Területén felépített hatalmas panelház negyedek megjelenése (Blaşcovici, Mircea cel Bătrân, Bucovinei, Matei Basarab) sem változtatott eredeti falusias jellegén. Így, számunkra igazán megtekintésre alkalmas létesítménye elég kevés van. Ferencváros, Franzstadt, Mehala, ez utóbbi a mostani hivatalos neve Temesvár V. kerületének. 1781-től önálló falu, eredetileg ortodoxoknak tervezték, de 1786-tól németek is letelepednek itt. Folyamatosan 1910. január 1-től tartozik Temesvárhoz. Parcellázások eredményeként a XX. század elején több telep született az akkor még Józsefvároshoz tartozó: Blaskovics-, Anheuer-, Weisz-telep, vagy nem tartozó területeken: Rónác (1901), melyek most mind a Ferencvároshoz vannak csatolva. Jelenlegi határai a Nagyállomás hátától az Aradi útig húzódnak, és rajta halad át a Zsombolya (Jimbolia)-Csernyére (Srpska Crnja) és tovább Nagykikindára (Kikinda), valamint a Nagyszentmiklósra (Sânnicolau Mare), majd Nagycsanád (Cenad)-Kiszomborra, és tovább Szegedre vezető országút.

A Belvárosból a Szerb utca (str. Gheorghe Lazăr) végén, a villamossíneken túl jutunk ebbe a negyedbe. Innen a Dézsán utca (str. Cloşca) visz három templom határolta központi terére, a Molnár térre (pţa. Avram Iancu). Útközben a Sebesztha utca (str. Plavoşin Ioan) kereszteződésében álló baloldali saroképület, az 1990-es évekig létező volt Vörös Csillag mozi. Ezután vendéglő lett azzal a felirattal, hogy Restaurant cu specific unguresc CONCORDIA⁶⁰ és akkoriban szemben, ezúttal jobboldali másik épületen újabb felirat volt: Restaurant unguresc PINK PANTHER⁶¹ (most Bar Leone). Magyar közönség alig látogatta őket, egyrészt, mert nem engedik meg maguknak a vendéglőbejárást, másrészt, mert félre esnek; valójában, sajnos nincs is rá igényük. Így ezek a feliratok néhány év múlva eltűntek. Nagy-Temesvár területén több cégtáblát ne keressünk, amely bár románul, de valami magyar jellegű szolgáltatásra utalna.

Az említett mozi épülete melletti Sebesztha utcán (str. Plavoşin) tovább, a Reviczky utca (str. Horia) kereszteződésében található a 2008-ban felszentelt Szt. Péter és Pál görög katolikus plébánia templom.

185.kép – Ferencvárosi szerb ortodox templom

A Molnár téren legrégibb, az 1793-1799-ből származó Szent Miklós szerb ortodox templom (185. kép). Bejáratához kerülni kell, a Sebesztha utca, majd Vlassits utcából (str. Samuil Şagovici). Különlegesen értékes ikonosztáza, Sava Petrović munkája. Közös templomként használták a románokkal 1887-ig. Ezen kívül Temesváron még létezik a gyárvárosi Szent György szerb ortodox templom, ez 1745-1755 között épül kőből, és a belvárosi szerb Püspöki Székesegyház, melyet 1745-1748 között építették újra fel. Érdekes volna megtudni, a három templom közül melyikben töltötte Temesváron idejét 1819. február 20. és november 1. között, a szláv nyelveket tanulni idejött, Kőrösi Csoma Sándor …

186.kép – Ferencvárosi római katolikus plébánia templom

A negyed római katolikus plébánia templomát (186. kép) Karácsonyi János józsefvárosi esperes kezdeményezésére építették (Józsefvároshoz tartoztak 1888-ig a ferencvárosiak, és 1919-ig az erzsébetvárosiak is), Reiter Ede kivitelezésével. 1887. szeptember 12-én szentelték fel Mária neve napjának tiszteletére, 1902-től Wegenstein orgonája van. Ablaküvegeit Münchenben készítették. Három gótikus oltárát a Dél-Tiroli Ferdinand-Suflesser cégnél faragták, megsérült főoltárképét 1975-ben restaurálták. Négy, 1921-ből való toronyharangját az aradi Hönig cég készítette. A templomot a szalvatoriánus rend vezette, ugyanúgy, ahogy a később felépített erzsébetvárosi templomot is. Mai plébánosa Ft. Augusztinov György kanonok.

Harmadik, és egyben a legnagyobb méretű, a Jézus menybemenetele román ortodox templom. Victor Vlad és Adrian Suciu tervezték igazi bizánci stílusban. Alapkőletételénél 1925-ben, itt voltak Ferdinánd király és Mária királynő, fiukkal, Károly herceggel és feleségével, Ilona hercegnővel. Felszentelték 1937. október 10-én, festette Catul Bogdan. Uralja a helyi városképet, főleg a Szerb utca (str. Gheorghe Lazăr) felől.

A Malom térről, a Szerb utca folytatását képező Dézsán utca (str. Cloşca) végén, jobbra a Szent László utca (str. Grigore Alexandrescu) elején van az autópiac, a végére pedig berendezték utolsó költöztetésekor a Gyárvárosból idetelepített ócskapiacot, bolhapiacot, vagy inkább zsibvásárt. Temesváron a legvadabb Ceauşescu időkben is létezett ez az intézmény, Románia szerte tudtak róla és látogatták. Akkoriban a jugoszlávok által hozott holmik (farmernadrág, Vegeta tasakleves, összecsukható esőernyők, nylon ingek, súrlódó hangjuk miatt fűsfűs-ként ismert orkánkabátok) jelentették a fejlett nyugati árút, de az egyetemi hallgatók innen szerezték be szovjet gyártmányú logarléceiket is. Ma a Magyar- és Lengyelországból hozott cikkek dominálnak, de a török, vagy nyugati bóvli is szépen megtalálható.

A Nagybani Terménypiac is itt, a str. Ovidiu Balea-n, a Dézsán utcának (str. Cloşca) a Szent László utcával (str. Grigore Alexandrescu) történő kereszteződése után nyílt meg 2006. november 14-én.

187.kép – Rónáci római katolikus templom

Ugyancsak a Malom térről eljuthatunk, bár kissé messzi van, a rónáci római katolikus templomhoz, ha rátérünk Belvárosi jövetelünkhöz képest balra, az Istin utcára (str. Macilor), majd a villamossínekhez érve jobbra, a Rezső sor (calea Bogdăneştilor), Rónácz utca (str. Ion Raţiu), str. Manole vonalon. Ahol ez utóbbi kétfele ágazik, a Hertelendy utca (str. Cireşului) és a Dessewffy utca (str. C. A. Rosetti) élében áll a templomocska (187. kép), előtte kőkeresztfával. Eredetileg 1925-ben építették, de 1943-ban az amerikaiak egy vélt közeli német lőszerraktárra dobott céltévesztett bombája lerombolta, 1965-ben sikerült újraépíteni. A Szentháromságnak van szentelve, oltárfestménye és két oldalt Mária valamint Jézus szobra, a régi templomból valók. Négy harangjából, egyik 1925-ből, a másik három 1932-ből valók. A ferencvárosi plébániától miséznek itt vasárnaponként. Gondnoka, sekrestyése, Györfi Zoltán, mellette, a Dessewffy utcában lakik.

Vele oldalra szembe, a Törvényszéki Orvosi Intézet székel.

Nehogy árvának érezze magát egyedül, a közeli str. Taborului végére építették (mint önálló plébániáét!), az 1994. március 6-án Nagyboldogasszonynak felszentelt, körülbelül ugyanakkora méretű román ortodox templomot (előtte egy ortodox kőkereszt van). Ezzel kb. egyidőben egy román pünkösdista templom is elkészült, az ugyancsak közeli str. Madona-ban.

Nem messze innen volt a Jacobi Arnold építette, 1913. október 12-én felavatott Kinizsi sporttelep. Helyén most leromlott panelházak állnak. A futballklub 1902-ben alakult meg, Meskó Béla elnökletével. Ez a rész, végig a Vasút soron (str. Dunărea) mely visszavisz a Belvárosba, eredetileg a Józsefvároshoz tartozott.

Északi részében a kerületnek, az Aradi út végén emelték 1970-1984 között az Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem épületegyüttesét. Addig, az Állatorvosi kar a Belvárosban, a Vármegyeházában volt, az Agronómusi pedig a Józsefvárosi Kísérleti Elemi Mintaiskola épületében. Előbb a Műegyetemen belül hozták létre 1945-ben, mint kart, de 1948-tól önálló intézet.

A másik, a kerületen át északnyugatra (Nagyszentmiklós, Nagycsanád, Kiszombor irányába) kivezető Szegedi úton (calea Torontalului), néhány kilométerre a várostól található a Csóka-pusztai repülőtér, melyet most a mezőgazdasági repülőgépek, szúnyogirtásra bérelt helikopterek használnak. De innen indulnak, itt űzik, a sárkányrepülők, ejtőernyősök és más repüléssel foglalkozó sportolók is foglalkozásaikat.

⁶⁰ CONCORDIA magyar jellegű vendéglő (rom.).

⁶¹ RÓZSASZIN PÁRDUC magyar vendéglő (rom.).