 években épült Osztrák-Magyar Bank (Hubert József tervezte, Alois Schlosser kivitelezte), ma Román Nemzeti Bank vasrácsos kerítésű épülete (31. kép), majd a következő utcácska (str. Cicio Pop) után az 1910-1913-ban épült, Alpár Ignác tervezte Postapalota (32. kép) következik. Ez utóbbit az 1990-as években renoválták, és ekkor bejárati előcsarnokában kétfelől márványtáblákon feltüntették az intézmény vezetőit, „de la marea Unire”7 (hogy is nézett volna ki, ugye, hogy románokon kívül, mások is voltak itt? Mi ez, ha nem a tények szándékos elhallgatása?).

A Postapalota túlsó felén futó Kiskörútból (bd. M. Eminescu) bal felé kiágazó első utcácska (str. Ludwig van Beethoven) közepe táján baloldalon, érdemes felfigyelni két kiugró emeleti ablakra mind olyanra, amely Temesvárra nem, de annál inkább a déli, szerbek lakta településekre (például Versec – Вршац / Vršac) jellemző érdekes építészeti megoldás (ezekből a bentiek kényelmesen szemrevételezhetik mi történik az utcán, anélkül, hogy kinyitva az ablakot ki kellene hajolniuk).

33.kép – Magyar Ház

Visszamenve a főútra, majd kelet felé tartva, ekkor már a Liget úton (bd. Revoluţiei din 1989), kilépünk az erőd területéről. Jobboldalt áll a Temesköz magyar lakosságától elbitorolt Magyar Ház (33. kép). Az 1929-1930 között, Székely László tervei szerint emelt épületet nagy lelkesedéssel a város magyar lakossága építette közmunkával, részvények (un. téglajegyek) vásárlásával segítve a munkát és a későbbi fenntartást (br. Ambrózi Andor elnökletével alakult meg 1927. február 15-én a Magyar Ház Rt). Bár államosítva nem volt, de a kommunizmus idején elvették a magyaroktól, előbb pártintézményeknek, majd a város napilapjai szerkesztőségeinek volt a székháza. Telekkönyvi hamisítással, 1989 után rátette a kezét a Timpres sajtótröszt (Teleeuropa Nova tv adó, Renaşterea Bănăţeană napilap stb.), mely mögött a volt vasgárdista, majd Olaszországban meggazdagodott és Ceauşescuval lepaktált lugosi „történész professzor” a Noi tracii (Mi trákok) könyv szerzője, Josif Constantin Drăgan áll. E könyv írásakor, mint bármikor kilakoltatható intézmények működnek itt a Temesváron megjelenő magyar nyelvű Heti Új Szó, a magyarság egyik érdekvédelmi szervezetének, az RMDSz-nek (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) a helyi irodája és a TEMISz (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet). Az utóbbi évek pereinek pozitív eredménye, hogy hatályos bírósági ítélet ismerte el az alapító részvénytársaság folytonosságát. Itt az első emeleten, 2008. elején, a Temesvári Magyar Nőszövetség rendezte XIII. Bánsági Magyar Napok alkalmával, a Szórvány Alapítvány hozzájárulásával megnyitott Bolyai Emlékszobában állandó kiállításra került Toró Tibor (1931-2010) akadémikus Bolyai Jánossal kapcsolatos könyv- és dokumentum gyűjteménye.

Majdnem szemben, Eftimie Murgu mellszobrának a hátánál (Vetró Artúr 1959-ben készült szobra az 1848. március 15. megemlékező koszorúzások indulási pontja) van a Banatia iskolaközpont, mely 1945 után az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem főépülete lett. Alapkövét 1924-ben helyezték el a római katolikus egyház tulajdonában lévő telken, majd 1926. augusztus 29-én szentelték fel. Neoklasszikus stílusban, eklektikus díszítőelemekkel tervezték Mathias Hubert (1892-1964) és Michael Wolf (1901-?), és felépítésére, akárcsak a Magyar Háznál, ugyancsak részvénytársaság alakult, a térség lakosságának áldozatos hozzájárulásával (Banatia – Hausbau). Nemcsak mint iskola, de mint művelődési központ is jelentősen hozzájárult a svábok nemzeti tudatának megtartásához. Előtte, de oldalt fordulva állították fel 2010. szeptember 10-én Jecza Péter Mihály román királyt ábrázoló mellszobrát, mint egy emlékéül az 1944. december 30-i Egyetemet és benne az Orvosi kart is alapító rendeletének.

Ugyanazon az oldalon következik az 1938-1943 között Constantin Purcariu vállalkozó vezetésével épült akadémikus klasszicista jellegű mostani megyeháza (Prefectura), melyet 1989. decemberében keményen megostromolt a nekikeseredett nép. Itt székelt ugyanis a megyei pártbizottság és a Bukarestből ideküldött magas rangú apparatcsikok innen próbálták irányítani a fellázadt tömegek leverését. A Mathias Hubert és munkatársai, Cornel Liuba és Edmund Stanzel által 1933-ban eredetileg leányiskolának tervezett épületet Victor Vladék (1889-1967) adminisztrációs hivatallá gyúrták át. Homlokzatának oszlopai korinthoszi oszlopfőkben végződnek.

34.kép – Római Katolikus Szeminárium

Ennek hátánál az 1913-ban épített, Foerk Ernő (1868-1934) tervezte Római Katolikus Szeminárium (Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kollégiuma) épületét találjuk (34. kép), mely uralta az akkoriban még beépítetlen területet, egészen a Bégáig. Kőszeghy László püspök erőfeszítéseinek köszönhetően, a temesvári római katolikus papnevelő intézet 1806-ban jött létre. Székhelyül, királyi rendelettel, a jezsuiták korábbi Szent György téri épületét és templomát jelölik ki (a rend eltörlése előtt, maga Kőszeghy is jezsuita volt) és itt működik 1913-ig, ezeknek az épületeknek a lebontásáig, mikor új székhelyére kerül. Lonovics József (1793-1867) későbbi püspök kezdeményezésére, 1836 elején sikerül megvetni az alapokat, majd 1841-ben a teológiai karral egyazon épületben létrehozni a bölcsészeti kart, 1845 őszén pedig a jogit. Sajnos ezek az utóbbiak nagyon rövid életűek, mivel 1849-ben a katonai adminisztráció megszünteti őket. 1948-as betiltása és kilakoltatása után is a szeminárium még három évig működik titokban, a Boros Béla (1908-2003) érsek, akkori rektor vezetésével. Mint az Orvosi Egyetem kollégiuma kerül kibővítésre 1976-1977 között, egy Aurelia Fackelmann tervezte új szárnnyal.

Szemben a megyeházzal lehet bemenni a Ferenc József ligetbe (Parcul Copiilor). Baloldalt a bejárat felől áll, a kommunista idők Pionírháza8, később Gyermekek Háza. Mivel három régi tulajdonosa közül kettő visszakapta, 2009. október 12-én ez az intézmény elköltözött a Gyiroki útra (calea Martirilor 1989). Ma a Moldvai Köztársaság tiszteletbeli konzulátusának székhelye.

Miután a ligetet felhasználták az 1891-es országos ipari és mezőgazdasági kiállításnak, ezt a Béga jobbpartján húzódó területet maga a város parkosította. Egy ideig itt (az 1980-as évektől) belépődíjat szedtek, miután felállítottak néhány szabadtéri játékot meg egy kisvasutat. Jött az enyészet 1990 után, de aztán 2012-ben többek között körbe kenuzható totemfás indián falunak, vasúti szerelvénynek kiképezett traktorvontatású kocsisornak örvendhettek a gyerekek, sajnos, a működtetést igénylő játékoknak csak abban az évben. 2016-ban lefektetett műanyag lapokból, télen-nyáron használható korcsolyapályát készítettek, de ennek mostanáig alig volt használója. Telente ugyancsak itt van felépítve a Gyermekváros. Nyugodt, békés szomszédság volt ez a liget Ceauşescu magánvillájának, majd a mára már lerobbant Vila Internaţional-nak, melyet hátulról határol. De van egy másik bejárata is a bd. Michelangelo-ról, az 1970-ben épített Béga híd közelében. Itt avatták fel 2003. augusztus 4-én a fiatal szobrászok ARTuborg szoborparkját: Ecaterina Vrană „Pi, pi, pi”, Bartha István „Mozgékony”, Denisa Curte „Oltár”, Horia Bojin „Temesváron én és Tuborg”, Raluca Ungureanu „Óra”, Marius Leonte „Lények” és Ana Maria Şerban „100 kő”, esztétikailag igen meghökkentő létesítményeikkel.

⁵ A Román Nemzeti Egységpárt (Partidul Unităţii Naţionale Române, PUNR) nem sokkal az 1990. márciusi marosvásárhelyi szekuritátés véres provokációk előtt megalakult Román Tűzhely (Vatra Românească) társaság politikai szervezete, először a Román Egység Szövetsége (Alianţa Unităţii Române, AUR) néven. A Felső-Görgény völgyéből hoztak be leitatott román parasztokat terrorizálni a várost és ekkor, az RMDSz székház ostromakor, maradt félszeme nélkül Sütő András elismert erdélyi író.

⁶ Josef Deschan (1745-1826) a fia, a dinasztiaalapító Johann Anton Deschan (de Jean) von Hannsennek (1686-1760), a Montecuccoli vértesezred kapitányának, a város második legrégibb szobra emeltetőjének (Szentháromság-szobor, 1740), és a nagyapja Déschán Achill (1848-1939) alispánnak. Nevüket őrzi az 1790-1810 között Josef Deschan által telepített Dézsánfalva (Dejan).

⁷ „a nagy Egyesüléstől” (román) azaz 1919 után.

⁸ Romániában a kommunista gyermekszervezet tagjait magyarul nem nevezték úttörőknek, hanem pioníroknak (de a rendőröket is milicistáknak, a közigazgatási járásokat rajonoknak kellet nevezni). Magyar nyelvnek szovjet gyökerek román talajban!