Tartalomjegyzék
- A mi Temesvárunk
- Történelmi áttekintés
- Belváros
- Szabadság tér
- Ferences kolostor
- Savoyai Jenő ház
- Belvárosi zsinagóga
- Helyőrségi kórház
- Polgári Közkórház
- Az Irgalmas Rend kórháza
- Irgalmas barátok temploma
- Jenő-bástya
- Franyó Zoltán
- Falmaradvány
- Hadapród iskola
- Temesvári Első Takarékpénztár
- Moravetz könyvesbolt
- Szana Bank
- Klapka György szülőháza
- Római-Katolikus Püspöki Palota
- Szecessziós stílusú üvegfestmény
- Déschán palota
- Vastuskós ház
- Mercy ház
- Osztrák-Magyar Bank
- Postapalota
- Magyar Ház
- Római Katolikus Szeminárium
- Szentháromság szobor
- Gyógyforrás a Losonczy téren
- Római Katolikus Püspöki Székesegyház (Dóm)
- Kanonokok háza
- Székely László tervei alapján magasított épület
- Vármegyeháza
- Brück féle palota
- Osztrák erőd
- Váltóbank
- Szerb Püspöki Palota
- Acél makett
- Szerb Püspöki Székesegyház
- Szerb Ortodox Egyházközség
- Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma
- Hungária szálló
- Magyar Királyi Állami Főreáliskola
- Kralik László bérháza
- Belvárosi Zsidó Hitközség
- Evangélikus templom
- Vastengelyes ház
- Kormányszéki palota
- Ferenc József Színház
- Rezső Koronaherceg Szálló
- Löffler palota
- Széchenyi R.T. bérpalota
- Hilt és Vogel féle bérpalota
- Dauerbach palota
- Neuhasz bérpalota
- Merbl palota
- Lloyd palota
- Pension Central
- Weisz palota
- Munkásotthon
- Gyermekkórház
- Gyermekmenhely
- Gyermekpoliklinika
- Kegyesrendiek Főgimnáziuma
- Kegyesrendiek temploma
- Regatta klub
- Mühle Vilmos mellszobra
- Mühle Árpád mellszobra
- Magyar Királyi Állami Főgimnázium
- Pokomándy Sándor villa
- Felsőbb Leányiskola
- Kimmel ház
- Hunyadi kastély
- Miasszonyunk nővérek leányiskolája
- Állami Fa- és Fémipari Szakiskola
- Szent Katalin templom
- Vezérkar
- Gyárváros
- Grand Kafé
- Szerb Szent György templom
- Gyárvárosi szerb plébánia
- Városi Polgári Menház
- Milleniumi templom
- Temesvár legrégibb szobra, Nepomuki Szent János
- Villanytelep székháza
- Gyárvárosi zsinagóga
- Apollo mozi
- Kunz ház
- Steiner palota
- Keresztre feszített Krisztus
- Hungária fürdő
- Hammer vízimalom
- Gyárvárosi görög-katolikus templom
- Sörgyár vendéglője
- Polgári Sörfőzde
- Fekete Medve fogadó
- Gizella árvaház
- Állami Tanítóképző Intézet
- A Malom híd domborművei
- Járványkorház
- Magyar Királyi Erdőőri Szakiskola
- Turbinák
- Girodai úti 48-as honvéd emlékmű
- Villamosok központi telepe
- Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárugyár RT meghagyott főbejárata
- A hadifogolytábor emlékműve
- Izraelita temető zsinagógája
- Erzsébetváros
- Erzsébetvárosi római katolikus templom
- Városi Népiskola
- Székely László
- Siketnémák Temesvár-városi iskolája
- Délmagyarországi Tanító Egylet Konviktusa
- Temes vármegye központi járásának székháza
- Dózsa György
- Mária szobor
- Református templom
- Beruházási Bank
- Henry Billing háza
- Fehér-kereszt Egylet bábaképzője
- Palackhíd
- Hajdani Pelicanul sétahajó
- Vízibuszok kikötve a Bégán
- Szobor a műegyetem menzája előtt
- Székely László tervezőirodája
- Rozália kápolna
- Török ház
- Bolyai János temesvári szobra
- Közvágóhíd
- Mozaikkép a Földgázszolgáltató udvarán
- Fratélia
- Józsefváros
- Térkép híddal
- Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat
- Kerületi Betegsegélyező Pénztár
- Délvidéki Kaszinó
- Mária gyógyszertár
- Thomas féle cukrászda
- Krauser Béla Fiai Bútor- és Parkettagyár bejárata
- Városi Tisztviselői Nyugdíjalap bérháza
- Temesvári Polgári Takarékpénztár
- Hunyadi vashíd
- Első Délmagyarországi Kalapgyár RT.
- Ady Endre szállása
- Délmagyarországi Gazdasági Bank
- Új Palota
- Felsőbb Leányiskola
- Polgári leányiskola
- Zárda templom
- Anyaház
- Leányárvaház
- Római katolikus plébániatemplom
- Józsefvárosi Takarékpénztár
- Józsefvárosi Elemi Fiúiskola
- Barna Szarvashoz címzett sörcsarnok
- Weisz ház
- Tűzoltó laktanya
- Józsefvárosi honvéd emlék-obeliszk
- Csermák udvar épülete
- Szent István gyógyszertár
- Józsefvárosi zsinagóga
- Gyufagyár kéménye
- Józsefvárosi víztorony
- Kós Károly szülőháza
- Horgony palota
- Gemeinhardt ház
- A saroktól balra – Royal szálló
- Szabadfalu
- Ferencváros – Mehala
d) Belvárosi sétánk az erőd, színház előtt álló falainak lebontása, vagyis 1910 után létrehozott sétateret, promenádot, azaz Ferenc József teret vagy Lloyd sort (pţa. Victoriei) és annak környékét érinti a továbbiakban.
d1) Ez a tér egy kicsit trapéz alakú, ugyanis a színház (vagy ahogy ma mindközönségesen nevezik, az Opera) előtti oldala, két méterrel hosszabb, mint a szembefekvő oldal, tehát méretei 55-57 x 360 méter.
Mivel Ceauşescu, ritka temesvári látogatásaikor, az Opera erkélyéről tartotta fanyelvű szónoklatait az odavezényelt tömegeknek, a városvezetés túlbuzgóságból, vagy felsőbb parancsra (?), teljesen tapsolótérré akarta kiépíteni ezt a teret, állítólag még egy hatalmas falat is szándékoztak az Operával szemben terpeszkedő ortodox katedrális elé húzni, hogy a kommunista vezér látómezejében ne állandóan egy templom álljon, mikor ő ugye ateista. Be is fejezték a villamosvonal elvezetését innen röviddel a diktátor 1989-es megbuktatása előtt. Ha a régi útvonalat egy derékszögű háromszög átfogójával azonosítjuk, új útvonala a háromszög befogói mentén halad, és ami rosszabb, a szerelvények a Piarista Gimnázium, a Gyermekkorház sebészeti osztálya, a Gyermekpoliklinika és a Gyermekmenhely ablakai előtt dübörögnek el. Mindenesetre a tér, kitűnő gyülekező hellyé vált 1989. decemberi eseményeikor, több tízezres tömegek térdeltek le vezényszóra és mondták el a Miatyánkot, az Opera erkélyéről éjjel-nappal beszélő szónokok egyikének-másikának biztatására.
Magát az Opera épületét (56. kép) Ferenc József egyik ittjártakor (1872) kezdik el építeni, és 1875-ig el is készül, mint az ő nevét viselő színház, Ferdinand Fellner (1847-1916) és Hermann Helmer (1849-1919) tervei alapján a Péterváradi kaszárnya helyén (ők tervezték többek között a budapesti Vígszínházat, a szegedi Nemzeti Színházat és a Nagyváradi Szigligeti Színházat is). A budapesti Nemzeti Színház által bemutatott Szigligeti: Nőuralom című darabjával avatták fel 1875-ben a jelenleg román színháznak és operának szolgáló épületet.
Olasz neoreneszánsz stílusú, balszárnyában a „Rezső koronaherceg” szálló kapott helyet: 60 luxus kivitelű szobája, két vendéglője, kávéháza, fürdője volt. Az épületet 1888-ban villanyvilágítással látják el. De 1880-ban le is ég, majd miután 1882-ben újra építették, 1920. november 2-án ismét a tűz martalékává vált. Ezúttal Duiliu Marcu (1885-1966) regáti (a román ó-királyságbeli) építész tervei alapján készítik el 1923 és 1928 között. Ez eltünteti eredeti ablakos frontját, a front erkélye körül elhelyezett két szoborral, a díszítésekkel és mauzóleumszerű, a környezethez egyáltalán nem találó un. brâncovenesc stílusúvá, alakítja 1934-ben, neobizánci erkéllyel. Belső tere bizánci hatást kap, 17 m átmérőjű a kupola, a rézcsillár 1200 kg, a színpad 25 x 13 m, homlokzatát pedig 41 m-re magasították. Bár a kupola belső freskói nagyfokú stílusazonosságot mutatnak a marosvásárhelyi Színház előcsarnokának székely mondák ábrázolásaival, az eredetitől elütő, itt-ott beszúrt kucsmás alakok, szövegek, román mondai alakokat akarnak idézni. MVNDVS SCENA-VITA TRANSITVS. VENISTI. VIDISTI. AVDISTI.17 áll a színpad felett.
A színházban 1880-ig német nyelven, 1882-től magyar nyelven, 1920-tól román nyelven folynak az előadások. Mint (román) Nemzeti Színház 1945. október 18-tól létezik. A II. világháború után itt kap helyet a Román Opera is (1946. március), hivatalos megnyitója Verdi „Aidá”-jával történik 1947. április 27-én. (de, szép Kálmán estet rendeznek 2001. tavaszán, amire eljött Svájcból Kálmán Imre fia, Charles Kálmán is). Létre jönnek (1953. január 1.) a mostani magyar (Taub János, 1927-2010, igazgatósága alatt) meg a német társulatok, melyek 1957-ben kiválnak a román színházból, közös működési helyük azóta is a „Rezső koronaherceg” szálló (57. kép), benne előadásoknak a Redoute terme, Rezső utca (str. Alba Iulia) felőli bejárattal. Ez a terem, ma Nagyterem (mivel az 1990-s években egy kisebb, stúdió termet is létrehoztak az épületben), 1875-1920 között leginkább zenei eseményeknek nyújtott teret (a Filharmonia szerződéssel bérelte, de dalárdák, kórusok léptek itt fel). Helyet adott a jótékonysági esteknek, a különböző egyesületek üléseinek, banketteknek, díszvacsoráknak és kiállításoknak. Íme, néhány név: Johannes Brahms (1879), Dankó Pista (1894-ben először), Bartók Béla (1906-ban először), Járosy Dezső, a muzsikusok közül, Herczeg Ferenc (1893), Ady Endre (1909), Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit (1917), írók. És persze Jókai Mór, mellette meg Ormós Zsigmond (neki akkor volt 50. éves szolgálati évfordulója), 1885. október 3-án, az első magyar téli évad megnyitása utáni vacsorán. A telefonhírmondó bemutatója, mikor zeneszámokat közvetítettek Budapestről, Szegedről, Szabadkáról és Aradról, ugyancsak itt történt. De 1937-től 1951-ig még a városi múzeumnak is gazdája volt. Megalakulásuk után, 1954-ben a magyar társulat Afinogenov: Kisunokám (Másenka), a német társulat Laube: Die Karlsschüler darabjával nyitottak18. Az 1970-s évek végének felújítása után 2008-ig az idő nagyon megviselte, ezután alakították ki mai arculatát, a fény- és hangtechnikai elemek rendben is volnának, de a variálható modulos széksorok (126 ülőhely) és a színpad egybeolvasztása a nézőtérrel (függöny használata a legritkább dolog), nem biztos, hogy előnyükre szolgál az előadásoknak. A magyar színház 1990-től Csiky Gergely (1842-1891) drámaíró nevét veszi fel (Csiky Gergely szerkesztette 1870-1871 között a Csanád Egyházmegyei Közlönyt és színikritikákat írt a Temesi Lapokba), majd hivatalos neve Szász Enikő directrice-sége alatt Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház lett. Akkoriban még Csiky Gergely mell(fej?)szobra is ki volt állítva, előbb a feljárati lépcsőfordulóban, majd jobban eldugva, a stúdió terem felé vezető folyóson.
Továbbmenve a magyar színház bejáratától a Rezső utcán (str. Alba Iulia), körülbelül száz méterre, egy kocka-szerű tárgy foglalja el a kiszélesedő utcát. Ezt 2012-ben, a Németországi Karlsruhe finanszírozta Testvériség kútját Radu Mihăilescu építész és Ioan Ilinca szobrász készítette, falain végetes-végig az adakozók(?) keresztneveivel. Román és német nyelvű bronztábla hirdeti a mögötte lévő falon KARLSRUHE / TEMESVÁR TESTVÉRVÁROSA 1992. 08. 19-TŐL /
Hagyjuk most el az Operát. Bal fele, földszintjén McDonalds étteremmel, egy rengeteg épület, az 1912-1913-ban, eklektikus stílusban készült Löffler palota áll (58. kép). A gabonakereskedő Löffler család fia Leopold tervezte bérházban 46 lakás és 142 helyiség található. Falán, most is látni néhány, 1989-ből származó lövedéknyomot.
Tovább, ugyancsak baloldalt van, az 1957-ben létrehozott ötszögű alakzat (nem a klasszikus kommunista csillag!) bronz halas szökőkút után, egy újabbkori épület, az 1933-ban, Székely László tervezte Ipari és Kereskedelmi Kamara, tetején két romlófélben lévő allegorikus alakkal. Helyén a múlt század elején, bizánci stílusú kápolna állt, félgömb alakú kupolával.
De kerüljünk át a tér másik oldalára. Saroképület a Székely László tervezte Széchenyi R.T. Bérpalota (59. kép), földszintjén sokáig az Expresnek titulált önkiszolgáló étkezde adott lehetőséget egy viszonylag olcsó ebédre. A 2000-s években háztartási gépek áruháza, majd bankok fiókjai (Milenium, OTP) bérelték.
Ugyancsak Székely László tervezte a Hilt és Vogel fele bérpalotát (60. kép), Benyílójában a következő épület felé (str. Johann Wolfgang von Goethe) van a Jecza Péter készítette bronz mellszobor, Ferdinánd király (1865-1920) – az „Országegyesítő” (mivel I. Károlynak nem volt leszármazottja 1914-ben bekövetkezett halála után, Ferdinándot, a lyukas nadrágú unokatestvér hadnagyot hozták ide Poroszországból, így volt ő Románia uralkodója, mikor Erdélyt elcsa(to)lták Magyarországtól). A mellette lévő utcácskát lezárja a szövetkezeti műhelyek épülete helyébe (Régi Divatház, a d4) útvonal Modex-ének elődje), 2010 években felhúzott irodaház, a METROPOLITAN LIFE.
Máskülönben, itt Ferdinánd környékén, de a tér közepén látható az anyafarkas, a római Lupa Capitolina másolata 5 méteres oszlopon. Az olasz hatóságoktól kapott művet, 1926. április 23-án avatják fel
Másik, Székely László tervezte épület, az 1911-1912-ben épített Dauerbach palota (61. kép), majdnem egész földszintjét elfoglalta a 2000-s évekig a Palace vendéglő, most valami olasz kávézó-fagylaltozó (Gelateria di Bruno), DM üzletlánc-egység, KFC étterem osztozik a helyén, de Temesvár legnagyobb gyógyszertára még mindig ottmaradt.
Kis utcácska (str. Măceşilor) után, a halas szökőkúttal szemben, megint Székely László munkája, a Neuhasz bérpalota (62. kép) következik, sarokföldszintjén az Eminescu nevét viselő (amíg fel nem osztották ezt is,) Temesvár legnagyobb könyvesboltjával, azután még a Fejlesztési Bank (BRD) is megkapva a sarkát.
Megszakítva a Székely László sorozatot, az Arnold Merbl (-1950) helybeli műépítész tervezte, 1911-ig épült Merbl palota (63. kép), és mellette, a Lloyd palota (64. kép) végzik a főtérnek ezt az oldalát. Utóbbi, Baumhorn Lipót (1860-1932) műépítész munkája, 1910-1912 között a Lloyd társaság Mezőgazdasági Börzéjének épült Ambrózy István báró és Sternthal Salamon igazgató alatt. De 1951-től ide költözött a Műszaki Egyetem (Rektori Hivatal, Vegyészmérnöki kar), mely a földszinten található patinás vendéglő után (szégyenletesen alacsony) bérletet szed.
d2) Az Operától jobbra, az Erzsébet utca (str. Mărăşeşti) túloldalán van az 1918 után, de 1930 előtt épült, Székely László tervezte Pension Central (1933: Schwäbische Vereinsbank), ma a Timişoara szálló régi épülete (65. kép). A szálló új szárnya (1975) és előtte a gépkocsi parkoló, az 1970-ben lebontott és a Schmidt Antal tervezte, 1846-ban épült Hadmérnökség épülete helyére került. 1743-tól itt az Ingenieur-Haus állt, talán ebben szolgált Bolyai János is.
Következő párhuzamos utcácska a Szent János utca (str. Sfântul Ioan). Ennek saroképülete a Székely László (Arnold Merbl?) tervezte Weisz palota (1910-1913), ma Materna (66. kép). Továbbhaladva a Börze, vagy Tőzsde úton (bd. Republicii), az egykori egészségügyi árok – szennyvízcsatorna mentén, elhaladunk egy, a következő két utcácska közét elfoglaló, 1962-ben épült tömbház előtt. Az első utcácskában (str. Paris) a megyei tervezőintézet, az IPROTIM 1968-ban épített, ma mindenféle vállalkozásoknak kiadott irodaháza található (itt már az egykori erőd falai húzódtak).
Visszatérve a Tőzsde útra, egy hosszú kirakat mögött állt 2001-ig, az 1980-as évek vége fele a bútorüzlet helyén létesített, COMTIM sertéstenyésztő vállalat hústermékeket árusító nagy önkiszolgáló üzlete. Az akkori nagy húsínségben, egész Romániából jöttek az emberek ide bevásárolni, hatalmas sorokat végigállva, gyakran nem csak saját szükségletükre. Itt folyamatosan volt hús és felvágott! Florentin Cârpan-t (1934-), a COMTIM sertéstenyésztő vállalat nagyhatalmú vezérigazgatóját, az egyszerű, hasuknál tovább nem látó emberek, Temesvár jótevőjének tartották (mintha megfelelő apparatcsiktámogatás nélkül tehetett is volna valamit) olyannyira, hogy az 1990-es évek elején követelték prefektussá (főispán) való kinevezését. Egy idő után otthagyta a teljesen előnytelenül magánosítatott vállalatot, ott a prefektusságot, és csak magánvállalataival törődött (Holding Agrobanat, Karánsebes vidékén), két gyerekének, négy unokájának hatalmas birodalmat biztosítva. A COMTIM pedig lassan beadta a kulcsot.
Jobbra, a második utcácska, neki visz a str. Dr. Liviu Gabor utcában az 1924-1927 között épített és Székely László tervezte Munkásotthonnak, a későbbi Szakszervezetek Házának (67. kép).
Bal felé tovább, az utca végének a két oldalán a Gyermekkórház (68. kép) található, melynek bővítésére 2014-től, a Mercy-bástya kiásott maradványaira többemeletes épületet húznak. Az utcával szemben, a villamossíneken túl van a Gyermekpoliklinika, ezen az utcán (str. Dr. Iosif Nemoianu) pedig, ismét balra, a Gyermekmenhely.
Mindkét utóbbi épületet 1904-ben szentelték fel. Karl Hart volt az építője a Gyermekmenhelynek (69. kép), Leopold Löffler a poliklinikának (70. kép). Ennek építését Sailer Antal (1820-1904) nagykereskedő finanszírozta, a Fehér Kereszt Egyesület elnöke. Az épület homlokzatán elsősegélyt nyújtó egyenruhás domborműve van, mellette kettős kereszt, amit Vöröskereszt gyanánt, pirosra mázoltak. Gyermekét magához ölelő anya szobra látható a főbejárat előtt (N. Wagner, Anyaság, 1968).
Sailer Antalról 1906-ban szobrot lepleztek le (Ligeti Miklós munkája), mely a Piarista téren (pţa. Regina Maria) áll. Bronz mellszobra alatt oszlop háromlépcsős talapzaton, a lépcsőknél karjában virágcsokrot tartó leányka, és ölében csecsemőt tartó ifjú anya. A Gyermekkorház ama épületét, mely előtt Sailer szobra áll, Ybl Lajos tervezte, épült 1934-ben, magasítva 1935-ben és 2004-ben. Mindkét épületét a 2000-es évben felújították, és új szárnyat toldottak a Tőzsde út felől. Német segítséggel, a Gyermekmenhely udvarába, az 1990-es évek közepén, gyermekvédelmet szolgáló új épület és kápolna került.
Vessünk egy pillantást, a Piarista teret uraló Kegyesrendiek Főgimnáziumának épületére. A téren, a főbejáratnál (71. kép) találkozó szárnyai két, egymásra nem merőleges utcán, a Tőzsde (bd. Republicii) és a Regele Ferdinand mentén futnak. Ez utóbbi és a Rendház utca (str. Vicenţiu Babeş) találkozásánál szép, tornyos templom is van (72. kép).
Az épületegyüttest 1908-1909-ben emelték eklektikus stílusban, Székely László tervezésében (régebb Baumgarten Sándornak tulajdonították ezt), és belső udvarával 3675 m2-t foglal el. Főbejárata felett, a meredek tető két oldalán már nincsenek ott Szent István és Szent Imre szobrai (Kiss György alkotásai), csak talapzatuk. Főbejárati előcsarnokának falára 2009-ben felszereltek két elékerült márványtáblát, a következő felirásokkal: † / In memoriam professorum atque / discipulorum mortuorum /19, valamint: Anno jubilente immigrationis / Scholarum Piarum / centesimo quinquagesimo / 1788-1938 /20. Egy másik márványtáblát az épület centenáriumakor szentelték fel 2009. október 16-án: Gymnasium Ordinis Scholarum Piarum / 1909-2009 / Lyceum Theologicum Romanum Catholicum „Gerhardinum” /21. Innen, a magasföldszintet 6,5 méteres lépcsőn lehet elérni. Jobbra, a 2008-ban létrehozott múzeum-archivum és a tornaterem felé, 2009. április 28-án a román-, magyar- és német nyelvű, Andrásy Sándor készítette emléktáblákat szentelték fel: Temesváron, a Piarista Gimnázium diákja volt / Dr. Déchy Mór / 1851-1917 / neves földrajzi felfedező, / a Kaukázus hegység jeles kutatója, / az Erdélyi Kárpát Egyesület, / a Magyar Földrajzi Társaság és / számos európai szakmai szövetség tagja / (a táblákat a Bánsági Erdélyi Kárpát Egyesület állítatta). Következik az emeletekre felvivő 2,5 méter széles márványlépcsőzet. I. emeleti, karzatos díszterme két emelet magasságú, 700 személyt fogadhat.
A Kalazanci Szt. József (1557-1648) által megalapított Kegyes Tanítórend (Piarista Rend) kollégiumának 1751-beli megnyitása után az Arad-megyei Szent Annán, azt II. József 1788-s rendeletére be kellett zárni és Temesváron, az üresen álló ferencesek kolostorában (Városház utca – str. Ungureanu) működhetett tovább. 1909-ben a rendház, az iskola és a diákotthon méltó helyre, az újonnan emelt épületbe költözhetett. 1928 után csak román tannyelvű intézetként létezhetett. Az 1940-s háborús években katonai kórház, és sorra lefoglalja a német, a román és a szovjet hadsereg, berendezéseinek legnagyobb részét elpusztítják, de 1948-ban még érettségiznek benne az utolsó végzősök, majd 1948. november 24-től a Műegyetem Villamosmérnöki Karának és a Könyvtárának épülete lett, de a Vegyészmérnöki Karnak is voltak itt helyiségei. Miután 1992-ben a román állam visszaszolgáltatta az egyháznak, a Műszaki Egyetem ezt nem akarta elismerni, közben az épületet elhanyagolták, és csak 2006-ban hagyták el. 1995-től beköltözött egyik szárnyába az 1992-ben megalakult és 1996-tól Szent Gellért nevét viselő egyházi (római katolikus) gimnázium – Gerhardinum, melynek magyar tagozata is van, tanulói számos országos szintű tanulmányi versenyen díjazásban részesülnek. A magyar óvodából, 2014 óta sikerült magyar előkészítő osztályt is indítani a középiskola mellett. Megkülönböztetett figyelemmel követi az iskola tevékenységét a Romániai Piarista Rendtartomány megbízottja, P. Ruppert József szerzetes. Sok huzavona után, még a Műszaki Egyetem egyik rektorhelyettesének makacs ellenkezése dacára, 2002. december 28-án a helyi RMDSZ-nek és a Magyar Nőszövetségnek sikerült a főbejárat mellett egy Székely László arcképes domborművet elhelyeznie. A kép, a szegedi Kligl Sándor, a márványtábla a temesvári Andrásy Sándor munkája. Szövege magyarul, románul és angolul): SZÉKELY LÁSZLÓ / 1877-1934 / TEMESVÁR ELSŐ FŐÉPÍTÉSZE / A KEGYESRENDI FŐGIMNÁZIUM / ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TERVEZŐJE /.
Bővebben ismertetjük (megér egy misét!), a kívül-belül igen hangulatos, száz fő befogadására alkalmas, 1912. január 22-én felszentelt Szent Kereszt Felmagasztalása templomot, ennek bejárati homlokzatáról is leszerelték 1934-ben Szent László és Szent Erzsébet szobrait (ugyancsak Kiss György alkotásai), bent azonban megvannak. Belső falfestményei a temesvári Ferenczy József (1866-1925) munkái. Az első pillérmezőben négy angyal (művészet, hit, világosság, tudomány) hozza Kalazanci Szent Józsefnek az égi üzenetet, a másodikon Kalazanci Szent József tanít, egyik részük a tanulóknak őt hallgatja, másik részük külön teremben imádkozik, a harmadikon XV. Gergely pápa a rendalapítónak átadja az alapítólevelet, a negyediken a rendalapító a menyországban a boldogságos Szűz és a kisded Jézus előtt, alattuk a földön a főgimnázium épülete és a piarista diákok. Oltára Münchenben készült 1789-ben, körülötte, a színes ablaküvegeken balra Szent Imre, jobbra Kalazanci Szent József. Dísze, a 220 cm magas Szent Kereszt. A márvány benyomását keltő, fából faragott kompozíció keresztjén Jézus, az evangéliumi részen Szűz Mária, a leckeoldalon Szent János van, 1911-ben két hétig szerelték Paul Müller vezetésével a müncheni Mayer’sche Hofkunstanstalt emberei. A főoltár feletti galamb formájú Szentlélek és a templomhajó, karzat magasságában a menyország felé emelt Jézus Szent Szívét ábrázoló színes üvegablak, Klemann János ajándéka. Az egykori ferences templomból származik két, 190 x 108 cm méretű kép (Fellegi Alajos, 1866-1936, munkái, 1887): a főoltár jobboldali falán Kalazanci Szent József diákok körében a Szűzanya előtt, baloldalán Páduai Szent Antal, amint Biblia olvasás közben megjelenik előtte Mária és a gyermek Jézus. A mellékoltárok domborművein Krisztus az Olajfák hegyén, illetve Kalazanci Szent József tanítványai körében. Ezeket a Mayer’sche Hofkunstanstalt készítette és ugyanakkor és ugyanazok szerelték mind a főoltárt.
A fali olajképek is az egykori ferences templomból valók, ugyanonnan a trónusra hasonlító díszes székek. Szemben, a katolikus templomokban szokásos Szent Antallal, ugyanolyan kivitelezésű Szent Rita szobor és térdeplő van, hálaadó márványtáblácskákkal, rögtön a bejárat után. Harmóniumját 1912-ben gyártották, a németországi Zwickauban. Orgonája, eredetileg házi hangszernek készült a XX. században Ausztriában, és a resicabányai Govondár negyed templomából hozták ide, majd 2015. október 18-án avatták fel Kuzma Levente, a szegedi piarista templom orgonistája koncertjével. A templom harangjait Novotny Antal (1840-1915) gyárvárosi műhelyében öntötték 1908-ban, a régi, szentannaikból, új technológiát alkalmazva, a palástjukra S-alakú résekkel, melyek a hangképzést szebbé tették. Toronyórájának megalkotója a Temesvár-erzsébetvárosi Földessy Kálmán. Mikor nincs szentmise, akkor előcsarnokánál tovább nem lehet menni mióta, az 1970-es évek elején, egy olasz bűnszövetkezet néhány értékes képet lopatott el (a képek jóval később megkerültek). A bejárati mozaikpadlóba az 1788-as évszám van kirakva (a kegyesrendi gimnázium alapításának éve)22. 2010 februárja-2011 júniusa között az egész épületegyüttesnek felújították a tetőzetét, ft. Kócsik Zoltán spirituális atya alatt.
Átellenben a Scudier ligetben (Parc Scudier), Anton Freiherr von Scudier (1818-1900) katonai kormányzó szobra állt a mai román katona helyén. Ledöntötték 1918. október 27-re virradólag, az őszirózsás forradalom kitörése után. Régebben itt temető volt (1749-1771).
A román csapatok bevonulásának 90. évfordulójára, 2009. augusztus 3-án nyitották meg hét mellszoborral itt, a Személyiségek Sétányát (zárójelben, az alkotók): Claudius Florimund Mercy, 1666-1734 (Dumitru Şerban), Savoyai Jenő, 1663-1736 (Linda Saskia Menczel), Aurel Cosma, 1867-1931 (Rudolf Kocsis), Sever Bocu, 1874-1951 (Eugen Florica Barzu), Stan Vidrighin, 1870-1956 (Ştefan Alexandru), Küttel Károly, 1818-1875 (Varga Luigi István, 73. kép), Török János, 1843-1982 (Szakáts Béla, 74. kép). Valamivel arrébb áll Alexandru Mocioni, 1841-1909 előbb, 2009. március 9-én felavatott szobra. A Sétány szobrainak számát később többször bővitették: 2009. október 16-án Bartók Béla, 1881-1945 (Jecza Péter, 75. kép), 2010. augusztus 3-án Virgil Birou, 1903-1968 (Romul Ladea), 2011. augusztus 3-án Romul Ladea, 1901-1970 (Jecza Péter), Ioachim Miloia, 1879-1940 (Gheorghe Groza), Telbisz Károly, 1852-1914 (Laurenţiu Balca), Hunyadi János, 1387-1456 (Remus Irimescu, 76. kép) és Deliu Petroiu, 1922-2008 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), majd 2012. március 5-én Cornel Mikloşi, 1887-1963, (Ina Popescu), 2012. november 12-én Dositej Obradović, 1740-1811 (Drinka Radovanović), 2013. augusztus 2-án Ion Românu, 1918-1980 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), Eduard Pamfil, 1912-1994 (Varga Luigi István), 2014. május 9-én Ormós Zsigmond, 1813-1894 (Szakáts Béla, 77. kép), 2014. augusztus 1-én Gheorghe I. Tohăneanu, 1925-2008 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), Nicolae Boboc, 1920-1999 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), 2015. május 9-én I. Károly, 1288-1342 (Szakáts Béla, 78. kép), 2015. augusztus 3-án Pius Brânzeu, 1911-2002 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), Anghel Dumbrăveanu, 1933-2010 (Aurel Gheorghe Ardeleanu), így jelenleg 24 + 1 van.
A Ion Vlad (1920-1992) által ruşchiţai márványból készített Román Katona emlékművét 1962. december 30-án leplezték le. Azóta a hivatalos ünnepeken, katonai pompával tartott koszorúzások helye ez. Eredeti felirata szerint a katona a fasizmus ellen harcolt, de 1990 után kiegészítették (sőt, azt tették a felírat elejére) a bolsevizmus elleni harccal is. Itt a parkban van Vicenţiu Babeş (1821-1907) ma is meglévő szobra (Popp Aurél, 1879-1960, műve, 1934). Nem messze ettől, még van egy kisebb szobor, Constantin Lucaci (1923-2014) lendületes női alakja (Győzelem). Bár nyugati végében a parknak már a XX. század első éveiben is létezett fürdő, a még románok által is “usoda”-nak emlegetett szabadtéri fürdő (Baia Poporală) 1926-ból való, jelenleg teljesen leromlott állapotban. Közel ide, állították még fel 1933-ban Cornel Medrea (1888-1964) művét, Barbu Ştefănescu Delavrancea (1853-1918) bronz fejszobrát is. A park szomszédságában található, az egykori református egyházgondnok Nagy Károly (1893-1971) által létesített Szalaggyár, államosítás után Pasmatex, valamint a Szóda és Műjéggyár (1905), ahonnan szekérrel, később traktorral, hordták városszerte termékeit, csengetéssel, kiabálással hírül adva érkezésüket. A Tőzsde úton, az Építőmérnöki kar 1963-beli panelházában, ma a Politechnica könyvkiadója mellett, különböző cégek bérelnek irodát itt.
73. kép. Küttel Károly.
74. kép. Török János
75. kép. Bartók Béla.
77. kép. Ormós Zsigmond.
76. kép. Hunyadi János.
78. kép. I. Károly (Róbert).
Közben visszakerültünk a főtérhez, az egykori Lloyd sorhoz, vagy Ferencz József térhez (pţa Victoriei). Déli részét a hagyományos moldvai templomok stílusában épített mostani román görögkeleti székesegyház (Catedrala) uralja. Miután 1936. július 2-án itt jár Ferdinánd fia, II. Károly román király, alapkőletételét 1936. december 20-án ejtik meg, tervezője Ion Traianescu (1875-1964) műépítész, bukaresti tanár. 1939-1946 között festették Atanasie Demian (1899-1977) vezetésével, 63 m hosszú, 32 m széles, 83,7 m magas, főkeresztje 7 m, 1186 cölöpön van, 4500 személyes. Ikonosztáza aranyozásához 22 karátos aranyat használtak, 16 m magas a kupolája, hét harangját Sabin Drăgoi (1894-1968) hangolta. A Három Főpapnak és partosi Szent Józsefnek23 végzett felszentelésen, 1946. október 6-án, jelen volt Ferdinánd unokája, az utolsó román király, Mihály is. Ide Trianon előtt, a főteret lezárandó, Városi Kultúrpalota volt tervezve, mely otthont kellett volna adjon a városi könyvtárnak, a múzeumnak és egy nagy koncertteremnek. Elől a téren, Paul Neagu (1938-2004), Angliában élt román szobrász műve, az 1989-es decemberi forradalom emlékére rozsdamentes acélból készített Térdelő Kereszt nevű, 1,8 tonnás kompozíció áll, leleplezték 1999. december 22-én. Elődje egy fakereszt volt. Jó még tudni, hogy a bánsági román görögkeleti érsekség (Mitropolia Banatului) megalakítása csak 1947. szeptember 27-én történt.
Nem hallgathatjuk el, hogy Temesvár második véres napján, 1989. december 18-án, hétfőn délután, a főtérre összesereglett népekre sortüzet nyitottak a karhatalmi erők, és mikor a tömeg be akart menekülni a templomba, Isten házának kapuit bezárták az orruk előtt, teljesen kiszolgáltatva a katonaságnak a lépcsőkre felsietőket. Ez nyilván annak a hagyománynak megfelelően történt, hogy a Román Ortodox Egyház mindig a hatalom kiszolgálója!
d3) Tovább a Nagykörúton: nagyjából itt, a görögkeleti székesegyház környékén, ágazott el a báziási és az orsovai vasút 1902-ig. Ez utóbbit akkor mai nyomvonalára költöztették, régi nyomvonala pedig kb. az ezután létrehozott Nagykörút vagy Telbisz körút (bd. C. D. Loga) mentén haladt. Mindjárt baloldalt, az 1963-ban épített nagy tömbház földszintjén üzletsor (többek között képzőművészeti is), és az 1980-as években létesített, jobb időket megélt Timiş mozi bejárata található. Csak a hét néhány délutánján vetítenek benne nagyvásznason, de nem a gépészteremből, hanem a nézőtér közepén elhelyezett számítógépes vetítőről, a csekély számú érdeklődőnek (például a 2017-s Oscar díjas legjobb film „Holdfény” vetítésén, hárman voltunk a lekoptatott székű nézőtéren). Itt a tömbházak helyén, az I. Világháború előtti tervek szerint a vasút-igazgatóság épülete kellett volna álljon.
Ezután a Székely László által 1914-ben elkezdett, majd 1919-1925 között befejezett Kereskedelmi Iskola, mely 1949-től a mai Városháza, kimondottan román stílusú épülete következik. Vele szemben, az 1903-ban Ecker József (1878-1939) építette mozi helyén Temesvár legnagyobb filmszínháza, a Duiliu Marcu tervezte Capitol volt (épült 1929-1930), szabadtéri előadásra alkalmas kerttel. Mozi előadások hiányában az ugyanitt székelt Banatul Filharmónia vette át az épületet (2006. január 18-tól). Létrehozták 2010. december 2-án az előtte húzódó Zeneművészek Sétányát, ahol a járdára beépített csillagokkal tisztelegnek (24 tervezett) Temesvárhoz valamilyen formában köthető muzsikus előtt, mostanig: George Enescu (1881-1955), Bartók Béla (1881-1945), Liszt Ferenc (1811-1886), Johann Strauss (1825-1899), Johannes Brahms (1833-1897), Joseph Joachim (1831-1907), Sabin Drăgoi (1894-1968) és Gheorghe Dima (1847-1925). A nyári-kert mögött van a fehér mészkőből, az 1989-es forradalom emlékére állított Mártírok kútja (1994. december 19., Victor Gaga, -1930,). A sarki benyílóban Oscar Han, 1960-s Mihai Eminescu melszobra áll.
Túl az útkeresztezésen, baloldalt, a Zsidó Líceum bentlakása (ma a Tanfelügyelőség), a Kiskörúton (bd. Mihai. Eminescu) pedig maga az iskola (volt a Képzőművészeti Iskola) épületei következnek (Neubauer Gida és Székely László, 1931). Mivel a dr. Vértes Adolf által 1923. május 27-én összehívott nagygyűlésen, melyen a bánsági és Arad megyei zsidóság képviselői vettek részt, kezdettől a román oktatási nyelvet fogadták el, ennek az iskolának jelentős szerepe volt abban, hogy Temesvár zsidósága elrománosodott. A kívülről elég csúnyára, szürkéskék árnyalatúra festett iskolát 2003-ban visszaadták a Caritatea (Jótékonyság) zsidó alapítványnak, 2012 után benne a tanítás megszűnt, mivel a Városháza nem volt hajlandó a magasnak tartott bérleti díjat fizetni, majd a 8437 m2 –s összterületet árverésre bocsátották, udvarán pedig fizetéses parkolót hoztak létre.
A Körút túloldalán található szép parkban (Igazságügyi park – parcul Justiţiei), az 1950-es években a román pusztába, a Bărăganba deportáltak emlékére vaskeresztet állítottak 1996-ban (Sorin Gavra). Tavasz közepén változatos fajú, mindenféle színű tulipánok és nárciszok szőnyegei gyönyörködtetik a benne sétálókat. Hátrább, elszórt szobrok mögött, a Képzőművészek Egyesületének igénytelen földszintes épületében (a korcsolyapálya egykori öltözői), Temesvár néhány jelentős szobrászának (többek közt Szakáts Béla, halála előtt, Jecza Péter) műterme húzódik meg, mellettük pedig, már a Bégára néző, 1910-ben épült Regatta klub (79. kép), ma a Műegyetem Hidrotechnika kara látható. Új szárnya elé 2000-ben, Jecza Péter munkája, Pompiliu Nicolau (1891-1972) mellszobrocskája került.
A műtermek hátánál, a korcsolyapálya helyén, az 1980-as években Davis-kupamérkőzésekre létesített teniszpályák, tovább pedig az 1929-1934 között telepített, 2,5 hektáros Rózsapark (tervezték és kivitelezték Mühle Árpád, M. Demetrovici, ifj. D. Linţia, I. Sanbateanu), nagy Szabadtéri Színpadával található. Ennek egyetlen utcai oldalán kiépített villasorát, a kommunista hatalom alatt nagymenő pártaktivisták lakták, személyi biztonságukra vigyázó rendőri jelenléttel. A két nagynevű virágkertész, apa, Mühle Vilmos (1845-1908, 80. kép) és fia, Mühle Árpád (1870-1930, 81. kép) Aurel Gheorghe Ardeleanu készítette mellszobrai állnak bent, a Rózsapark főbejáratánál24.
Visszatérve a Körútra, elhaladunk a bánsági görögkeleti (ortodox) metropolita székhelye mellett (udvarán egy eredeti, idehozott fatemplommal), majd az 1947-ben épített, Bleyer György (1907-1970) tervezte, Gál András (1906-1986) által a három gráciával díszített (Vila cu trei fete) domborműves sarokház, Weisz-villa mellett is (tetején állítólag úszómedence is van, ami az itteni viszonyok között, rendkívüli dolognak számított).
Baloldalon, következik. (82. kép), a bécsi barokkban, Alpár Ignác után, 1903-1904-ben épített Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Itt ma is felkapott középiskola (Colegiul Naţional C. D. Loga25) van, balodalt Benedek József 1984 (1976?) készítette C. D. Loga mellszobrával, de az 1960-as években egy magyar középiskolai tagozatnak is szállást adott az épület.
Szemben, a Székely László tervezte Pokomándy Sándor villa áll, (83. kép). Volt ez a szocializmusban Mezőgazdasági Bank, 2003-tól pedig egy ideig a kormányzásba vissza-vissza térő Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei székháza, mostanában egy országos cigány-szervezet van benne.
Ezután az angol neogótikus stílusú, katedrálisszerű, Felsőbb Leányiskola látható, amit Baumhorn Lipót budapesti és Klein Jakab temesvári építészek tervei alapján 1902-1903-ban építették (84. kép). A két világháború közt Carmen Sylva nevet viselte (írói álneve a wiedi hercegnő, Erzsébet, 1843-1916, román királyné, I. Károly, 1839-1914), feleségének), 1968-tól Colegiul Eftimie Murgu26, az 1980-as években tanítóképző, ma ismét Carmen Sylva tanítóképző. Baloldalt van is egy Eftimie Murgu (1805-1870) mellszobor (Silvia Belmega, 1970), jobboldalt egy Carmen Sylva (Jecza Péter, 1994).
Szemben, a balneo-fizioterápia klinika mellett (52°C hévíz, 1200 méter mélyről), gyönyörű palota, az ifj. Kremer József tervezte Kimmel ház (1911-1912) van (85. kép). Az 1970-es években a múzeum szépművészeti részlege kapott benne helyet, de a mellette levő Ceauşescu villa felépülése után (ez ma Vila Internaţional) kiürítették, és vendégházat nyitottak benne Josip Broz Tito (1892-1980) jugoszláv elnöknek 1977-ben, a bánsági vadászatok gyakorisága miatt. Ma a Francia Kulturális Központ van benne.
d4) Balra az Operától, a kisipari szövetkezeteknek 1971-1974 között épített Modex27 áll (ennek nagytermében tartotta előadásait az 1980-as években a Magyar Színház, mikor épületét renoválták), szemben pedig a vöröstéglás Hunyadi kastély emelkedik, bejáratánál fegyvergyűjteményt jelző páncélos faldíszekkel. Helyén először I. Károly (Róbert) 1315 körül befejezett várkastélya állt. Egy nagy földrengés után Hunyadi János temesi gróf újraépíttette 1443-ban, és benne lakott idehozott családjával. Később is a várparancsnok székhelye, a török uralom alatt is.
Kaszárnyaként lesz helyreállítva 1719-től, a törököktől való visszafoglalás után, majd 1856-ban, az 1849-es ostromkor súlyosan megrongált épületet, tüzérszertárként, ismét helyreállítják. Mai formája (86. kép) nagyjából ezzel azonos. Nem csak körbejárni érdemes, fogalmat alkotva az ó-olasz alapú bástyákról, de megnézésre a helyi múzeum 1947-től benne található, gazdag anyagú természetrajz- (Dionisie Linţea madárgyűjtemény) valamint történelmi részlege is különösen ajánlott! Hátánál (str. Nikolaus Lenau), fekete márvány talapzaton áll az 1996-ban készített In Memoriam december 1989. bronzalkotás, Jecza Péter műve. Középső része az 1989. december 15-december 21. hét napjának megfelelő hét kőtábla melyeken, mint értéktelen tárgyak összevissza, rakáson hevernek a temesvári mártírok testei.
Jobbra rézsút, szemben a kastéllyal, az Erőd utca (str. Lucian Blaga) és a Régi vár utca (str. Bocşa) közötti épületben a Miasszonyunk nővérek leányiskolája (87. kép) működött 1864-től 1881-ig, Józsefvárosba való költözésükig. Ma, a felmagasított épületben könnyűipari oktatás folyik.
De a kastély oldalán továbbhaladva, egy kis füves térség mögött, másik iskolaépület hívja magára figyelmünket: a Vigh Albert tervezte, korinthoszi oszlopfős, 1900. szeptember 1-én megnyílt Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (88. kép). Ma, mindközönségesen, Electromotor Iskolaként ismerik (melyben még az 1990-es években, magyar nyelvű szakoktatás is folyt; ez sajnos létszámhiány miatt szűnt meg), mivel 1957-2010 között az Electromotor vállalat mellett működött. Most Emanuil Ungureanu műszaki iskola és előtte árválkodik talapzata, a színesfém-tolvajok által 2015. júniusában ellopott névadó mellszobrának28. Ezt Gheorghe Groza készítette 1931-ben.
Néhány percnyire innen jobb felé a főúton, a parkosított területen (Parcul Civic) állították 1998-ban a Jecza Péter készítette Ion I. C. Brătianu mellszobrot29. Hátánál, de bejárattal a szomszédos utcából (a Zsidó Liceum felől, Kiskörút – bd. Mihai Eminescu) található a kommunista idők volt Párt-szállója, ma a Műszaki Egyetem 2. számú Háza. Szálloda és étterem, évfordulós találkozók kedvelt helye.
De visszakanyarodva a Miasszonyunk nővérek iskolájához, a sarkánál húzódó Régi vár-, az első, rá merőleges Mária Terézia-, majd az Erőd utca és a Hunyadi tér (str. Carol Telbisz, Bolyai, Lucian Blaga, pţa. Huniade), Temesvár legrégebbik részét határolják. Itt volt a három oldalról természetes vízfolyással, negyedik oldalán csatornával körülvett földvár. Itt a Régi vár utcán (str. Carol Telbisz) balra fordulva, elérkezünk a Belvárosi elemi iskolához, mely a Műegyetem megalakulása utáni első épülete és jelenleg a Vegyészmérnöki karhoz tartozik.
Röviden, a Műegyetem története: bár az egyetemi képzés igényének hangot adott már a Péch József által 1877-ben alapított Temes-vidéki Magyar Mérnök- és Építészegylet kétnyelvű Közlönye, majd Telbisz Károly polgármester javaslata 1906. novemberében, annak dacára, hogy a város ezek után minden anyagi segítséget előkészített Magyarország leendő második Műszaki Egyetemének, a magyar állami bürokráciának köszönhetően megalakulását csak Ferdinánd román király dekrétuma után, 1920. november 15-től tartják számon. Ekkor, mint Şcoala Politehnică – Műszaki Főiskola – jött létre elektromechanika és bányászat-kohászat tagozatokkal, melyek 1933-tól lesznek egyetemi karokká nyilvánítva. Létrehozzák 1941. november 11-én az Építőmérnöki kart. Szovjet mintára Politechnikai Intézetnek nevezik 1948-tól, ekkortól választják külön a Villamosmérnöki kart a Gépészmérnöki kartól és költöztetik Bukarestbe a Bányamérnök-kohászati kart, valamint alapítják a Vegyészmérnöki kart. 1962-ben Krajováról idehozzák a Mezőgépészeti kart. Bővítésképpen indítják 1970-ben a Építészmérnöki (műépítész), illetve az Elektronika tagozatot. 1970-1991 között a neve „Traian Vuia” Politechnikai Intézet, aztán Temesvári Műszaki Egyetem, 1995-től pedig Temesvári „Politehnica” Egyetem (ez így elég nyakatekert elnevezés).
Ismét bal fele fordulva, a Mária Terézia utcában (str. Bolyai János) két épületet említünk. A szorosan beépített, távolabbról csak tornyát mutató római katolikus (Szent Katalin) plébániatemplom (89. kép) helyén vízimalom állt, 1775-ben építették fel a Salvatoriánus ferencesek, majd 1896-ban újraépült. Oltárfestménye, Alexandriai Szent Katalin, 1761-ből, a bécsi Ferdinánd Schießl műve. Metszett üvegablakain kétoldalt, Szűz Mária és Szent József van ábrázolva, nevük mellett ”ora pro nobis”30 felirattal. Orgonája, Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítő műve, mely a budapesti millenáris kiállításon Temesvár kiállítási tárgyaként szerepelt és a kiállítás megnyitásakor ennek a hangjával üdvözölték a királyt. A templom mellett található a plébánia épülete.
Szemben terül el az 1849 utáni, Anton Schmidtnek tulajdonított hatalmas, 106 x 69 méteres épület, templom felőli oldala szolgált egykor a Vezérkarnak, többi része lakóház volt (90. kép). Az épület templommal ellentétes sarkán ötnyelvű, rézbe metszett, Jecza Péter alkotta emléktábla hirdeti 1993-ból, hogy Bolyai János innen Temesvárról írta apjának Bolyai Farkasnak Marosvásárhelyre 1823. november 3-án levelét …hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem… Másfél év múlva viszi haza a tér tudományát forradalmasító művét, a hiperbolikus mértant, és csatolja apja könyvéhez (Tentamen), a híres 29 oldalas Appendixet, mely 1831-ben lesz kinyomtatva.
17 A világ – az élet áthaladásának színpada. Jöjjetek, lássátok, halljátok (latin).
18 *** Der Grosse Sall – A Nagyterm – Sala Mare, Printpress, Temesvár, 2009.
19 Az elhunyt tanárok meg tanitványok emlékére (latin).
20 A piarista gimnázium áttelepítésének százötven éves évfordulója 1788-1938 (latin).
21 A piarista rend gimnáziuma „Sz.t Gellért” római katolikus teológiai liceum (latin).
22 Sas Péter A temesvári Szent Kereszt Felmagasztalása piarista templom, Biserica din Timişoara închinată „Înălţării Sfintei Cruci”, Die Temeswarer Piaristenkirche Heiliges Kreuz, Gloria, Kolozsvár, 2012.
23 Sf. Iosif cel Nou de la Partoş -Temesvár első román metropolitája (?) 1650-1653 között. Ereklyéi, ebben a székesegyházban vannak elhelyezve.
24 Temesvár magyar Erfurtként való emlegetése a Niemetz, Agátsy és a Mühle cégek virágtermesztő munkájának köszönhető.
25 Constantin Diaconovici Loga (1770-1850), a bánsági román iskolák igazgatója volt, a románok római erdetének hirdetője, román nyelvtan- és helyesírási művek (1822) szerzője.
26 Eftimie Murgu, a pesti kormány mellé álló 1848-as bánsági román forradalmár, mellszobra a Banatia előtt van felállítva.
27 Cuţară Alexandru Timişoara –monografie artistică Temeswar –Bild-Kunst-Monographie, Editura AMARCORD, Timişoara, 1998.
28 Emanuil Ungureanu (1845-1929), alapítványt hoz létre a bánsági román iskolákért.
29 Ion I. C. Brătianu (1864-1924) Románia miniszterelnöke, az 1907-s parasztfelkelés vérbefojtója, Nagy-Románia megvalósítója.
30 könyörögj érettünk(latin)