c) Következő kiindulópontunk a Losonczi tér (pţa. Unirii)⁹.

35.kép – Szentháromság-szobor

Román neve az 1919. augusztus 3. román katonai bevonulást szentesítő gyűlésre utal, itt parádéztak végig (ezt a napot évente, „Temesvár napja” gyanánt hivatalosan ünneplik!). Eredetileg a püspöki székesegyháztól csak egy széles előtér indult volna kelet felé, maga a székesegyház nem tagolódott volna bele a térbe, mivel része lett volna egy püspöki palota-rendszernek (ez okból ma a székesegyház kívül esik a tér hossztengelyén). Később jobbnak találták, hogy a székesegyház homlokzata része legyen a térnek, és a barokk igények kielégítése végett, az akkori (1739) egy- házhelynyi szélességet megkétszerezték. Mai méretei a térnek 150 x 110 méter. Középen, Temesvár második legrégibb szobra, a Szentháromság-szobor áll (35. kép). Alapjait 1740. november 23-án, az 1738-1739-ben dúló pestis emlékére rakatta le Johann Anton Deschan (de Jean) von Hannsen, akkor kamarai tanácsos. A Bécsben, homokkőből elkészített szobrot, hajóval hozták a városba. Tetején, a Szentháromság jele alatt térdeplő Szűz Mária fejére égi koronát helyez az Atya, a Fiú és galamb képében a Szentlélek. Nepomuki Szent János (1345?-1393), Dávid király (i.e. 1040-970, Izrael második királya, ő győzte le a filiszteus óriást, Góliátot, több zsoltár és ének szerzőjének tisztelik) és Szent Borbála (III. sz., mivel nem akarta hitét megtagadni, saját apja fejezte le, ő lett a váratlan halállal fenyegetett emberek védőszentje) az oszlop aljában állnak, Szent János előtt rózsakoszorúval fején Szent Rozália (1130-1166) nyugszik.

36.kép – Gyógyforrás a Losonczy téren

A talapzat három oldalán a háború, a pestis és a kétségbeesés allegorikus domborművei találhatók. Ezek felett Borromeói Károly (1538-1584) milánói érsek, a pestis ellen harcoló hitújító lelkipásztor példaképe, Szent Sebestyén (meghalt 288. Róma) Diocletianus (244-311) császár testőr-századosa, akit a császár lenyilaztatott, mert gyámolította az elfogott keresztényeket, ő az íjászok és katonák védője, a pestis megszüntetője és Szent Rókus (meghalt 1327. Montpellier), ferences szerzetes, a városból kiűzött pestises betegek gyámolítója. Mint a hasonló szoborcsoportokat, ezt is Bécsben készítették.

A pestisoszlop közelében, a Székesegyház előtt, mesterséges furásból származó ivókút van, melyet 1894-ben adtak használatra át a közönségnek (36. kép). Nem asztali víz, de gyomorbántalmak kezelésére alkalmas gyógyvizes forrás eredetileg. Kőpadokon lehet körülötte megpihenni, a Losonczi teret szemrevételezni.

37.kép – Római Katolikus Püspöki Székesegyház (Dóm)

A csanádi püspökség székesegyházának (37. kép), alapkőletétele, 1736. augusztus 6-án történt meg. Tervezőjének a bécsi Josef Emanuel Fischer von Erlachot (1693-1742), esetleg Johann Jakob Schelblauert, 1750-től a munkálatokat Lechner János építőmester vezette, majd két mérnök: Johann Theodor Kostka és társa, Carl Alexander Steinlein temesvári kincstári építészek fejezték be 1774-ben az osztrák barokk stílusú épületet, melyet Csanád egyházmegye védőszentjének, Szent Györgynek szenteltek. Hossza 55 m, szélessége 22 m, a hajó magassága 16,90 m, a tornyoké pedig 35,5 m. Tornyai feltűnően alacsonyak, amit a vár katonai védelme indokolt. Itt elhelyezett óraműve a temesvári Martin Kidl munkája, 1764-ből. Mária Terézia rendelete alapján, 1756-ban a dóm Temesvár főtemplomává lépett elő. 1788-1790 között, a török-osztrák háború idején a templomban só raktár volt.

Az egyházmegye első püspöke Szent Gellért (980-1046) volt. Ő eredetileg György velencei bencés szerzetes, apja emlékére vette fel a Gellért (Gerhard) nevet. Nevelője Szent Imrének (1005?-1031), Szent István fiának, 1030-ban nevezi ki István Csanád püspökévé. Az István halála utáni anarchiában a pogány néptömeg Budán, a Kelen hegyről (ma Gellért hegy) szöges hordóban legurította 1046-ban. Úgy tartják, Csanádon van eltemetve¹⁰. A székesegyház, vagy dóm főoltáránál középen Michel Angelo Unterberger (1695-1758), a bécsi szépművészeti akadémia igazgatójának 1755-ben készített Szent György festménye található, kétfelől pedig Borromeói Károly és Szent Teréz valamint két kerub Joseph Rössler (1702-1772) bécsi szobrász művei (Ávilai Nagy Szent Teréz, 1515-1582, Teresa de Cepeda y Ahumeda, 1562-ben megalapítja a saru nélküli karmelita rendet, visszatérve a szigorú kolostori életre. Misztikus írásaival beírta nevét a spanyol- és világirodalomba, ő az első női egyházdoktor). A mellékoltárok képeit a prágai Johann Nepomuk Schöpf (1733-1798) festette 1772-ben. Értékes látnivaló az ugyancsak bécsi Josef Moser (1715-1805) készítette ezüst örökmécses. De a fülnek is van ami élményt nyújtson, elsősorban a XIX. század végén a temesvári Leopold Wegenstein (1858-1937), műhelyéből kikerült orgona, majd az öt darabból álló harangmű, amit a sinni (Németország) Rincker cég által felújítva 1998. március 30-án szereltek be. Legnagyobb a Szent Gellért, ez egyedül került a jobboldali toronyba, míg a többi a baloldali toronyban lakik. De lássuk a harangok adatait:

1. „Szent Gellért”, h (szi) hangzású, 2829 kg, átmérője 1664 milliméter, felirata: BONE GERHARDE, FAVTOR DIVE, POPVLO TVO SVCCVRE / TVOSQVE IN PACE CVSTODI;

2. „Szűzanya”, esz (b mi) hangzású, 1045 kg, átmérője 1250 milliméter, felirata: GOSS MICH JOSEPH STEINSTOCK IN OFEN MDCCLXIII;

3. „Szent György”, gesz (b szol) hangzású, 812 kg, átmérője 1110 milliméter, felirata: DOMINICAE PASSIONIS IMITATOR / FRAGILITATIS NOSTRAE ADJUTOR;

4. „Szent Erzsébet”, b (b szi) hangzású, 452 kg, átmérője 896 milliméter, felirata: CARITATIS BENEFICIVM LARGE DISTRIBVIT;

5. „Kapisztráni Szent János”, desz (b re) hangzású, 286 kg, átmérője 762 milliméter, felirata: NE RETINEAS VERBUM IN TEMPORE SALUTIS.

Hatodik harangja (Josef Steinstock budai műhelyéből, 1763) már felújítva átvészelte az eltelt éveket. Ugyanazon Rincker cég készítette a hetedik, 2 tonnás, északi toronyba szánt harangot, melyet 2015. május 15-én szenteltek fel Bogdánffy Szilárd Ignác (1911-1953) vértanú püspök tiszteletére (akit 1921. május 15-én bérmált meg Glattfelder Gyula (1874-1943) akkori püspök).

38.kép – Kanonokok házai

A Trianon utáni feldarabolt egyházmegyéből a Romániának juttatott részen 1930-ban létrehozták a temesvári egyházmegyét, melynek első püspöke Augustin Pacha (1870-1954) volt. Azonban 1950-től ordinárius vezette az egyházmegyét és csak 1990. március 3-tól neveztek ki újra, Sebastian Kräuter (1922-2008) személyében, püspököt.

Négy különböző, de egységes kompozíciójú ház(38. kép), melyek már 1758-ban megvoltak, lett építve a dóm szomszédságában, a tér északi sarkába, az eredetileg tervezett Kanonokok Palotája helyett (kanonok: a Székeskáptalan testületnek – a püspök által kinevezett, a püspökség mellett működő tanácsadó testület – tagja. Ezek: nagyprépost, kisprépost, olvasó-kanonok, énekes kanonok, őr-kanonok, székesegyházi főesperes, canonicus senior, canonicus junior, canonicus alexandrin senior, canonicus alexandrin junior, canonicus carolin senior és canonicus carolin junior). A püspöki palota visszaszolgáltatásáig, e házak egyikében – Korvin Mátyás utca 2 (str. Matei Corvin) működött az ordinárius.

39.kép – Székely László tervei szerint magasitott épület

1812 előtt már megvannak a dómtól délre fekvő házak (a tér keleti oldalán): a dóm melletti majdnem eredeti állapotban, de nem ismert sem építési éve, sem tervezője, a másikra 1922-ben hozzáépítettek egy emeletet Székely László tervezésében (39. kép). Régebben a Bánsági Gazdasági Bank (Svábbank) belvárosi épülete volt. Ide vonultak időnként tüntetésre 1989. óta az elégedetlenkedő tömegek, itt is tartják előadásaikat a koncertező könnyűzene együttesek, a Sörfesztivál, a Csepűrágó Ünnep stb. A Csepűrágó Ünnep (Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál) ötlete a Csiky Gergely színház akkori igazgatójáé, Demeter Andrásé volt, 1993-2002, és az 1996-2002-s években nyaranta tartották, karneváli hangulatot teremtve ilyenkor a városban).

40.kép – Vármegyeháza

Déli oldalon, a Barokk Palotának titulált Vármegyeháza következik (40. kép). Az 1754-ben épült, ismeretlen tervezőjű palota, 1778-ig a Temesi Bánság adminisztrációs székhelye, majd Temesköz Magyarországhoz való visszacsatolása után (Mária Terézia királynő halála előtt), 1779-1848 között főispáni székház (a visszacsatolást 1778. június 6-án délelőtt 10 órakor, gróf Niczky Kristóf királyi biztos kiáltotta ki). Ismét kormányszéki palota a magyar szabadságharc leverése után, 1849. november 18 – 1860. december 27 között, mikor innen vezetik a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű koronatartományt. Az épületben II. József 1767-ben, Ferenc József 1872-ben, Ferdinánd (román király) 1923-ban szálltak meg, de megszállt itt Jókai Mór is. Két bécsi-barokk stílusú kapuja van, a múzeum képzőművészeti kiállításokat szervez benne. Eleinte két épületből állt, ezeket egybeépítették, egy emelettel megemelték és 1884-1885-ben takarékos neoklasszicista stílusban restaurálták. 1970 előtt az Állatorvosi kar épülete is volt.

41.kép – Brück féle bérpalota

Székely László tervezte a keskeny tortaszelethez hasonlító Brück féle bérpalotát (41. kép). Ha a földszintjén berendezett gyógyszertár Mercy utcára néző kirakatredőnyeit felhúzzák, fent még látni lehet a hatalmas ablakok üvegeibe mart szép magyar és német feliratot: Apotheke valamint Gyógyszertár. Egyébként ide, a Mercy utca végére állították 2015-ben Virgil Scripcaru lengén, egyetlen csillogó-lobogó köpenybe öltözött, feje felé vízszintes, oldalán fekvő női alakot emelő fiúcskáját, a „Superman”-t.

42.kép – Osztrák erőd macskakövön

Nagyjából a Mercy utcával szemben, kb. egy utcaszélességnyi távolságra tőle, a tér egyik macskakövére vésve az osztrák erőd vázlatát fedezhetjük fel (42. kép). Tökéletesen kivehető a kilenc bástya és a három tér (Szent György, Szabadság, Losonczi tér) körvonala, és a tájékozódás megkönnyítésére, meg van rajta jelölve az északi irány is.

Délnyugaton, a Szerb utca (str. Gheorghe Lazăr) és a Hunyadi utca (str. Vasile Alecsandri) sarkának tér felőli oldalán elhaladunk az 1752-ben Simon Mátyás kőművesmester tulajdonában lévő épület előtt, mely a XIX. század második felétől Az Elefánthoz címzett fogadó lett. 1961-ban felmagasították, arculatát megváltoztatták, jelenleg a Constructim S.A. és több más cég székhelye.

43.kép – Váltóbank

Az útkereszteződés túloldalán található Steiner Miksa (1852-1924) egyik bérpalotája, egy kerek, hasas kiugrókkal, színes csempékkel díszített ház (némiképp a kecskeméti Cifra Palota stílusában), az 1906-1908 között Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) tervei szerint épített Váltóbank (43. kép). Banki mivoltára utal, a Hunyadi utcára néző homlokzatán színes csempéből kirakott méhkaptár, igazgatója Weisz Ferenc volt, az Ady Endrébe beleszeretett Kossák Aranka férje.

44.kép – Szerb Püspöki Palota

Ugyanazon a sarkon, de a Szerb utca túlsó felén, a tér nyugati oldalán, van a homlokzatán szép színes címerrel ékes Szerb Püspöki Palota (44. kép).

Itt a téren, talapzaton, a törököktől visszafoglalt vár belső elrendezésének acél (sajnos nem rozsdamentes!) makettjét nézhetjük meg (az 1716-1717-beli, Peret készítette térkép alapján, 45. kép).

45.kép – Acél makettje az 1716-1717-beli várnak

A Szerb Püspöki Palota mellett, háttal a térnek (bejárat a Városház utcáról – str. Ungureanu) helyezkedik el a Szerb Püspöki Székesegyház (46. kép), Urunk menybemenetelének szentelve. 1745-1748 között építették újra fel az 1728-ban leégett helyére, 1791-ben kapott két tornyot melyekben öt harang (egyik 800 kg) van, majd 1906-ban a felújítás alkalmával a palotát új szárnnyal látják el.

46.kép – Szerb Püspöki Székesegyház

Mint az akkori temesvári ortodox templomok, ez is közös volt a románokkal egészen a XIX. század közepéig. Fa ikonosztázát Mihajlo Janics készítette, és a temesvári Constantin Daniel (1820-1851) festette. Bent a palotában múzeum van kegytárgyakkal, Csákova (Ciacova), Nagyszentpéter (Sânpetru Mare), Ivánd (Ivanda), Fény (Foeni), Temespéter (Petrovaselo) templomaiból, Jakov Orfelin metszeteivel, de régi evangéliumok is, mint az 1690-ben, Bécsben nyomtatott templomi könyv.

47.kép – Szerb Ortodox Egyházközség

A templom mellett álló Szerb Ortodox Egyházközség épülete (47. kép) már 1828-ban megvolt, homlokzatát 1983-ban restaurálták.

Kafka Margit, ezen a téren is lakott.

48.kép – Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma

A Vármegyeháza mellett, a Losonczi tér délkeleti sarkába torkoló Lonovics utcában (str. Augustin Pacha), jobboldalt, egy inkább keskeny, mint széles, de már kívülről is igen elegáns épület ragadja meg figyelmünket, homlokzatán Pallasz Athéné (Minerva) sisakos, pajzsos szobrával, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma, ma a Román Akadémia temesvári fiókjának könyvtára (48. kép). A volt Wellauer féle házat 1896-ban Klein Jakab (1869-1934) helybeli építész tervei szerint neoreneszánsz stílusban építették újjá. Faragott tölgyfakapuján belépve, az előcsarnokot díszítő márványtábla után, gyönyörű, kovácsoltvas korláttal ellátott márványlépcső visz az emeletre. A tábla felirata: Méltóságos ID. ORMÓS ZSIGMOND Alapítója és életfogytiglani Elnöke valamint legbőkezűbb Pártolója és Megajándékozója iránt a Délmagyarországi történelmi és régészeti Múzeum-társulatnak maradandó ragaszkodását és háláját hirdesse. Az 1891 évi augusztus hó 29-én tartott ünnepélyes megnyitó közgyűlés 7. határozata Athéné felett márványtáblákon az alábbi nevek voltak (1940-ig?): J. J. Winckelmann (1717-1768), a klasszika archeológia megalapítója, Titus Livius (K.e. 59-K.u. 17) történetíró, Hérodotosz (K.e. 484-424), a történetírás atyja, Antonio Bonfini (1434-1503), Mátyás király történetírója, Theodor Mommsen (1817-1903), történész és jogtudós, Pulszky Ferenc (1814-1897), régész, műtörténész, a Nemzeti Múzeum igazgatója és Istvánffy Miklós (1538-1615). Két társaság egyesüléséből jött létre a társulat 1885-ben (egyik 1872-, másik 1874-ből).

Szemben, a bejárata körül több (csak román nyelvű!) feliratos épület első tulajdonosa Johann Lechner szíjgyártó, amelyben Josef Klapka (1786-1863) későbbi polgármester (1819-1833) megnyitotta 1815. május 15-én Magyarország (az egyik felirat szerint a Habsburg birodalom) első közkönyvtárát (megjegyzendő, hogy Josef Klapka, Klapka György tábornok édesapja). Az épület (másik felirat szerint) 1791-1947 között nyomda, kiadó, lapszerkesztőség helye volt. Nem írja sehol, hogy benne fungált a Vörös Ökör fogadó is. Şerban Sturdza építész 2006-s felújítása után Művészetek palotájának nevezik, belső udvarából a földszinti és a mély pincebeli, időleges kiállítási termekbe lehet jutni.

49.kép – Hungária szálló, volt Trombitás fogadó

Mellette, ugyancsak a Lonovics utcában, az egykori Trombitás fogadó, majd Hungária szálló épülete van (49. kép). Ez, 1747-ben Anton Seltman bíró egyemeletes háza volt, amire 1899-ben még ráépítettek. Oldalán román és angol bronztábla hirdeti (Varga Luigi István, 1994), hogy 1866. március 7-8 között A. I. Cuza (1820-1873), az egyesült román fejedelemségek első fejedelme száműzetésbe vonulásakor, feleségével, gyerekeivel, valamint 1867-ban Mihai Eminescu (1850-1889) – mint súgója a Pascaly féle vándorszínész társulatnak, itt szálltak meg. Nem hirdeti tábla sem I. Ferenc 1807-es itteni vendégeskedését, sem Ady, ügyvédbojtársága alatti, gyakori itt, meg a szomszédos Vörös Ökörbeli tartózkodását 1897-1898 között.

A „Hungária” szálló és az eddig benyúló Római Katolikus Püspöki Palota közé helyezték Mircea Roman „Emberhéj” 2015-s kompozícióját. Ennek nyitott- tévékészülékszerű feje valósággal ingerlően hat a nem műértő temesváriakra, hogy időnként szeméttel töltsék meg. De beljebb, a műalkotás mögött néhány lépéssel, itt a Jenő-herceg utcán, feltűnik a közeli épület kiugró, első emeleti zárt erkélyének bal- és jobboldalán a „Nyugati Jelen” felirat, itt lévén a napilap 2001-ben megnyílt temesvári fiókszerkeszősége. A kapuján belépve szép, színes stukkódíszítésű folyosó fogad, baloldalon fent az 1897-s évszámmal.

50.kép – Magyar Királyi Állami Főreáliskola

Jelentős épület a Szerb utcában (str. Gheorghe Lazăr) a Magyar Királyi Állami Főreáliskola (50. kép), ma a Nikolaus Lenau gimnázium, Temesvár egyetlen német tannyelvű intézménye. Helyén először 1761-től a rác Tanácsháza állt, de 1780 után, mikor a német és rác önkormányzat egybeolvad, (német) színházzá építik át (itt volt a Városi Vigadó), majd 1878-1879-ben a régi színházi épületet eklektikus stílusban teljesen átalakítják Baader Henrik (1847-1928) vezetésével, Johann Reiber építész tervei alapján. Ebbe költözik az 1870-ben alapított (előbb német, majd magyar tannyelvű) Állami Főreáliskola, amely átmenetileg a polgári korházban működött. Itt is emléktábla hirdeti, hogy (az egykori osztrák-bukovinai tanuló), a későbbi román költő, Mihai Eminescu, 1850-1889 (eredeti neve Eminovici), mint súgója a Pascaly féle vándorszínész társulatnak, 1868-ban itt járt. Érdekes párhuzam, hogy a későbbi magyar költő Petőfi Sándor is, 1823-1849, (eredeti neve Petrovics), a kezdeti időkben, vándorszínész társulathoz csapódva járta az országot. Az impériumváltás után, 1919-től vezették be ismét a német tannyelvet, és 1927-ig magyar tagozattal is működött. A II. világháború után a német iskola a volt Magyar Királyi Állami Főgimnázium, azaz a mostani C. D. Loga középiskola épületében kapott helyet, majd 1955-től mostani helyére költöztetik. Bejárati előcsarnokában az Orgonás András (1909-1987) által készített Nikolaus Lenau (1802-1850) mellszobor áll (megint érdekes párhuzam: Lenau német költő, élete utolsó éveit abban az idegszanatóriumban tölti, melyben később Eminescu is).

51.kép – Kralik László bérháza

Ugyanazon az oldalán van a Szerb utcának, igen érdekes kiugró erkélyeivel, a Székely László tervezte Králik László bérháza (51. kép).

Ellenkező oldalon, a Losonczi tértől távolodva, nagyméretű sarokház található a Szerb utca és az Erzsébet utca (str. Mărăşeşti) keresztezésében. Földszintjén elegáns kirakatokkal, ez a dr. Vértes Adolf szónoklatával, 1906-ban felavatott Belvárosi Zsidó Hitközség székháza (52. kép). Kapuja mellett, pici román nyelvű táblára, most is ki van írva: Temesvári Mózes Hitűek Közössége.

52.kép – Belvárosi Zsidó Hitközség

Jobbra az Erzsébet utca 7. alatt van az osztrák konzulátus.

Ha a római katolikus székesegyház mellől északra indulunk, a Korvin Mátyás utcán (str. Matei Corvin) kijutunk a Ferdinánd térre (str. Oituz) melynek átellenes oldalát a Nándor kaszárnya (1860 előtti) zárja le, ennek felújított épületébe a Nyugati (Tudomány)Egyetem Képzőművészeti Kara költözött 2002. őszétől. Jobbra indulva egy, a járdától beljebb álló kisebb, a Nyugati Egyetem Közgazdasági Karához¹¹ tartozó épületecske mellett 2012-től Ştefan Călărăşanu (1947-2013) műve, Constantin Brâncuşi (1876-1957) mellszobra áll. Az ugyanazon egyetemhez tartozó következő, Nicholas Georgescu Roegen (1906-1994) nevével fémjelzett épület¹² előtti sétányon bekanyarodva eljutunk az 1989-s forradalmárok szervezetéhez tartozó házhoz¹³. Előtte áll afrikai vörös-gránit talapzaton Eugen Barzu (1968-) ruskicai márványból készített emlékműve, A forradalom hősei és áldozatai, (2014. december 14.), román és angol felirattal. De az udvaron láthatjuk a Berlin hivatalosságaitól 2012. december 20-án ajándékba kapott faldarabot, a Potsdamer Platz-ról. Mindjárt a földszinten, az épület bejáratának folytatásában nyílik A forradalom hőseinek kápolnája, Casian Muraraşu falfestményeivel, a bejárat két oldalán a két bánsági védőszenttel: Pártosi Szt. Józseffel az ortodoxokéval, illetve Szt. Gellérttel római katolikusokéval. Középen, hátul, a Küttel-téri ortodox templom haranglábánál található a Könnyező templom alkotás másolata, a falitáblákon pedig a forradalom mártírjainak neve¹⁴.

Utunkat folytatva a főúton, egy körforgalomhoz érünk, melyen irdatlan, égtájakkal díszített szökőkút áll. Továbbmenve innen balra a kaszárnya mellett, a Katonai Hadbíróság úton (str. Popa Şapcă), ma a börtönnek használt, szúrósdróttal felmagasított, őrtornyokkal kiegészített kerítésű, egykori Hadbíróság épületéhez érünk.

53.kép – Evangélikus templom

Visszatérve a szökőkutas körforgalomhoz, nyugati felén, a Nádor téren (pţa. Ionel I. C. Brătianu) van az ágostai lutheránus (evangélikus) templom (53. kép). Bent, balodalt, fekete márványtábla hirdeti, hogy 1839-ben épült Karner Vilmos lelkipásztor „önfeláldozó munkája” által (1839. október 27-én szenteltek fel). Felépítette Karl Fischer, Hilt Nándor (1800?-0847) és Glatz János (1784-1842) tervei szerint¹⁵. Ugyancsak baloldalt áll Szatmáry Gyöngyi vöröses-fehér márványtáblája annak emlékére, hogy Kós Károly erdélyi polihisztort itt keresztelték meg. Szövege, a Kóst félprofilból ábrázoló dombormű mellett: KÓS KÁROLY / 1883-1977 / SZÜLETÉSÉNEK / 130. ÉVÉBEN / 2013-OKT-23 /MA—RMDSZ—BKE /¹⁶.

De ezen az oldalon található az a 2014. január 26-án leleplezett szürke márványtábla, amely az evangélikus gyülekezet egykori támogatójának, Ambrózy Bélának állít emléket. A két oroszlán tartotta, felül hétágú bárói koronás, kettőbe osztott pajzs körüli szöveg: báró AMBRÓZY BÉLA / 1838-1911 / cs. és királyi kamarás, az Országos Méhészeti Egyesület alapítója / országos méhészeti szaktanácsadó / születésének 175. évfordulójára állította az / Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédő Egyesület és a / báró Ambrózy Béla Mézlovagrend / Csongrád megye / (ezek a táblák Nt. Kovács Zsombor lelkész szolgálata alatt kerültek fel). A jobboldali fal hat márványtáblácskáján pedig itt szolgált lelkészek neveit lehet olvasni (1830-1992). Schmidt Antal (1786-1863) tervezte tornya 1837-1839-ből, papilakja, 1832-ből való. Felekezeti fiúiskolájuk jobboldalon, a háromemeletes házban működött 1825-től, majd 1859-től leány is, mindkettő 1869-ig. A templom oltárképe Jézus főpapi imája (1839), Steinacker Károly (1801-1873) munkája. Felette több felirat: EGY AZ ÚR, EGY A HIT, EGY A KERESZTSÉG, majd EGY AZ ISTEN ÉS MINDENKINEK ATYJA (ez németül és szlovákul is).

54.kép – Vastengelyes ház

A mellé épült szomszéd épület Kormányszéki palotára (ma Törvényszék) néző sarkába (ez már a Lenau téren – pţa. Doiceşti) van beágyazva, valószínűleg üzletcégérként, egy ágyú (?) 2,5 méteres vastengelye (54. kép), melyet a közhit, Savoyai Jenő hadiszekeréhez tartozónak gondol.

Ha a szökőkút után kicsit tovább megyünk a Magyar utcán (str. Take Ionescu), akkor baloldalt, egy 1993. december 17-én felállított, az 1989-s forradalom mártírját ábrázoló féllábú bronzszoborhoz, Popovici Constantin (1938-1995) munkájához „A győztes”-hez érünk. Ez, Leontin Sălăjan hadseregtábornok (Szilágyi Levente?), kommunista belügyminiszter mellszobra helyére került.

De lássuk a Kormányszéki Palotát (55. kép): az 1848-1849-es magyar szabadságharc leverése után, mikor Temesközt ismét leválasztották Magyarországról, 1855-1860 között készül el Temesvár legnagyobb épülete, a firenzei Palazzo Strozzit másoló, olasz reneszánsz stílusú palota, a Szerb-Vajdaságés Temesi-Bánság koronatartomány kormányzóhivatalainak székháza, 109 x 80,5 méteres területen (3 udvar, 273 szoba, 34 lakás, 65 pince, 27 raktár, 365 ablak).

55.kép – Kormányszéki Palota

De eredeti rendeltetése tárgytalanná válik 1860. december 27-től, mikor Temesközt visszacsatolják Magyarországhoz (akárcsak a Vármegyeházáé 1778-ig, mely eredetileg a Temesi Bánság adminisztrációs székhelye). Már 1891-ben, ebben van elhelyezve csaknem valamennyi Temesváron székelő királyi hivatal, posta és távíró, így lesz belőle idővel Dicasterium (Igazságügyi Palota) és ma, itt székel a Törvényszék. A Katonai Hadbíróság út (str. Popa Şapcă) választja el a Terézia bástyában (Bastion) elhelyezett egykori Katonai Élelmezési Raktár hátulsó falától. Ott csillog-villog, a Kőolajtermelő (Schela Petrol), 1996-ban átadott székháza is.

⁹Egyesülés tér.

¹⁰ Nagycsanád (Cenad) római katolikus templománál évente szeptember 24. környékén emlékeznek a Csanádi püspökség védőszentjére, a szeged-csanádi (Magyarország), nagybecskereki (Szerbia) és a temesvári (Románia) egyházmegye részéről. A Szent Gellért tiszteletére szentelt, 1868-1870 között épült katolikus templomban található az oltár részeként az a kőszarkofág, amelyet a püspök temetkezési kellékeként tartanak számon, s amely a 19. század második felében, az új templom építése során került elő. Elképzelhető, hogy nem csupán Gellért püspökhöz köthető, de eredetileg annál is sokkal régebbi, az sem zárható ki, hogy a római korból származik. A templom előtt Huber József által (1777-1832) homokkőből készített Szent Gellért szobra látható (1818 utáni) latin feliratos talapzaton (HONORI / S. GERHARDI / EPISC. ET. MART. // HOC. MONUMENTUM. / SVB. GLORIOSO / AVGVSTI. FRANCISCI. / PRIMI. / AVSTRAE. IMPERATORIS. / ET. / APOSTOLICI. HVNGARIAE. REGIS. / REGIMINE: / EVICTAE. SOLI. PROPRIETATIS. / PERENNI. DOCUMENTO. FVTVRVM. / COMES. ALEXANDER. NAKO. / DE NAGY. SZENT MIKLOS // GENTILITIIS. QVOQVE. IVRIBVS. / PROVIDE. / PROSPECCTVM: HABERI. GVPIENS. / EXSVRGERE IVSSIT. /)

¹¹ Vállalkozás-szimuláció központ.

¹² Nicholas Georgescu Roegen kutatási alap. A névadó, román származású matematikus, diplomata, közgazdász, 1948 után az Egyesült Államokban élt, ott adta ki 1971-ben a biógazdaságtan elméletét megalapozó The Entropy Law and the Economic Process művét.

¹³ Az 1989. decemberi forradalom nemzeti dokumentációs, kutatási és köztájékoztatási központja.

¹⁴ Tat, Şt. Monumente de artă timişorene. Statui-busturi-obeliscuri, plăci comemorative, memoriale şi omagiale, Editura Eurostampa, Timişoara, vol. I, 2013, vol. II, 2016.

¹⁵ Szekernyés János Az építészet temesvári úttörője, Heti Új Szó, 2008. szeptember 26.

¹⁶ MMA: Magyar Művészeti Akadémia, RMDSZ: Romániai Magyar Demokrata Szövetség Temes megyei szervezete és Comunitas Alapítvány, BKE: Bánsági Közösségért Egyesület.