120.kép – Erzsébetvárosi római katolikus templom

Bár külön városrésznek csak 1744-ben nyilvánítják, de mint Régi Majorok³⁴, már 1718-tól ismert. Neve 1896-tól Erzsébetváros (Elisabethstadt, Elisabetin), Ferenc József felesége, a magyarokat kedvelő Erzsébet – Sisi után. Keleti része, a Király utca (str. Memorandului), Rezső utca (str. Cozia), Temető utca (str. Diaconul Coresi) térségében alkotta az Oláh Majorokat, a többi, a Német Majorokat. De végül, ebben a III. kerületben lakott a XX. század közepén, a temesvári magyarok jó része. Aránylag új, karcsú tornyaival messziről látszó római katolikus temploma ad központi hangulatot az előtte húzódó Telekház térnek (pţa. Nicolae Bălcescu). Magyar közösségben, magyaros hangzása miatt, gyakran használják tévesen, az impériumváltozás után kapott román nevét – Lahovary (tér).

Említett, neogótikus, Jézus Szent Szívének szentelt templomot (120. kép) Salkovics Károly tervezte, alapkőletétele 1912-ben volt, Schmidt Albert és Bagyánszky János építette, 1919-ben készült el. Öt oltárát az Ortisei-ből (olasz Tirol) való Ferdinand Stuflesser festette. Az épület gyönyörű gótikus faragványait a Mühle Vilmos utcából (str. 1 Decembrie) is meg lehet csodálni. Egyébként a Mühle-cég virágkertészetének (17 nagy üveg és melegház, 3200 m2), mely a Kisfaludy tér-Püspök út (bd. Victor Babeş-bd.Mihai Viteazul) találkozási szögében terült el, az ugyancsak erzsébetvárosi Niemetz-cégnek és a gyárvárosi Agátsy cégnek köszönhető, hogy Temesvárt magyar Erfurtként³⁵ is emlegették. A Mühle-kertel szemben, a Püspök úton volt Wegenstein Lipót orgonaműhelye.

121.kép – Városi Népiskola

a) Sétáljunk északnyugat fele, a régies hangulatot árasztó, keskeny Dózsa utcán (str. Doja). Jobboldalt, az Erzsébet liget (parc Doina, 2005-től parc Székely László, 2011-től parc Carmen Sylva) felé, a str. Arh. Székely László utca sarkánál, melyen a báziási vasútvonal 1932-ig közlekedett, van a Városi Népiskola (121.kép) épülete. Ebben, az 1960-as években még létezett magyar tagozat. Ma a Grigore Moisil nevét viselő Informatikai Középiskola alsóbb osztályai találhatók itt, a főépület a Telekház téren van, egy másik, 1960-as években lebontott iskolaépület helyén, a templom közvetlen szomszédságában.

122.kép – Székely László

De az Erzsébet ligetben megnézhetjük Szakáts Béla alkotását, a 2005. április 17-én felavatott Székely László mellszobrot is (Temesvár impériumváltás utáni első magyar köztéri szobrának megvalósítása nagymértékben Szász Enikőnek, a Temesvári Magyar Nőszövetség vezetőjének köszönhető). Felirata: SZÉKELY LÁSZLÓ (1877-1934):/VÁROSI FŐÉPÍTÉSZ, A MODERN/TEMESVÁR MEGTERMTŐJE (magyarul, románul, angolul, 122. kép). A park átellenes sarkában, mint egy ellenpontul, épült 2001-től Szűz Mária Béke Királynője görög-katolikus templom, felszentelve 2008. május 25.

123.kép – Siketnémák Temesvár-városi iskolája

Tovább menve, baloldalt, a Stefánia utca (str. Virgil Madgearu) sarkánál impozáns iskolaépület láthatunk (123. kép), a Löffler Lipót tervezte, Bonnaz Sándor püspök hagyatékának segítségével 1894-1897-ben épített, Siketnémák Temesvár-városi Iskolája. Emeletet 1900-1901-ben kap, bentlakása 1901-ben épül, ennek emelete 1912-ben. Az iskola Schäffer Károly vezetése és igazgatósága alatt 1885. október 1-én nyílik meg 12 beiratkozott növendékkel, kezdetben a józsefvárosi községi elemi iskola épületében. De a Stefánia utcában van az 1980-as években épített ELIM pünkösdista templom és teológiai szeminárium is.

124.kép – Délmagyarországi Tanító Egylet Konviktusa

Rézsut szemben, bejárati kapuja felett szoborral, a Délmagyarországi Tanító Egylet Konviktusának épülete van (124. kép). Később, a szocialista időkben, itt a menzát is működtető, Pedagógusok Testületének Háza volt. Megjegyezzük, hogy Schäffer Károly szerkesztője volt még a Délmagyarországi Tanító Egylet Hivatalos Közleményeinek, illetve a Délmagyarországi Tanügyi Lapoknak.

125.kép – Temes vármegye központi járásának székháza

Ugyancsak baloldalt, a Posta utca (str. Treboniu Laurean) sarkán láthatjuk Temes vármegye központi járásának székházát (125. kép), melyet 1904-ben  avattak fel. Az 1952-es rajonosítás után vesztette el középületi státusát és alakították át lakóházzá. Említsük meg, hogy Temes vármegye 1779. évi újraszületése után, (Niczky Kristóf főispán, Lovász Zsigmond alispán³⁶), Szabó Ferenc az első temesi járási szolgabíró, majd pedig az 1867-es újjászervezés után (Murányi Ignác főispán, Ormos Zsigmond alispán), Gyika György a központi járás szolgabírója. Ekkor 11 járása volt a megyének és a központi járáshoz 21 Temesvár környéki község tartozott.

126.kép – Dózsa György

Tegyünk egy kis kitérőt jobbra, a Kőszeghi utcán (str. Braşov), mely a Dózsa térre (pţa. Plevnei), az egykori barompiacra visz. Házakból, palotákból, igazi műépítészeti gyűjtemény vár megtekintésre. Példaképpen említjük a 2. szám felújított sárga épületét, falán tábla: „Épült 1904-1905 évben” és négy dombormű, éremszerűen ábrázolt ókori harcosfejjel, arrább látható a 7. szám pávákkal díszített, Gemeinhardt Márton tervezte 1905-s épület. Középen pedig a szökőkutas parkocskában Szobotka András 1977-es, fiatal vitézként pallossal ábrázolt, gondterhelt, álló, Dózsa György bronzszobra GHEORGHE DOJA felirattal (126. kép). Szemben, a szökőkutas medencében 2005. augusztusától Menczel Linda Lecke a kockáról alkotása díszeleg. Visszatérhetünk a Dózsa utcába a tér északnyugati oldalát határoló Csáky utcán (str. Caraiman), elhaladva a volt Sakura-bár előtt, melyben tulajdonosa, Deák János jóvoltából, 1999. január 25 – 2001. március 31 között tartotta havi összejöveteleit a Szórvány Alapítvány és a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztősége által szervezett, Magunknak mondjuk? közéleti magyar vitaklub.

127.kép – Mária szobor

Baloldalt, a Dózsa utca torkolatában kis téren, Székely László által román stílusban tervezett emlékmű (127. kép) áll. A háromnyílásos baldachin alatti (most már felújításra szoruló) carrarai fehér márvány Mária szobor, karján a kis Jézussal, Kiss György munkája. Hátsó falán felirat hirdeti: Isten Anyjának, a xxxxxxxx Védőasszonyának/ Dózsa György (☨ 1514) kegyetlen halála helyén,/ melyet évszázadok hagyománya őriz,/ kegyeletes engesztelésül ajánlják/ ez emlékművet/ Temesvár városa és lakossága./ 1906 A fenti szövegben az xxxxxxxx-l jelölt szó ki van most vakarva. Mi volt az (vajon!) és kit zavart? Dózsát nem ezen a helyen végezték ki, mert azt Zápolya és Báthory a várból végignézték, tehát a kivégzésnek valószínűleg a Hunyadi kastély déli falához közelebb kellett megtörténnie, egyes feltételezések szerint, a (belvárosi) görögkeleti székesegyház (Catedrala) parkjában. Elől a baldachinon, teljesen oda nem illően, fehér márványtáblák hirdetik románul, az 1989-es forradalmárok emlékeztetőjét. Tükörfordításként hívják ma a városnak ezt a pontját magyarul is „a Máriánál”³⁷-nak. Az emlékmű baloldalán van Temesvár egyetlen magyar könyvesboltjának, az 1999. december 14-én megnyitott LIBRIS KÖNYVESBOLT-nak a bejárata. Ennek feliratát többszöri rongálás után már nem állították vissza.

128.kép – Református templom

Az üzlethelyiség az 1902-ben felavatott elegáns, angol gót stílusú, Klinker-tégla borítású, egyik tornyán kakasos református templom épületéhez (128. kép) tartozik. A templom terveit ifj. Nagy György és Jánosházy László budapesti építészek készítették, a kivitelezés pedig Hart Károly temesvári építőmesterre lett bízva, Szabolcska Mihály lelkész irányítása alatt. Harangját csak az 1996. augusztus 5-én avatták fel, a II. Magyar Reformáus Világtalálkozó alkalmával. Az imaterem és bérpalota bejárata, melyben a papilak is helyet kapott, a túloldali Batthyányi utcából (str. Timotei Cipariu) nyílik. Ez elé az épület elé gyülekeztek Tőkés László akkori lelkész kilakoltatását megakadályozandó, 1989. december 15-én előbb csak a hívek, majd innen indult 1989. december 16-án a romániai rendszerváltást elindító, Nicolae Ceauşescu diktatúráját, de az 1944 után bevezetett kommunista államformát is elsöprő forradalom. Falára elhelyezett márványtáblák, a bejárat bal oldalán, négy nyelven (magyar, német, román, szerb) emlékeztetnek az eseményre: Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom/ 1989 XII 15 B.M.D.Sz. (a magyar nyelvű táblát azóta is többször megrongálták, fekete festékkel leöntötték). Másik tábla jobboldalon Szabolcska Mihálynak, a lelkésznek és „az akácfa virágok poétájának” állit, emléket. A bejárati folyosó falára 2012. október 23-án felkerült a Piarista (ma Szt. Gellért) gimnázium pincéjéből elékerült domborműve is. Ez Sipos András alkotása, az ő műterme a gimnáziumban volt és amikor a 30′-s évek elején betörtek oda, a református egyház által megrendelt domborművet megkárosították. Most Bogdan Nueleanu (1978-) restaurálta. Ugyanakkor avatták fel a Varga Luigi István és Pop Adela készítette református egyházkerületi címert ábrázoló vitráliát is. De Nt. Fazakas Csaba 2002-2016 között esperes, a továbbiakban lelkipásztor alatt, a templompalota felszentelésének 110. évfordulója (1902. október 19.) alkalmával 2012. október 14-én az épület Mária-tér felőli oldalán elhelyezett harangjáték avatása is megtörtént. Az elektromágnesekkel működtetett 6 + 5 = 11 harang mindegyike egy skálahangot ad ki (C4-D5) az egész hangtól a 16-ig hosszúságban, programozható számítógépes vezérléssel. Tervezője, Rancz Lajos (Rancz Kft. Székesfehérvár), a dallamok lejátszása miatt nagy pontosságot igénylő harangokat Hollandiában speciális bronzötvözetből öntette. Romániában nincs hasonló kaliberű megvalósítás, mintául a kecskeméti Városháza harangjátéka szolgált.

Túlsó oldalára a templomépületnek (Batthyányi utca, str. Timotei Cipariu) került Szegedi Kis István (1505-1572), 2017. június 24-én felavatott mellszobra, Lapis András (1942-) Szegeden, az új református templom bejáratánál 2002-ben kiállított munkájának másolata. Temesvár reformátora, európai hírű teológus, iskolaalapító tanítómester szobrának alapzata kovácsoltvas szószéket fórmáz, ő pedig kezében bibliát tart. De, ugyanaznap volt ünnepélyes felavatása a református palotában helyet kapott 144 m2-s, 30 gyerek befogadására alkalmas (impériumváltás utáni első) magyar bölcsődének is.

129.kép – Beruházási Bank

A továbbiakban délnyugat fele, az Erzsébetváros határát a Hunyadi út (str. 16 Decembrie 1989) képezi. Ennek, a Holló utcával (str. Odobescu) való kereszteződésben szép épület áll (az 1931-ben létrehozott Bánsági Szanatórium?), ma Szülészet, Nőgyógyászat és Gyógyszertár (ez utóbbi kétszárnyú ajtajának ablakain még mindig ott az üvegbe metszett Apotheke valamint Gyógyszertár szó). Innen nem messze, a Hunyadi úton volt a Meher testvérek bádoggyára, az 1948. államosítás utáni Ambalajul Metalic, távolabb pedig, még mindég az erzsébetvárosi oldalon, de már a Sági-úton, Herzog Péter bútorszövetgyára, az 1948. utáni Arta Textilă volt. A továbbiak sorát (Metro, Jysk stb.) gyarapította a Sági út 233. szám alatt 2007. november 8-án megnyílt, 140000 m2 területű második Real hipermarkett.

130.kép – Henry Billing háza

De forduljunk a református templomtól vissza jobbra, a Hunyadi úton. Elhagyva a Dózsa utcát, a Belváros fele feltűnik a Bégán átvezető Hunyadi híd (pod Maria). Gyönyörű loggiás palota (129. kép), a Gemeinhardt Márton tervezte Beruházási Bank áll a sarkon. Jobbra fordulva, a Begabalsoron (spl. Tudor Vladimirescu) következik a Temesvári Villamosművek első igazgatójának, Henry Billingnek a háza (130. kép), majd a Fehér Kereszt Egylet másodrendű bábaképző tanintézete és női gyógyászati szanatóriuma (131. kép). Ma, ezek mind lakóházak. Arrább, a felújított Flavia palotában székel 2003. augusztus 20-tól a Német Konzulátus (a ’70-s évektől fizetéses Poliklinika volt benne). Földszintjén, Synevo egészségügyi laboratóriummal.

131.kép – Fehér-kereszt Egylet bábaképzője és női gyógyászati szanatóriuma

Az utca túloldalán, végig a Béga mentén, húzódik a szépen gondozott, és az 1984. augusztus 10 – október 21 közötti alkotói-tábor után több szoborral gazdagított Alpinet (parc Flora) mely, az 1914-ben átadott Püspök hídig (pod Mihai Viteazul) tart. Sorrendben, a Hunyadi híd (pod Maria) irányából indulva, nyolc mű: Szakáts Béla hét lépcsőjű, Temesvár hét évszázadát felidéző Zuhatagja, a vendéglő épülete mellett jobboldalt Liviu Rusu lejtős Hídja, baloldalt Victor Gaga három részes Idő padkája, Florin Tănăsescu Italáldozatja, Sava Stoianov oszlopos Hullámja, Aurel Cucu Halomja, ifj. Nicolae Kruch Képszékje és Ştefan Călărăşanu Cölöpépítménye. A Hunyadi híd Bégán túli oldalán, félre dobva van még Nicolae Bădărău ölelő Víz-háza, mellette Adrian Ioniţă domborodó Párnája. Sajnálatos, hogy 2003. áprilisában, az akkori Flora vendéglő (ma De Fanti és Timişorean) árnyékot adó nagy fáit kivágták.

132.kép – Palackhíd

Érdekességként említjük a három hónapi gyűjtés után 104502 pillepalackból, Florin Simidreanu építész egyetemi hallgató tervezte, 2014. júliusában, körülbelül a két híd közötti távolság felénél, Bégára épített palackhidat (132. kép).

133.kép – Hajdani Pelicanul sétahajó

Gyújtogatás áldozata lett a Püspök híd közelében állomásozó Pelicanul sétahajó (133. kép) 2012. április 13-án.

134.kép – Vízibuszok kikötve a Bégán

Késői pótlására, vízibuszokat rendelt a városvezetés a galaci Spat Yard-tól, melyeket nem egyszerűen sétálásra, hanem vízi közszállításra szánt. 2016. május 11-én meg is érkezetek az elsők (Decebal, Traian, Burebista), utánuk augusztusban a következők (Glad, Ferdinand I, Savoya). A katamarán típusú 12,7 m hosszú, 0,725 m merülésű, 50 férőhelyes, légkondicionálóval ellátott hajók (134. kép) mindkét testét külön vezényelhető motor hajtja maximális 15 km/óra sebességgel. Dacára, a kiépített megállóknak, 2017-ig még nem állították forgalomba őket.

A Püspök híd négy sarkára egy-egy püspök bronzszobra kellett volna, kerüljön: Gellért, Lonovics, Kőszeghy, Dessewffy, de erre már az impériumváltás miatt, nem kerülhetett sor. Déli irányba a hídtól húzódik a Püspök út (str. Mihai Viteazul), ez vissza, a Telekház- térre visz.

Itt a híd közelében, a Béga menti utca, a Bégabalsor bérházában (spl. Tudor Vladimirescu 3. sz., a 2000-s évek elején épített hotel „Savoy” mellett van) lakott haláláig Bakonyi Kálmán (1887-1968), a Műszaki Egyetem technológia tanításának megalapozója, rossz románsággal elmondott tréfáiról is ismert professzora.

b) Kelet felé a Püspök hídtól, a Béga mentén (bd. Pârvan) számos szabadtéri strand (hévizes és hideg vizes medencével) és szórakozóhely van. Legnagyobb az 1960-as években kiépített Termal (Ma ZHH Strand), az 1970-ben épített Michelangelo híd mellett. Sajnos a nevét adó termálvizet az 1990-es években teljes egészében elvezették a Nagykörúton álló balneo-fizioterápia klinikához. Szemben, a Fejlesztési Bank (1999) épülete villog, páncélautóknak készült masszív hátsó bejáratával. Az út mentén, a Gyárváros fele, állították fel 2000. május 20-án, Victor Gaga alkotta C. Coposu³⁸ bronz fejszobrát.

De a Püspök út és a bd. Vasile Pârvan közötti területen van Temesvár egyetemi negyede. Kereszteződésükben áll a bukaresti Petru Svoboda tervezte, 1974-1976 között épített Villamosmérnöki kar. Bár ugyanabban az épületben maradtak, az anyakartól 1990-ben elkülönültek az Automatizálás és Számítógép-, valamint az Elektronika és Távközlés kar. Püspök út fele eső kertjükbe Traian Vuia³⁹ bronzmellszobrát állították (1962, Ina Popescu), bennebb pedig Victor Gaga kedves, haját fogó, bronz női aktjáét (Fiatalság, 1983). Következik a Püspök úton, a Duiliu Marcu tervezte Gépészmérnöki kar (1923), mely több rendben is bővítve volt (a Villamosmérnöki kar felé tekintő szárnya 1973, hátsó épületei 1981-1982). Főbejáratánál öt bronzmellszobor áll: elől Traian Lalescu⁴⁰ (1930, C. Medrea), hátul 1993-ból Aurel Bărglăzan, Corneliu Mikloşi és Ştefan Nădăşan⁴¹. Ötödik, Linda Saskia Menzel munkája, a 2013. november 11-én felavatott, vaskezű teljhatalmúként viselkedő kommunistakori rektor, Ioan Anton (1924-2011). Tovább, merőlegesen a Püspök útra, az 1MV-ként ismert kollégium (1927), a Menza (1930), mindkettőt szokásos romános stílusában, Duiliu Marcu tervezte, szemben az Iskolaműhely (1973), majd a sort zárja a 2MV-ként ismert kollégium (1958).

135.kép – Szobor a műegyetem menzája előtt

A Menzában (CANTINA) most drága éjszakai mulató van, a bejárati lépcsők előtt szép, de rossz állapotban lévő Hungária kőszobor áll (135. kép), pajzsán a magyar címerrel. Eredetét feltételezni lehet: Ormós Zsigmond (1813-1894) Miklósik Ilona muzeológus által 2012-ben tanulmányozott egyik 1891. márciusi levele teljesen e szoborra illő leírása szerint talán Wodianer Béla (1831-1896) országgyűlési képviselő, délmagyarországi múzeumnak küldött, a Huszár család (melyik?) kertjéből származó alkotás lehetne, amely aztán át volt adva a városi parknak.

Márványtáblán, fent a menza bejáratánál, a magyarországi forradalom hatására 1956. október 20-án megmozdult, itt gyűlésező, majd letartoztatott temesvári egyetemistáknak állítottak 1990-ben emléket. Előzményei Temesváron voltak az egyetemi hallgatók „rebellis” viselkedésének, 1946. május 10-én tűntetés, június 17- november 19 közt bojkottálták a tanítást, ami gyakorlatilag abban nyilvánult meg, hogy nem mentek el vizsgázni. Számos letartoztatás és kicsapás volt a válasz, az akkor már a teljes hatalom közelébe jutott kommunisták részéről⁴².

136.kép – Székely László tervezőirodája

Az előbbi épületsor tulajdonképpen párhuzamos a keletre tartó Kisfaludy térrel (bd. Victor Babeş), melynek Püspök úti torkolatában még meg van a gazdag roma-klán által megvásárolt, nagy kertes Mühle-ház melyet az összeomlás szélén civil nyomásra a város visszavett. Szemben van az 1973-ban felépített Hegesztési és Anyagvizsgáló Intézet, Adelina Jojică tervezte, henger alakú épülete. Bejáratánál Jecza Péter bronzmellszobra, Traian Sălăgean-t (1929-1993), az intézet (diktátor hajlamú) első igazgatóját ábrázolja. Hátul, az Erzsébet liget (parc Carmen Sylva) felé, a borkánnak (románul befőttes üveg) csúfolt henger felépítéséig még működött a Weisz-féle Pamutszövőgyár. Elől, közvetlen szomszédságában az intézetnek, a Püspök úton volt Székely László tervezőirodája, falán, a nagykapu mellett vörös márványtábla hirdeti: SZÉKELY LÁSZLÓ / V. MŰÉPÍTÉSZ (136. kép). Ha innen visszamegyünk délre a Püspök úton, a Rozália kápolna utca (str. Mugurilor) sarkán a Román Akadémia temesvári fiókjának 1963-ban felavatott épületét láthatjuk (innen fejlesztették ki a Hegesztési Intézetet is).

137.kép – Rozália kápolna

Valahol itt állt a Rozália kápolna, melyet 1739-ben, az akkori pestisjárvány után emeltek. 1849 után az ostromkor sérült kápolnát ismét felépítették, 1926-ban lebontották, és valamivel délebbre újraépítették (137. kép), de 1963-ban végleg eltüntették.

A Rozália kápolna utca végén jobbra fordulva (Bethlen utca – str. Remus) érkezünk baloldalt, a Mezőgépészeti karhoz, mely 1962 óta van itt (ma hallgatócsalogatóbb elnevezése van: Termelési és Szállítási Menedzsment). Ugyancsak ennek a Bethlen utcának a másik vége fele a Jugoszláv konzulátus épületéhez érünk. Annak idején, 1989. decemberében, Mirko Atanacković konzul segített valós híreket eljuttatni a nagyvilágnak, a fellázadt Temesvárról. De ugyanebben az utcában van Csehország tiszteletbeli konzulátusa is.

Ha tovább megyünk a Rozália kápona utcát folytató Hattyú utcán (str. Romulus), annak Holló utcai (str. Odobescu) kereszteződésénél találjuk a „Sári néni„ később (1971-től) Intim vendéglőt, ma Romulus 32 Corpus. Államosításáig (1949), népszerű tulajdonosa Földessyné Mohácsi Sarolta (meghalt 1962-ben), biztosította itt az otthonos ízű, magyaros ételeket.

A Hegesztési Intézettől északra, a szomszédos Jósika utca (str. Virgil Oniţiu) túlsó sarkán, az 1960-as években épített Vízrendészeti Igazgatóság épülete van.

138.kép – Török ház

b1) Kelet felé, a Kisfaludy téren (bd. Victor Babeş), jobbról a második utcácska, a Mikszáth utca (str. Evlia Celebi) első házának udvarában, hátul, Temesvár egyetlen török házát találjuk, szép fehérre kimeszelve (138. kép).

Tovább menve a Kisfaludy téren, a Béga szülészeti-nőgyógyászati egyetemi klinika következik, előtte Dr. A. Cândea mellszobrával (Romul Ladea, leleplezve 1939), majd a Kölcsey utcán (str. Dr. Aurel Cândea) túl, az Adrian Suciu tervezte Veszettség-elleni Intézet (épült 1928-1936, modernizálva 1947-1949). Ma, a romános stílusokat (akár a belvárosi mai Városháza) hordozó épületben, a Leonida Georgescu nevét viselő Közegészségügyi Intézet van, ellőtte pedig a Romul Ladea készítette (1934) Victor Babeş⁴³ bronzmellszobor áll.

Nem messze a második utca elején (str. Putna 7 sz.), van a 2003. március 15-én felavatott Kós Károly Közösségi Központ épülete, melyet a Magyar Igazolvány⁴⁴ ügyintézéséhez szükséges irodának vásárolt meg a Progress Alapítvány. Az egyéb magyar közösségi célokra is használt tágas, villaszerű, most szépen felújított és kertel is rendelkező dr. Hrivnyák-féle házat kb. 1928-ban építtette az após, Knebel Franz fizika-matematika tanár. Rézsut szemben, az olasz tiszteletbeli konzulátus található.

Szemben a Kölcsey utcával (ahol meg a holland tiszteletbeli konzulátus székel), a str. Traian Lalescu-n (ennek az elején állnak a Műegyetem megalakulása után, az oktatóknak emelt lakóházak) van az Építőmérnöki kar (1980-1982) új épülete. Itt folytatva utunkat, elhaladunk az Egyetemi stadion kerítése mellett, a sarkon bal felé láthatjuk a Műszaki Egyetem 2014. novemberében átadott modern könyvtárépületét (önkiszolgálás, másolási lehetőségek, konferenciaterem, elektronikus ellenőrzés a kijáratnál stb.), tervezte Bugar Sava, építették a Constructim és a Confort vállalatok. Jobbra fordulva a Béga menti főút (bd. Vasile Pârvan) előtti sétányon, előttünk magasodik a Tudományegyetem (Nyugati Egyetem) épülete (a Tudományegyetem elődje az 1948-ban alapított Pedagógiai Intézet – Tanárképző Főiskola volt). Hans Fackelmann tervei szerint épült fel 1965-ben, főútra néző keskenyebb oldalán (bütején) Szőnyi István (1917-1967) mozaikja Nicolae Bălcescut⁴⁵ és Mihai Eminescut⁴⁶ mintázza. Főbejárata, mely az alacsonyabb épületrészen van, tágas előcsarnokba vezet, hol a földszinten Romul Nuţiu és Kazinczy Gábor-, az I. emeleten pedig Adalbert Luca és Leon Vreme falmozaikjai találhatók.

139.kép – Bolyai János temesvári szobra

Egyik belsőudvarában áll az 1998-ban felavatott Bolyai János szobor (139. kép), melyet Vetró Artúr készített 1977-ben. Ezekben a belső udvarokban még számos más (mell)szobor(fej) is helyet kapott: Jecza Pétertől 1968-ban Dimitrie Pompei, valamint a bukaresti Képzőművészet Alaptól kiosztva 1967-ben Nicolae Titulescu, 1970-ben Ion Creangă, majd Nicolae Iorga, Vasile Pârvan, Bogdan Petriceicu Haşdeu⁴⁷, Mihai Eminescu.

Hátul található a Műegyetem Vegyészmérnöki karának 1982-beli épülete. Folytatva itt utunkat kelet felé, a str. Târnavan elhaladunk baloldalt, az úgymond egyetemi halgatóknak szánt, 2000-s években épült lévő ortodox templom mellett, jobboldalt pedig a Ion Vidu zene-középiskolához érünk. Zeneiskola 1907 óta van Temesváron, de ez a főbejáratával a str. Cluj-ra néző épület 1967-1968-ban készült, Aurelia és Hans Fackelmann tervei szerint. Előcsarnokának belső falát Molnár Zoltán temesvári művész alkotása díszíti. Jó akusztikájú koncerttermében válogatott előadásokat hallgathat a közönség. Az iskola melletti bentlakást Şerban Sturdza tervezte.

Szemben a Zeneiskolával, az 1989-s forradalom december 17-i két itteni diák-áldozatának és egy sérültjének állították 1966-ban a Kelemen István készítette, masszív, kőbe faragott keresztet magába foglaló Diákok Emlékművét.

b2) A str. Cluj, Alkotmány utcán (str. 1 Decembrie) túli folytatása, a str. Arieş a Stadion lakótelepre vezet. Nevét a lakótelep a közelében, 1963-ban 40000 férőhellyel átadott, eredetileg Május 1, most Dan Păltinişanu (1951-1995) focistáról elkeresztelt, 105 x 68 méteres stadionról kapta. Jobbra, elágazás visz egy közeli község fele ugyancsak lakótelepen keresztül, ez a Gyiroki út (calea Martirilor 1989). Az elágazás után terül el, maga előtt nagy szabad térséggel, a Haralambie Cocheci és Ivan Stern tervezte, 1972-1978 között épült Ifjúsági Ház. Az elágazás háromszögében pedig az 1960-as években épült Hidrotechnikai Intézet áll, ma a német SIEMENS cég temesvári fiókja bérli legnagyobb részét. Itt, a háromszög csúcsában, a Münchenben élő temesvári Ingo Glass „Nyitás” című műve, két egymással szemben álló, mára már rozsdamarta acéllemez emelkedik, 1992. december 17-ből. Az egyik, lövedék alakú réssel, meg van nyitva, sugallva a Vasfüggőny nyílásán beszüremlő szabadság fényét, a másikra pedig hegesztéssel kidomborítva, az ezen a környéken 1989. december 17-én 43 megölt neve van írva. Sírt határol a lemezek köze, melybe 1992. december 20-án urnát helyeztek a bukaresti krematóriumban elégetett és Popeşti-Leordeniben elszórt hamumaradványokkal.

A stadion hátánál található a Heaven strand nagyobb és kisebb medencével. Elégé kanyargós úton lehet oda jutni (str. Cerna nr. 40).

Hatalmas panelkolosszus zárja le a str. Arieş-t, ez a Nicolae Dancu tervezte, 1970-1974 között épült Megyei Kórház. Igazi „betegipari vállalat”, ahol mondhatnánk, futószalagon dolgoznak az alkalmazottak, beleértve ide a takarító személyzettől elkezdve majdnem mindenkit, az orvosokat is. Rossz hírét növelték az 1989. decemberi lövöldözések ide behozott áldozataival megtörténtek: nagy részüket az első, lövöldözés utáni éjszakán, tehergépkocsikon Bukarestbe szállították és az ottani Cenuşa (Hamú) krematóriumban elégették, hogy nyomuk vesszen; mások könnyű sebesüléssel kerültek be, és másnap halottak voltak.

A Megyei Kórház mögött kapott helyet a 2001-ben átadott Ortopédiai kórház új épülete (a régi, a Püspök utca – Rozália utca sarkán volt, Székely László tervezőirodája mellett). Hátul, a Buziási útig (calea Buziaşului), a Napnegyednek nevezett paneltelep fekszik. Ez az Isten háta mögötti lakónegyed a Gyárváros szélére telepített mamut szocialista iparvállalatok alkalmazottainak volt elképzelve.

b3) Túl, a str. Cluj (utca) másik oldalán terül el az 1960-as 1980-as években kiépített egyetemista kollégium-negyed (Complexul Studenţesc). Sajnos az 1990-es években ide engedélyezett és elburjánzott, nagyrészt arab tulajdonban lévő butikok, szórakozóhelyek, sörözők inkább egy kikötőnegyedhez teszik hasonlóvá a leromlott kollégiumok, menzák közötti sétányokat, de Rejtő Jenő romantikája nélkül. Ezt a negyedet jobbról a Kisfaludy tér (bd. Victor Babeş) Gyárvárosba vivő folytatása, a Hungária út (bd. Eroilor de la Tisa) határolja. Forduljunk balra ezen, a Zeneiskola után, a str. Cluj-ról.

Jobboldalon, előbb a Sorin Gavra tervezte, 1967-1968 között épített, eredetileg 2200 ülőhelyes Olimpia, most Constantin Jude kézilabdázóról elnevezett, 2011. után 1400 ülőhelyes sportcsarnokhoz érünk. Falára kiírták az építéséig megtartott téli és nyári olimpiai játékok színhelyét és évét. Előtte 2009-től, Florin Teodorescu testépítő és üzletember ötlete nyomán, a felújított szökőkút körül zenére forgó híres testépítők aranysárgára mázolt egész alakos, egy-az-egyben méretű, darabonként kb. 100 kg-s, üvegszálból, képzőművészetis diák készítette szobrait lehet megbámulni (Arnold Schwarzenegger, Cory Everson, Serge Nubret, Eugen Sandow, Frank Zane és Lenda Murray). A sportcsarnok könnyűzenei rendezvények megtartására is szolgál, itt adta elő „Temesvári vasárnap” című koncertjét 1990-ben, a forradalom utáni első Temesvárra látogató magyarországi együttes, a Bikini is. Nagy lelkesedéssel, zsúfolt lelátókkal fogadták a temesváriak. Másodszori visszatértekor a Bikini 2016. október 1-én, a Temesvári Magyar Napok alkalmával ismét nagy sikernek örvendett, de ekkor a Ferenc József téren – Lloyd soron (pţa. Victoriei), az Opera előtt koncertezett a 26 évvel „érettebb” együttes.

Szemben a Régiós Üzletkötő Központ acél és üveg épülete magasodik 2004-től, termeiben konferenciákat, kiállításokat rendeznek. 2014. december 17-én, a 1989-s forradalom 25. éves jubileumi emlékestjén Tőkés László (1952-) meghívására Áder János (1959-) Magyarország köztársasági elnöke itt találkozott a közönséggel. Részt vett Sali Berisha (1944-), volt albán államfő (1992-1997) és miniszterelnök (2005-2013) is.

A sportcsarnok főbejárata előtti út visz egy panelházas lakótelep után, az 1963-ban épített 40000 helyes Dan Păltinişanu városi stadionhoz.

140.kép – Közvágóhíd

Továbbmenve a Hungária úton, jobbról, egy újabb Székely László műalkotás, az 1904-1905-ben épült hat hektáros Közvágóhíd bejáratát, két markos mészároslegény bikákat tartó szobrával (140. kép), valamint vörös tégladíszítésű épületeit tekinthetjük meg. 1910 után kibővítették és akkoriban 180 mázsa jeget is termelt naponta. Építésénél, itt használtak először Temesváron, előregyártott betonelemeket. Mint vágóhíd, az 1990-ig üzemelt. Mindebből mára, csak a bejárati kapu környéke maradt.

Az út gyárvárosi végéhez közel, ugyancsak jobboldalon, az 1937-ben Gubán Balázs (1904-1978) által eredetileg a gyárvárosi Kisállomás (Gara de Est) mellett, akkor vegyi üzemként alapított és Guban nevet viselő gyártelep mai székhelyéhez érünk. Román fogalmak szerint (1959-től) extraminőségű lábbelit gyártottak itt, később hozzácsatoltak egy műanyaggyártó részleget. Valószínűleg az egyedüli romániai vállalkozás volt, amely 1952-s önkéntes államosítása után is volt tulajdonosa megmaradt vezetőjének (halála után fia, Gubán Tibor követte 1992-s nyugdijazásáig) és bár a gyárt egy időben Breiner Béla-, meg Victoria-gyárként nevezték, végül a kommunista idők lejártáig Guban néven ismerték. De 1995-s magánosítása után lassanként csak a női-cipők gyártásával maradt, mind az olasz érdekeltségű GP&Company tulajdona.

c) Ha sétánkat a Hegesztési Intézettől, a Püspök úton (bd. Mihai Viteazul) tovább folytatjuk, visszaérünk a Telekház térre (pţa. Nicolae Bălcescu). Térjünk be az Informatikai Középiskola mellett a Templom utcába (str. Prot. George Dragomir). Négy, hangulatos, növényzettel sűrűn beültetett terecskét kereshetünk fel. Első a Templom tér (pţa. Bisericii), hol a tükör-gyártó üzem mellett, 1784-ben épült román ortodox templom van, tornya 1836-ból való. Renoválása után Nagyboldogasszonynak⁴⁸ szentelték újra 1894. augusztusában. Neobizánci belső festése Iulian Toader munkája 1926-1927-ből, ekkor négy új harangot is kap, ikonosztázát Traian Novac (Temesvár) és Felix Dumitrescu (Craiova) készítették. Pár lépésre, a Kereszt téren (pţa. Crucii) építették először, 1727-ben, az ortodox templomot. Most az 1989-es forradalmárok emlékére fehér márvány kereszt van itt.

Keleti sarkánál hagyjuk el ezt a teret, a macskaköves Galamb utcán (str. Sava Petrovici), vetünk egy pillantást az utca kiöblösödő torkolatában felállított magas (fa)keresztre, majd jobbra fordulva a Király utcán (str. Memorandului), bal felől a Király térre (pţa. Adamachi Vasile) érünk. Itt, egy özvegyasszony által, három másik személy emlékére 1957-ben felállított kőkeresztet látunk. Keleti sarkában a térnek szót lehetett váltani, az ismert külvárosi lebuj, a Calul Bălan⁴⁹ (azelőtt Traktor), törzsközönségével. Jobbra a Rezső utcán (str. Cozia), a Bélaköz (str. Aron Pumnul) sarkánál, érdekes, gótívelésű bejárattal, de ettől egészen eltérő, más vonalvezetésű ablakokkal és cirádás kovácsoltvas pántokkal díszített épületet láthatunk, napközi otthon (óvoda) működik benne. Ezzel tulajdonképpen a Rezső térre (pţa. Axente Sever) is értünk. Közepét a térnek fákkal benőtt kert foglalja el, melyben jellegzetes formájú épületet, a Temesvári Csillagvizsgálót fedezhetjük fel. Annak idején, a földrengés-, valamint meteorológiai megfigyelésekkel egyszerre indult az égbolt megfigyelése is. Az I. világháború után, az akkori kitűnő műszereket leszerelték és ezek hosszas hányódás után, Németországban eltűntek szem elől. A mostani csillagvizsgálót a Kolozsvárról jött Ioan Curea (1901-1977) vezetésével hozták létre 1962-ben eredetileg a Tudományegyetem részére, ma azonban a Román Akadémiához tartozik. Cassegrain típusú, 30 cm átmérőjű teleszkóppal, csillagtávcsővel, CCD (Charge-Coupled Device, töltés-csatolt eszköz) képrögzítővel és asztrográffal van felszerelve úgy, hogy főtartóoszlopa párhuzamos a Föld tengelyével, eredetileg a jénai Zeiss művek által gyártott optikával. Mára a teleszkóp tükrét, mivel megrongálódott, kicserélték temesvári gyártásúra. Sétánkról, a nyugati oldalt határoló (itt van a csillagvizsgáló bejárata) Kazinczi utcán (str. Feldioara) térünk vissza hátulról, a Telekház téri templomhoz. Továbbmenve a Csillagvizsgálótól a Rezső utca (str. Cozia – Glad) vonalán, az 1965-ben ugyancsak Ioan Curea alapította, nyugalmat sugalló Földrengésfigyelőhöz, érünk, mely az erzsébetvárosi temető hátába ékelődik.

141.kép – Mozaikkép a Földgázszolgáltató udvarán

d) Déli irányba a Telekház térről, a 7-es villamos mentén, a Korona utcában (str. Independenţei), vett házat 1908-ban a Sailer alapítvány segítségével, a Vakok Intézete. Ez 1905. március 25-én alakult meg a Holló utcában (str. Odobescu), első igazgatója ugyanaz a Schäffer Károly volt, mint a süketnémák iskolájának. Ma, a 9-es szám udvaráról nyíló néhány helyiségbe szorult a Nemlátok Egyesülete. Arrább csillog az adventisták BETANIA 1990-es években épített temploma, és az útkereszteződésen túl, az Újlaki utca (str. Drubeta) elején áll az 1970 után épített magyar baptistáké. Nyugatra fordulva a Király utcán (str. Memorandului), az útkereszteződésben van a 2000-s években épített Földgázszolgáltató székhelye. Udvarába betekintve, az osztrák erőd színes mozaikból kirakott képét fedezhetjük fel (141. kép).

A Király utca (str. Memorandului) folytatásában a Gát soron (str. Rusu Şirianu) elhaladunk az erzsébetvárosi temető mellett, és a Helvét utcára (str. Brâncoveanu) érünk. Jobb fele, a Nagyállomás irányában, számtalan butik, bazár, lebuj, utcai kereskedés kínálja portékáját. Ezt, a temesváriak által Gázai Övezetnek⁵⁰ nevezett útszakaszt, nagyrészt arabok, de sokszor azoktól nehezen megkülönböztethető cigányok uralják, bóvli, csillogó, minőséget teljesen nélkülöző csempészárujukkal⁵¹. Visszafordulhatunk a Telekház térre, jobbra, a Tirol utcán (str. Porumbescu). Itt, a Vörösmarty utcában (str. Corbului) találjuk a Megyei Egészségbiztosító aránylag új székházát, vele szemben az 1994 óta Francesco Saverio Nitti nevét viselő, Közgazdasági középiskola 1968-ban átadott épületeit.

Ha pedig a Tirol utcán ellenkező irányban indulnánk (Józsefváros felé), a trolibusz-vonal mentén, jobbra az első utcácska (Kaszáló-sor, str. Pavel Vasici Ungureanu) kanyarulatában, az „Élő vizek” modern-vonalú baptista imaházát találjuk.

³⁴ Major: gazdaság határban kintlévő része, ahol a gazdasági épületek is vannak.

³⁵ Thüringia fővárosa, Erfurt, a XVIII. század óta, Christian Reichartnak köszönhetően, az európai virágkertészet és virágmag termelés központja.

³⁶ A mai romániai köztisztviselők elnevezésénél a kormány által kinevezett főispán lenne a prefektus, a lakóság által választott alispán pedig a megyei tanács elnöke, az alispán nem a főispán helyettese (subprefect) volt!

³⁷ La Maria (román)

³⁸ Corneliu Coposu (1914-1995) állítólag az 1940-es években már Iuliu Maniu mellett szolgált mint ifjú parasztpárti, túlélte a kommunista uralmat. 1996-2000 között hatalomra jutott ez a párt: Partidul Naţional Ţărănesc Creştin şi Democrat Român – Román Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt (az elnevezésbe mindenből jutott!).

³⁹ Traian Vuia (1872-1950) mérnök, a román technika-történet a repülés egyik úttörőjeként tartja számon. 1970-1992 között viselte nevét a Műegyetem.

⁴⁰ Traian Lalescu (1882-1929) matematikus, Bukarestből jött, első rektora a Műegyetemnek.

⁴¹ Aurel Bărglăzan (1905-1960), Corneliu Mikloşi (előbb Cornel Miklósi, 1887-1963) és Ştefan Nădăşan (Nádassy ?, 1901-1967), a Műegyetem professzorai voltak.

⁴² Zugravu, C. (1923-) Timişoara, greva studenţilor din anul 1946 (Temesvár, az egyetemi hallgatók 1946. évi sztrájkja), Memoria (az írás szerzője, az 1945. december 5-én demokratikuson megválasztott hallgatói bizottság elnöke volt).

⁴³ Victor Babeş (1854-1926), Vicenţiu Babeş fia, a bukaresti egyetem tanára, bakteriológus.

⁴⁴ A 2002. január 1-én Magyarországon életbe léptetett LXII/2001 törvény (u.n. Státustörvény) értelmében, a környező országok magyarjai kérhették egy ilyen, a magyar kötődést megerősítő és némi anyagi kedvezményeket biztosító igazolvány kiállítását.

⁴⁵ Nicolae Bălcescu (1819-1852), történész, politikus, sürgette Kossuth és Avram Iancu megbékélését.

⁴⁶ Mihai Eminescu (1850-1889), romantikus költő.

⁴⁷ Dimitrie Pompei (1873-1954), matematikus; Nicolae Titulescu (1882-1941), politikus, külügyminiszter, Erdély Romániához való csatolásának nagy propagálója; Ion Creangă (1837-1889), író; Nicolae Iorga (1871-1940), történész, politikus; Vasile Pârvan (1882-1927), történész; Bogdan Petriceicu Haşdeu (1838-1907), író.

⁴⁸ Nagyboldogasszony – Adormirea Maicii Domnului (rom.)

⁴⁹ cal bălan (rom.) – fehér paripa

⁵⁰ Fâşia Gaza (rom.)

⁵¹ Az arabok jelenléte leginkább a kereskedelemben, kocsmákban, orvosi rendelőkben érzékelhető, a Ceauşescu korszak maradványaként, mikor, mint fegyelmezetlen, csencselő egyetemisták itt megjelentek és a hatóságokat könnyen lekenyerezték.