Matematikus, egyetemi tanár. Az udvarhelyszéki Farkaslakán született 1944. június 20-án. Édesapja, Rendi Árpád földműves, édesanyja, Bó Irén háztartásbeli. Nagyajtán (Háromszék) éltek, szülei harmadik és egyben utolsó gyerekeként itt nő fel. Az általános iskolát is itt végzi, a középiskolát pedig Baróton (1957–1961), az akkori frissen megalakult iskolában. Érettségi után matematika-tanári oklevelet szerez a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen […]
Szobrászművész, egyetemi tanár. Jecza Péter az újabb kori romániai magyar szobrászat kimagasló és meghatározó alkotóegyénisége, akinek közel fél évszázados művészi pályája során sikerült a plasztika valamennyi műfajában és vonulatában jelentőset alkotnia, a tömörségükben sokatmondó, mívesen kimódolt értékes művek impozáns sorozatát megformálnia. Opusainak száma meghaladja a nyolcszázat. Nemzedéktársai többségétől eltérően művészetét anyagilag is eredményesen kamatoztatja. Szobrai […]
Tanár, gyógypedagógus, tanfelügyelő, szakíró, egyetemi oktató. Temesvárott született. Székesfehérvári, majd a temesvári Magyar Katolikus Gimnáziumban töltött tanulóévek után 1953-ban a temesvári Magyar Vegyes Tanítóképzőben érettségizik, tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerez 1957-ben, pedagógia-lélektan szakon. Pedagógusi pályája a zsombolyai Magyar Iskolában kezdődik, itt 1957–1963 között tanár, majd igazgató. Ezután tíz éven át a bukaresti Pedagógiai […]
Színész, rendező, színházigazgató, drámaíró, műfordító. A temesvári és a romániai magyar színjátszás kimagasló egyénisége. Több mint fél évszázadot töltött a világot jelentő deszkákon az egyetemes és a magyar drámairodalom hőseinek, színpadi alakjainak sokaságát keltve életre. „Súlyt, jelentőséget tudott kölcsönözni szerepeinek, egy egész színházi est terhét képes volt egymaga a vállán hordozni.” Vérbeli komédiásként, sokoldalú színházi […]
Elméleti fizikus, fizikatörténeti, tudományfilozófiai szakíró, Bolyai-kutató, egyetemi tanár, akadémikus. Énlakán született 1931. július 16-án. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végzi, itt érettségizik (1950). Egyetemi diplomát a temesvári Tanárképző Főiskola Matematika-fizika karán szerez (1953). Ez évtől az egyetem matematika-fizika, majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, majd docens, az elméleti-fizika tanszékvezető professzora. Itt, majd fél évszázad alatt, közel ötezer fizikus, […]
Színész, rendező. Erőssége, megbecsült tagja annak a kiváló művészcsapatnak, amely Nagybányán, majd Szatmárnémetiben színházat teremt, illetve több mint negyedévszázadon át a temesvári magyar nyelvű színjátszás markáns egyénisége. Alsósófalván születik 1931. október 26-án. Elemi iskoláit szülőfalujában végzi, majd a Székelyudvarhelyi Református Kollégium növendéke. Diákpajtása, Kányádi Sándor ösztönzésére jelentkezik felvételire 1949 őszén a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti […]
Vegyész, középiskolai és egyetemi tanár, tudománytörténész. 1929. augusztus 5-én született Temesvárott. A nagy múltú Piarista Főgimnáziumban érettségizik 1948-ban. Az övé az utolsó végzős évfolyam az egyházi iskolák államosítása előtt. Egyetemi tanulmányait 1949–1953 között a kolozsvári Bolyai Egyetem kémia szakán folytatta kitűnő eredménnyel. A fehérjék kutatásában szeretne tevékenykedni, a sors azonban úgy hozza, hogy a temesvári […]
Költő, író, újságíró, szerkesztő, tanár. Nemzedéktársaihoz hasonlóan vívódásokkal teli, hosszú utat tesz meg az 1940-es évek végén és az 1950-es években „kötelezően” optimista, mélység nélküli, proletkultos költészettől az igényesebb és bonyolultabb lírai formák felé. Sok mindennel próbálkozik: szerkesztő, főiskolai tanár és operaigazgató, a költészethez viszont mindig hű marad. Temesváron született, az erzsébetvárosi Mühle (ma: December […]
Költő, próza- és esszéíró, lapszerkesztő, műfordító. A második világháborút követő új társadalmi berendezkedés lelkes híve, a „romantikus nemzedék” jelentős alkotó- és irodalomszervező egyénisége. Temesváron, Kolozsváron és Bukarestben az írótársadalom tevékeny és megbecsült tagja, nagy tekintélynek örvend az irodalmi életben. Külföldi útjain (európai országok, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok) szerzett élmények és tapasztalatok, valamint a […]
Atléta, magasugró, országos bajnok és csúcstartó, érdemes edző. Temesvárról indult hódító útjára Sőtér János, az ország minden idők egyik legjobb férfi magasugrója és a világ legfontosabb nemzetközi versenyein érmeket nyert atléták edzője, aki a Bega-parti városban született 1927. május 16-án. A Piarista Gimnázium tanulójaként több sportágban bizonyul tehetségesnek, végül barátai buzdítására az Electrica Sportklub atlétikacsapatába […]
Római katolikus pap, gondolkodó, mártír-forradalmár. Szoboszlay Aladár, a Keresztény Dolgozók Pártja nevű illegális szervezet alapítója, a legnagyobb romániai magyar koncepciós per, az ún. Szoboszlay-per fővádlottja. Temesváron született 1925. január 18-án. Édesapja a román államvasutak alkalmazottja. Iskoláit Temesvárt kezdi el, Kolozsvárt érettségizik 1943-ban a Magyar Állami Pedagógiai Szemináriumban, 1943-44-ben ugyanott elsőéves teológushallgató. A Dunántúlon, Zircen végzi […]
Mérnök, egyetemi tanár. Édesapja, az orosházi származású id. Hajdu József az I. világháború előtt kerül Brassóba, a vasútnál (előbb a magyar MÁV-nál, majd a román CFR-nél), később a brassói műegyetem prototípus műhelyében géplakatos, háztartásbeli édesanyja, Hegedüs-Stemmer Róza pedig miklósvári (Erdővidék) volt. Hajdu József Deresztyén született 1921. január 8-án, de Brassóban éltek, elsőszülöttként ott nő fel, […]
Építőmérnök, miniszter, címzetes egyetemi tanár. 1912. szeptember 10-én született Buziásfürdőn, apai ágon francia (hugenotta), anyai ágon szerb és görög felmenői vannak. Apja tengerésztiszt, majd vasúti tisztviselő. Trianon után, 1922-ben átköltöznek Magyarországra. A kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreál, majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskola növendéke, itt 1930-ban érettségizik. 1935-ben építőmérnöki oklevelet szerez a József Nádor […]
Labdarúgó, országos bajnok és kupagyőztes, válogatott. A Kinizsi tehetségkutatói Temesvár elitcsapatainak legjobb labdarúgóihoz hasonlóan, a vajdasági Fehértemplomban 1911. július 30-án született Beke Zoltán technikás játékára is a mehalai füves réteken figyelnek fel. A tizenöt éves fiú 1926-ban a lila-fehér klub törpecsapatába kerül, ennek bajnoki mérkőzésein gyorsaságával és pontos kapura lövéseivel vonja magára a klub ifjúsági […]
Labdarúgó, országos bajnok és kupagyőztes, válogatott. Kotormány Rudolf 1911. január 23-án Temesvár külső kerületében, Mehalában született. Innen Balázs Dénes, az FC Ripensia alapító tagja és főtitkára szerint a 20. évszázad első felében mintegy tizenöt első osztályú játékos került Temesvár labdarúgásának élvonalába. Kilencéves, amikor a mehalai mezőkön Beke, Vogl, Zelenák, Raffinsky és Tänzer társaságában naponta focizik. […]
Tanár, költő, színműíró, műfordító. A temesvári magyar irodalmi és közélet meghatározó egyénisége több mint hetven éven keresztül. A sok innen emigráló ellenében ő az ideköltöző és itt maradó, na meg a „mosolygó és haragvó költészet” bánsági szárba szökkenője. Anavi Ádám (született: Frucht Ferenc) Tordán látja meg a napvilágot, 1909. február 26-án. Szülővárosában érettségizik, majd a […]
Hivatásos katona, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Pállfy Oesterreicher György Temesvárott született 1909. szeptember 16-án. Családja az első világháború előtt Budapestre költözik. Édesapja, Oesterreicher György banktisztviselő. Pálffy György az Árpád Gimnáziumba jár, majd érettségi után tényleges katonai szolgálatot teljesít. Tizedesként jelentkezik a Ludovika Akadémiára, ahol 1932-ben tüzér hadnagyként végez. Pécsett és Kecskeméten teljesít csapatszolgálatot. 1936-ban egyéves olaszországi […]
Pap, teológiai tanár, rektor, segédpüspök, címzetes érsek. Boros Béla érsek 1908. szeptember 20-án született az Arad megyei Erdőhegyen. Édesapja iparos ember, a családkelmefestőműhelyt üzemeltet. A szülők öt gyermeke közül Béla a legfiatalabb. Középiskolai tanulmányait a temesvári Piarista Főgimnáziumban végzi, ahol 1926-ban érettségizik. Látva kitűnő képességeit, elöljárói Rómába küldik. 1926–1934 között a Német-Magyar Kollégium (hivatalos nevén […]
Publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor. A csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom nagy hatású szervezője. Ezeknek az irodalmaknak létrejöttében, tájékozódásában és a magyarországi irodalomra is kiható törekvéseinek inspirálásában kulcsfontosságú a szerepe 1945 előtt és utána is. Kevés közvetlenül irodalmi tárgyú vagy vonatkozású írása van, de jellegzetes, naplószerű reflexiói, országjárásokról készült szociográfikus élménybeszámolói, alkalmi […]
Matematikus, Bolyai-kutató, egyetemi docens. Lugoson született 1905. június 22-én. A Neumann család a város legismertebb családjai közé tartozott. Nagyapja Neumann Fülöp a bécsi orvosi egyetem elvégzése után visszatér szülővárosába, ahol a helyi kórház igazgató főorvosa. Három fia közül Gyula a bécsi orvosi egyetemen a nőgyógyászat tanára, Manó lugosi orvosként folytatja apja munkáját, a legkisebb Jenő, […]
