Mercy gróf, a töröktől való visszafoglalás után Temesi Bánságnak nevezett tartomány katonai és polgári kormányzója, gyártelepet méret ki a Nagypalánkon túl elterülő mezőségen. Két település keletkezik 1720-tól, Mercy iparosításai nyomán: az eleinte német tanács alá tartozó – Renzers-Dorf és a szerb tanács alá tartozó – Raatzen-Stadt, melyek 1744-től a Gyárvárost (Fabrikstadt, Fabric) alkotják. Ez a Belvárostól keletre terül el és az Erdélyi kapun lehetett ide menni, a Liget-úti hídon át (tervezője Mihailich Győző, 1909). Sokáig Temesvár „Velencéje” a területén megmaradt Béga ágaknak köszönhetően, melyeket, egy fő ág kivételével, fokozatosan szüntetnek meg 1910-ig.

Később a Gyárvároshoz, mint Temesvár II. kerületéhez, hozzátartozik az orsovai vasúton túl, eleinte nyaraló-telepként kialakuló Rezsőföld vagy Rezső-szőlők (Viile Fabric) is (Rezső – Rudolf trónörökös, 1858-1889, a mayerlingi tragédia alanya, Ferenc József és Erzsébet fiának a neve után), mely a Belvárostól északkeletre fekszik. Itt kaszárnyák, az 1980-as évektől hatalmas panelház lakónegyedek (Ion Ionescu de la Brad, Lippai úti), nagy üzletközpontok (a Ialomiţei utcában 1990-es évek, Terra, Kapa, Euro) épülnek. Ezekre az új, messzire eső területekre betelepített lakosságnak, vajmi kevés köze van manapság a Gyárvároshoz. Néhány, teljesen ízléstelen, cifra palotát építettek ide is 1990 után, a gazdag cigányok.

91.kép – Grand Kafé

Városnézésünkre válasszuk kiindulópontnak a 115 x 70 méter alapterületű, még itt-ott macskaköves Kossuth teret (pţa. Traian). Temesvár egyik legrégibb épülete van déli oldalán, a Gyárudvar út (str. Ştefan cel Mare) torkolatában. Egy obeliszket látunk a téren, tetején kereszttel, Stojša Spasoević a szerb tanács szenátora és felesége emeltette 1774-ben. Vízkeresztkor és Szent Györgykor ide a hívek kivonultak. Északi oldalon, a Fő út (str. Dacilor) sarkát képező, Fiatska Béla által 1908-1909-ben építtetett ház tetején Jean de Bologne (1529-1608) louvre-i szobrának másolata Merkúr, áll gömbön, szárnyas sisakkal. Ennek az oldalnak a keleti végén, a Gránátos utca (str. Zăvoi) sarkán levő épület földszintjén, tartott nyitva a Grand Kafé lokál (91. kép). Felirata: KУЋА ЗЛАТНИ ЈЕЛЕН (Kuća zlatni jelen – Aranyszarvas ház).

92.kép – Szerb Szent György templom

A tér keleti oldalán, a barokk szerb ortodox Szent György templom áll (92. kép). Helyén először, a karlovitzi szerb metropolitának alárendelt, 1716-ban fából készített templom volt, majd 1745-1755 között épül fel kőből, és 1826-tól kizárólag a szerbeké. Ikonosztázát 1764-ben festette Nikola Nešković. A festmények alkotói többek közt Konstantin Danil és Sava Petrović. Új tornyot kap 1891-ben majd 1895-ben. Műtárgyként, a templom elé Călărăşanu Ştefan műve, a harangforma, ormótlan, oda nem illő, mészkőből készített „Szabadság harangja” került 1993. december 16-án, az 1989-s forradalom itteni két halottjára és tizenegy sebesültjének emlékére.

93.kép – Gyárvárosi szerb plébánia

A templom melletti eklektikus plébánia hivatal (93. kép) 1895-ben lesz két emeletes. Kremer József építette, két szimmetrikus manzárd toronnyal, szobrokkal van díszítve, földszintjén pedig a Brüder Kohn divatkereskedés működött. 1929-ben a szerb plébános elköltözött az első emeletről egy új épületbe (a templom hátánál rézsut, a Mérleg utcában – str. C. Negruzzi, rajta felirat ЗИДАНА 1929 ГОДИНА (Zidana 1929 godina – Épült az 1929. évben).

94.kép – Városi Polgári Menház

a) Nyugati irányba, az Andrássy út (str. 3 August 1919) visz a Belváros felé. Baloldalt, földszintjén üzletekkel, a két tornyos, Székely László tervezte, 1909-1910 között épült Városi Polgári Menház mellett haladunk (94. kép) a Coronini térig (pţa. Romanilor).

Itteni tornya mellett, alabárdos páncélos vitéz áll, pajzsán Temesvár, ebben pedig Magyarország cimerével. Andrássy útra néző frontját öt groteszk, majomszerű pajzsos szobor díszíti. Totis háznak is hívták, mivel 1918-ban megvette a várostól Totis Rezső (1881-?), a Gyapjúfonalgyár volt vezérigazgatója, de felesége után, Stefánia palotának is (sz. Schnitzer). Az épületet 2001-2002-ben felújították.

95.kép – Milleniumi templom

Az Andrássy út 6. szám alatt is lakott Kafka Margit.

Nagy, székesegyházhoz mérhető templom, a római katolikus Milleniumi templom magasodik arrább (95. kép). Alapkövét 1896-ban tették le, Ybl Lajos (1855-1934) tervezte neoromán stílusban, és 1901. október 13-án Dessewffy Sándor (1834-1907) csanádi püspök szentelte fel a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Egy-egy tornya 65-, központi kupolája 45 méter magas, nagy harangja, Novotny Antal (1840-1915) műhelyéből, 2420 kg. Belsőtere hasonlít a szegedi dómra, és mintegy 3000 ember fér benne. Oltárképét Vastagh György (1834-1922) festette, orgonáját Wegenstein Lipót (1858-1937) készítette. A bejárat íve felett, Péter és Pál apostoloktól közrefogva, keresztjével megterhelt Krisztus szobra int alázatra.

96.kép – Temesvár legrégibb szobra, Nepomuki Szent János

Ide állították Ioan Oprea renoválása után, utolsó eldugott helyéről, a józsefvárosi templom mellől Temesvár legrégebbi szobrát, Nepomuki Szent János püspökét (96. kép), felszentelték Ft. Kapor János plébánossága alatt 2013. október 13-án. 1722 előtt már állt, 1726-ban a Temesi-Bánság védőszentjévé nyilvánítják.

Itt, a Ft. Szabó Dénes akkori esperes-plébános vezette Milleniumi templomban adta át ünnepélyesen, a környék magyarságának jelenlétében, Dávid Ibolya Magyarország igazságügy-minisztere 2000. november 12-én a Magyar Köztársaság Elnökének és Kormányának ajándékát, a Milleniumi Zászlót, szimbolikusan Martin Roos megyéspüspöknek, valójában Temesköz magyarságának, vallási hovatartozás nélkül. Ilyen zászló-átadásra sok településen került sor Erdély-szerte, 2000-ben.

97.kép – Villanytelep székháza

Hátul, a villanytelep (1884-ben kezdték építeni) az akkori Gyárvárosi Műmalom udvarára épült. Azonban, az Anglo-Austrian Brush Electrical Engineering Company Limited már 1893. január 1-től városi tulajdonba kerül, akkori székházát pedig a Milleniumi templom mögött a malom megszüntetése után, 1901. december 2-án adják át (97. kép). Még két utcával határos a telep: a Gyárudvar úttal (str. Ştefan cel Mare) és a Sörházfasorral (str. J. H. Pestalozzi), az ottani épületekről majd ott említünk.

98.kép – Gyárvárosi zsinagóga

Itt, ha tovább megyünk a Jókai Mór utcán (str. I. L. Caragiale), elhaladunk az 1990-ben angol tannyelvűnek létesített William Shakespeare középiskola előtt (még van egy épülete a templom mellett, a Coronini téren) és az utca végén baloldalt díszes mór stílusú zsinagógát találunk (98. kép), tervezte Baumhorn Lipót, építette Kremer József, átadták 1899. szeptember 3-án. Szomszédságában volt Neumann Ernő (1917-2004), Budapesten végzett ortodox főrabbi, irodája.

Jobboldalt nagy saroképület, az izraelita hitközség menháza végzi az utcát, valószínű ugyanakkoriban épült, ugyancsak Baumhorn tervei alapján.

99.kép – Apollo mozi

Szemben a Városi (Coronini) liget (Parcul Regina Maria) két kősassal őrzött bejárata van, melyet Johann Baptist Alexander Coronini-Cronberg gróf, az 1849 utáni Szerb Vajdaság és Temesi Bánság első katonai parancsnoka 1868-ra létesített, mint első közkertet. Ezt a város 1910-ben díszes kapukkal, vaskerítéssel vette körül, Coronini emlékére márvány obeliszket állított ami, már rég nincs. Van viszont egy koronás, 2011-ben állított Mária (1875-1938) királyné (Ferdinánd román király felesége), Aurel Gheorghe Ardeleanu mellszobra. Elegáns hotelnek (NH) hasítottak ki a park felületéből egy jókora darabot, a 2000-s években.

100.kép – Kunz ház

Bent, az ifj. Ecker József 1909-ben építette volt Apolló mozihoz érünk (99. kép), melyet 1955-ben Paul Schuster alakított át (az 1990-es évekig a Parc mozi). Itt folyt a múlt században, az utolsó betemetett Béga ág. A mostani pţa. Cornel Micloşi utcán jött – ennek az Andrássy úttal (str. 3 August 1919) való sarkán van jobboldalt a Kunz ház, az első épület, amelyet ebben a negyedben felépítettek 1868-ban, miután megszűnt az építési tilalom (100. kép) – és az 1949-ben vert gyalogos hídnál került a mostani mederbe.

102.kép – Keresztre feszített Krisztus

Baloldalt az 1898 (1901-1902?)-ból való, magas, Steiner palota (101. kép) látható (a Belvárosban, a Losonczi tér – Szerb utca sarkán is áll egy másik Steiner palota, a Váltóbank). De a pţa. Cornel Mikloşi terecskén áll, a Székely László tervezte, Cornel Mikloşi (1887-1963) által építetett, mára eredeti formájából kivetkeztetett villa, melyben leányai, Lia és Flori számára 1932-1936 között magántánciskolát is szervezett.

101.kép – Steiner palota

Kívül, az Andrássy úton (str. 3 August 1919), a kerítés benyílójában fekete márvány kereszten, bronz megfeszített Krisztus van (102. kép), feltételezések szerint a corpus Fadrusz János alkotása (1911), a kereszt pedig Tunner munka (a szegedi Fogadalom-templomban (Domban), „Krisztus a Keresztfán” szobor szintén Fadrusz alkotás). A Városi liget az út végéig nyúlik, itteni oszlopos (állatkertire emlékeztető) bejárata körül ugyancsak két kősas van.

103.kép – Hungária fürdő

Túloldalon, újabb hatalmas épület zárja az Andrássy utat, a Székely László tervezte Hungária fürdő (103. kép), mely 1913-1914 között épült, később Neptun palotának, most, felirata után Perenna-nak ismerik. Előtte van Jecza Péter 1999. december 17-én felállított bronz Piétàja az itt, pontosan tíz évvel ezelőtt sortűzzel kivégzett négy-, illetve megsebesített tizenkilenc tüntető emlékére (a liget főkapuján, márványtáblán, a meggyilkoltak neveit olvashatjuk). A művész, a férje karjai közt haldokló Leonida Bânciu valós személyt ábrázolta.

A Ligeti hídon (Michajlevich Ödön, 1908) – podul Decebal (majd 2016-tól Traian?) a Belvárosba érünk. Pillantsunk a híd elefántormányra emlékeztető érdekes, bronz lámpatartóira.

104.kép – Hammer vízimalom

b) Induljunk a Kossuth tér keleti, szerb templom határolta oldaláról, délnek, a Páva utcán (str. Anton Pan). A keskeny utca jobb felől, a most nagyon elhanyagolt házzal, Králicsek Béla szatócsboltjával, bal felől pedig a Hammer vízimalom, majd Crinul porcelángyár (104. kép) épületével végződik. 1989 előtt egyedül itt gyártottak Romániában olvadó biztosítékot, most már azt sem.

105.kép – Gyárvárosi görög-katolikus templom

Áthaladva, az előttünk lévő két összefüggő téren (Rózsa tér – pţa. Aurel Vlaicu és Templom tér – pţa. Mitropolit Alexandru Sterca Şuluţiu) a Szűz Mária születésének szentelt román (!) görög katolikus templomhoz érkezünk (105. kép). Római katolikus templomként épült 1765-ben, de 1906-ban, a Milleniumi templom befejezése után, görög katolikusnak szentelték, mivel a közeli, 1774-ben épült görög katolikus templom idővel használaton kívül került, majd lebontották. Bár 1948-tól ortodox, 1991-től ismét görög katolikus plébániatemplom. Ikonosztázát 1910-1920 között Simionescu, a többi képeket a Millthaler testvérek festették. Szószékje, az eredeti római katolikus. Bejárata felett ovális üvegablakon színes festmény ábrázolja az Úr születését. Mellette, a Templom utca (str. Comăneşti) túlsó végében, az Iskola utcával (str. Şcolii) való sarkon található a Gyárvárosi Elemi Fiúiskola, melyben még nem olyan régen magyar tagozat is működött (a temesváriak ezt, a hivatalosan 1. számú iskolát, Pipoşnak nevezik, az utca ezelőtti román neve szerint).

106.kép – Sörgyár vendéglője

Jobbra térve az Iskola utcán, kiérünk a Gyárudvar útra (str. Ştefan cel Mare) ahol betérhetünk a sörgyár felújított vendéglőjébe (106. kép). Már 1891-ben villanyvilágítása volt és „alkalmas tánchelyiségnek” tartották.

Néhány lépéssel tovább menve az utcán, a Polgári Sörfőzde (Sörgyár) sarki bejáratához érkezünk (107. kép). Bár alapítási éve nem állapítható meg pontosan (valószínű Mercy építtette), falára kiírták, hogy alapítva 1718-ban volt.

107.kép – Polgári Sörfőzde

Az épület 1765-ben létezik már, újraépítik 1888-1890 között, és Berán Oszkár szerint Temesvár legérdekesebb ipartelepe 76800 négyszögölnyi³¹ területen, évente 50000 hl sört termelt. A sörhöz szükséges víz a Bégából jön, a vízműveknél (Turbinák) található elzáró csappal. 2001-től a gyár, az Ursus Breweries tulajdona, azóta már Románia másik városában (Buzău) is gyártják a temesvárinak (Timişoreana) nevezett sört anélkül, hogy ezt ráírnák.

Balra haladva a Sörgyár vendéglőjétől, a Buziási út kezdeti szakaszára (calea Stan Vidrighin) juthatunk. Említsük meg az erzsébetvárosi Hungária úttal (bd. Eroilor de la Tisa) való kereszteződés után az 1900-ban épült, 20000 m2 öszterületű Első Magyar Cipőgyár Rt. vagyis, márkaneve után Turul cipőgyárat (alapítója Fränkel Alfréd³²), mely 1912-ben a kontinens legnagyobb cipőgyára. Dermata Művek Bőr- és Cipőgyár Rt., nevet viselte 1930-tól, 1938-tól Első Bánáti Cipőgyár Rt., 1948-tól Nikosz Belloianisz (1915-1952), 1963-tól Banatul Iparvállalat, 1991-i privatizálása után Banatim Kereskedelmi Társaság Rt. és ezt véglegesen lebontották 2016-ban. Továbbá, vele majdnem szemben, a még álló utcafront felőli főépületével az Első Magyar Pénzszekrény- és Gépgyárat, ebben lakott az 1905-től a tulajdonos-főigazgató ifj. Anheuer János, az 1904-ből való, Kohn és társai alapította, Délmagyarországi Szappangyár Társulatot (ma Azur). Nagy temető és rengeteg iparvállalat következik, így a szocializmus éveiben létrehozott Tehnometal (a Dacia-500, avagy Lăstun – Fecske, gyenge minőségű kisautók készültek itt), az 1990-es években a Procter and Gamble által megvett, nagyon légszennyező Detergentul (mosószergyár), a ma már háromfele szakadt Electrotimiş (automata, egyedi tervezésű szerszámgépeket gyártott), a ma is jól menő Villamos Mérőműszergyár (AEM), a soha termelésig el nem jutott Optikai Művek stb. a román ipar grandomén beruházásai, melyekben nagyrészt a nyugati reklámokból, mintadarabokból jól-rosszul kimásolt cikkeket gyártották nagy hűhóval, de annál rosszabb minőségben. Jön Vörös Csárda (Cearda Roşie), a valamikori Illancs, immár Temesvárhoz tartozó, most már egyre inkább elrománosodó helysége. Nevét a legenda szerint hóhér tevékenységéhez kapcsolják egy még 1930-ban is létező fogadóhoz kötve.

Néhány kilométer megtétele után, eljuthatunk a kedvelt nyári kiránduló helyre, a fákkal szegélyezett, finom-szemcsés homokkal meghordott, Temes folyó partjára Serényipuszta avagy Bródpuszta (Albina) környékén.

108.kép – Fekete Medve fogadó

Visszatérve a Sörgyárhoz, a Sörházfasor (str. J. H. Pestalozzi) túloldalán, az Áramelosztó (Electrica S.A.) 1999-ben készült csillogó-villogó székháza mutatja magát. Hátánál a Gyárudvar úton, immár a Kossuth tér felé, a Gyárvárosi Műmalom két malomépülete helyére lett építve az 1970-es években az Áramelosztó pénzbeszedő kasszája. Megmaradt a pénzbeszedő mellett egy, most ugyancsak az Áramelosztóhoz tartozó épület, a XIX. századi fogadó, a Fekete Medve, hová szívesen jártak sörözni akkoriban, a temesváriak (108. kép). A villanytelep működését a ’30-s években egy központi kazánház (vasszerkezete az aradi Astra-, kőműves építménye Dudits Sándor munkája), három, 2000 volton termelő generátor (Láng-Ganz – 1912, Rateau-Vickers – 1926, Erste-Brünner – Siemens-Schuckert – 1930) biztosította. Az eredeti, 42 Hz frekvenciás, 105 V hálózati feszültségű, kétfázisú villamoshálózatot 1926-tól háromfázisú, 320/185 V feszültségen működtették. A villamosok áramellátására az 1930-s Brown-Boveri higanygőzös egyenirányítókat 1938-ban újabbakkal (ugyancsak Brown-Boveri) egészítik ki.

109.kép – Gizella árvaház

Innen sétálóutca visz vissza a Kossuth térre, de nézzünk szét előbb a Sörházfasoron. Baloldalt néhány régebbi vállalat helyén, több mostani mellett megyünk el. Ilyen volt a Duracel Szárazelemgyár (1921-ből, a világítótesteket gyártó ELBA, magát tőle származtatja) és a Műselyemgyár. Utóbbit 1920-ban Hammer és Ney alapítja, az 1948. június 11-i államosításkor Ada Marinescu nevet kapja (hírhedt klubja az erzsébetvárosi Hattyú u. – str. Romulus -ban), gyárépületei a város többi részén is voltak (Sági út – bd. 16 Decembrie 1989, Vörösmarthy u. – str. Corbului), utoljára Garofiţa név alatt ismerték.

Következik a Gizella-árvaház (109. kép). Ezt 1901-ben Kremer József építette Miskolczi Gotthilf Ernő Bécsben élő temesvári építész tervei szerint. Ma itt a Tudományegyetem (Universitatea de Vest) Vegyészet-Biológia-Földrajz Kara (Facultatea de Chimie, Biologie, Geografie) székel. Udvarán, új épületben, a Közgazdasági kar (Facultatea de Economie şi de Administrare a Afacerilor) kapott helyet.

Következik az 1960-as évek végén épített Temesvári Rádió székháza. 1989 decembere óta a 660 kHz-s középhullámon délben, a román nyelvű adás mellett naponta egy-egy órát németül, magyarul és szerbül is sugároz. Este ugyanígy, ultrarövid hullámon (105,9 MHz), 2006. augusztusától. A helyi magyar televíziós adás szerkesztősége is itt van, most a Temesvári RTV hétfőn és csütörtök este egy-egy félórát, a közszolgálati TVR 3 hetente egy félórát sugároz magyarul. Nem sok, de legalábbis a magyar szerkesztőségek minden eseményről azon frissiben igyekszenek beszámolni, úgy a Temesközt érintő hírekről, mint az Arad és Hunyad megyeiekről is. Munkájuk nagy fontossággal bír a magyarságtudat megtartása szempontjából.

110.kép – Állami Tanítóképző Intézet

Szép épület, az 1895-1896-között, Reiter Ede tervei szerint épített Állami Tanítóképző Intézet (110. kép) következik. 1990 óta ebben működik az akkor francia tannyelvűnek alapított Jean-Louis Calderon középiskola, mely az 1989 decemberében Temesváron lelőtt francia újságíró, nevét viseli. Kezdeti tantestülete és diáksága a magyar tannyelvű középiskolához (a mostani Bartók Béla gimnáziumhoz), Ceauşescu alatt hozzáerőltetett román tagozatot képezte. Elköltözésük aránylag simán ment, mivel itt egy jó karban lévő, kantinnal, bentlakással felszerelt épületet kaptak, melyben addig, a Román Kommunista Párt aktivistaképző intézete működött.

c) A Kossuth tér keleti, szerb templom határolta oldaláról indulhatunk keletre, a Háromkirály utcán (str. Bicaz) is. Ennek végében állt, az 1980-as évek végéig, a gyárvárosiak kedvelt Törökcsászár kocsmája. Tovább a Begajobbsoron – str. Andrei Şaguna (itt folyt a Béga), jobb felől a Szent Illyés bizánci stílusú román ortodox templomot találjuk, két toronnyal és kupolával. Építette, Ion Niga és Mihai Opriş tervei szerint ifj. Ecker József 1911-1912-ben, egy 1826-ban épült régebbi, kisebb helyett, mely annyira leromlott, hogy le kellett bontani. Emlékét most egy márványkereszt jelöli a Malom hídon túl. Freskóit Ion Zaicu készítette.

Elhaladva a 2002 körül átadott megyei nyugdíjhivatal épülete előtt, a Malom térre érünk. Itt baloldalt nagy építkezés folyik 1999. novemberétől. Készül Makovecz Imre budapesti műépítész 1996-s tervei után az Új Ezredév református központ. Évekig tartó huzavona után Tőkés Lászlónak, az 1989-es események kirobbantójának, számtalan közbenjárására indulhatott el a templomépítés ezen a város biztosította telken. Nt. Gazda István lelkész és dr. Földváry Attila építőmérnök, az építkezés műszaki irányítója vezetésével eddig sikerült a szállásépületet és az ökumenikus szárnyat megépíteni. Hátra van még a konferencia-, a hangverseny és bábszínház épület valamint a két, szárnyas tornyú templom.

Bejárata mellett, az épületen belül lett 2015. október 6-án felavatva Ungor Csaba műve, a Járosy Dezső³³ tiszteletére kivitelezett márványtábla, domborműve alatt a következő román és magyar nyelvű felirattal: JÁROSY DEZSŐ/1882-1932/ZENEAKADÉMIAI TANÁR/ZENEKRITIKUS · ZENEESZTÉTA/ ORGONAMŰVÉSZ · KARNAGY/SZÓRVÁNY ALAPÍTVÁNY 2015

A már meglévő épület részben tartja irodáját Tamás Péter, 2015-től Magyarország tiszteletbeli konzulja (a Tifel festékgyár vezető-tulajdonosa), akit 2015. április 23-án, az Adam-Müller Guttenbrunn házban iktattak be két évvel elődje, Pánczél Zoltán, halála után. Tamás Péter nevéhez, mint a Várbástya Alapítvány elnökéhez kötődik a Temesvári Magyar Napok megrendezése (első alkalom 2016. szeptember 30-október 2).

111.kép – A Malom híd domborművei

Itt húzódik a Malom híd (pod Andrei Şaguna, átadva 1909, tervezte Póka Dezső), négy hídfőjén (111. kép) igen szép, de romlófélben lévő Gallas Nándor domborművel (Temesvár címere, tímár, homokszállító, és molnárlegény). Molnárlegény felőli oldalán árválkodik a 2009. augusztus 3-án felavatott I. világháborús román katonatiszt mellszobra, Aurel Gheorghe Ardeleanu munkája. Felíratta románul: Virgil Economu ezredes a román 105. gyalog. ezr. parancsnoka aki 1913. augusztusában bevonult Temesvárra. Túloldalán az utcának, díszeleg az előbbiekben említett márványkereszt, ezzel a román nyelvű felirattal: Ezt a keresztet 1928-ban tették ide az 1913-ban lebontott román ortodox templom oltára helyére. Hátrább mutatja magát a 2009. májusában átadott, majdnem 18000 m2 összterületű Vízművek parkjának (Parcul Uzinei) első részében felállított 13 faragatlan kőoszlop (van benne valami Stonehenge-i), majd egy három szinten elhelyezett koncentrikus körökből álló szökőkút.

c1) A hídon túl, előre, a Rékási út (str. Dorobanţilor) és a Magyar utca (str. Simion Bărnuţiu) kereszteződésében állt az 1921-ben megalapított Filty (később Modern) cipőgyár, amelynek épületeit mára lebontották, helyére talán nagyáruház kerül. Innen, a jobbra tartó út a Rékási út, és Lugos, Bukarest fele vezet. De erre lehet eljutni a Temesgyarmat – Giarmata határában épült temesvári nemzetközi repülőtérre is (2001. augusztus 1-től járt a MALÉV budapesti légi járata, a társaság 2012. februári felfüggesztéséig). Baloldalon a Vadászerdő húzódik. Ott, a privatizálás után magyar tulajdonoshoz került, szépen karbantartott Kemping található. Jobboldalt, elhagyva a benzinkutat, a volt Városi Tejközpont helyén létesített Ifjúsági strand nagyméretű, de nem karbantartott medencéi vannak, majd az 1970-es években épült Motel következik. Szemben, az 1980-as években emelt Lovarda csarnoka áll.

112.kép – Járványkorház

Visszatérve az útkereszteződéshez, ha előre, a villamossíneken megyünk tovább, baloldalt elhaladunk a már 1891-ben meglévő Fertőző vagy járványos betegek kórháza, 1931-ben újraépítették, 1942-ben kiegészítették a Veszettségelleni intézettel – (112. kép), az 1998-ban létesített Kardiológiai Intézet –, valamint a Területi Meteorológiai Központ mellett. Ez utódintézete a Malom térről nyíló Kertész utcában (str. Iosif Vulcan), Bereon Ede lakásában, 1897-ben, Konkoly Miklós alapította Meteorológiai és Földmágnesességet Kutató Állomásnak.

113.kép – Magyar Királyi Erdőőri Szakiskola

Túl az orsovai vasúton, jobbra, az 1732-től térképen megjelölt (1914-ben 1200 ha, ma 600 ha) Vadászerdőt (Jagdwald, Pădurea Verde), és a katonai parancsnokság vadászkastélyából 1906-tól, Gartner Rezső Ferenc vállalkozó által átalakított, Székely László tervezte (?) Magyar Királyi Erdőőri Szakiskola (113. kép) épületét láthatjuk (helyén állítólag, a török időkben, kéjlak állt, „szép odaliszkék számára”). Itt fácános is volt, de rég szórakozási helynek is számít. Temesvár ostromakor, Vécsey tábornok hadai is itt táboroztak 1849-ben. Arrább, a Vadászerdő úton (aleea Avram Imbroane) vendéglőt, Falumúzeumot találunk. Az út túloldalán, a valamikori szocialista mamutvállalat (most halódó utódja), az emelőszerkezeteket, darukat készítő Mechanikai Gyár (UMT), a sokemeletes tervezőintézet (Prompt S. A.), illetve a német érdekeltségű, 1999-ben épített Continental Gumiabroncsgyár van. A Falumúzeum után következő derékszögű kanyarban, a felállítása után (1996, Ştefan Sturdza, Teodor Ciomocoş) majdnem két évtizedre, 2014. augusztus 1-én átadott hatalmas kereszt állít emléket a Bánsági antikommunista ellenállásnak. Az ország különböző helyszíneiről kerültek neveik az emlékmű körül elhelyezett gránitlapokra. Követve a kanyarulatot, a 2007-ben renovált Állatkerthez érünk.

114.kép – Turbinák

c2) A Malom hídon túl, jobbra, a Vadember utca (str. Uzinei) következik. Krizsántelepre (Crişani) lehet erre eljutni, útba ejtve a vízműveket, illetve a Székely László tervezte, 1907-1910 között épült bégai vízerőmű épületét, a „Turbinákat”, melyet 1910 nyarán helyeznek üzembe (114. kép). Felszerelése, a 5,60 méteres eséshez és 36 m3/s vízhozamhoz három darab, háromkerekű, 560 lóerős (411,9 kilowattos) Francis turbinából áll, 385 kilowattos, kétfázisú Ganz generátorokkal. A rendszerből kettő ma is működőképes, és a mostani háromfázisú hálózatba úgynevezett Scott-tekercselésű transzformátoron keresztül kapcsolódik.

115.kép – Girodai úti 48-as honvéd emlékmű

Ha a Vadember utcában nem előre megyünk, de betérünk az első utcába (Selyemgyár utca – str. Mătăsarilor), majd jobbra fordulunk a Girodai úton (calea Ghirodei), szép fehér obeliszkhez érünk (115. kép), melyet az 1849-ben elesett honvédek emlékének állítottak. 2003 után román nyelvű tábla is került rá. Sajnos, a cigányok lakta, több mint külvárosinak mondható környék, akár csak a szabadfalui Petőfi emlékműnél, nem a méltó hely.

Nem kell átmenni a Malom hídon, hogy a Béga mentén Kardostelepre (Plopi) jussunk. Itt a parton, az 1970-es évek elején kísérleti állomás építésébe fogtak a Műszaki Egyetem részére, az akkoriban, elektrotechnikai berkekben világszerte felkapott, lineáris motorral meghajtott vasúti járművek tanulmányozására.

d) Vegyük utunkat a Kossuth térről északra, a Fő úton (str. Dacilor). Szép saroképület, tetején két összecsavarodott kígyóval (Aszklépiosz jelvénye), az egykori, de ma is Kovács-patikának (földszintjén ma is gyógyszertár van) emlegetett bérház. Építője Nägele Antal, tervezőjének Székely Lászlót tartják, melyben először a Hönig Ferenc alapította Szentháromság gyógyszertár volt, majd azt Kovács Aladár megvásárolta és 1917-től vezette. A Kis tér (pţa. Petru Rareş) útelágazásból eredő Kém utca (str. Timocului) elején volt az 1990-es években az RMDSz könyvtára, művelődési központja. Sok költséggel szedte rendbe az épületet a temesvári magyarság, hogy 2001-ben át kelljen adnia az időközben jelentkezett tulajdonos-örökösnek. Az utca neve a helyi anekdota szerint német nevének (Reihergasse – Gém utca) rossz magyarságú kiejtéséből (gém, azaz kém) származik. A Kém utcából a második utcán jobbra, a Diófalevél utcában (str. Ion Creangă) találjuk Gyárváros 1937-ben felavatott szefárd zsinagógáját, melybe inkább a hászidok jártak, de amelyet a ’90-es évek elején a hitközség eladott és most, szépen kifestve, belül átalakítva, a Rostyl Company temetkezési vállalat használ (sérelmezték is a bejárat fölé kitett keresztet!).

Továbbmenve a Kém utcán, még fellelhetők a folytatásában str. Iuliu Grozescu 15. szám alatt a Bőrgyár 2000. előtti épületei, melyeket spanyol és olasz tulajdonosaik most cégeknek adnak bérbe.

Áthaladva a Széna-téri hídon (podul Decebal, az eredetit tervezte Póka Dezső, lebontották 1989-ben), a gyárvárosi piacnak helyet adó Széna tér (pţa. Badea Cârţan) következik, végében új ortodox templommal. A Magyar utcával való kereszteződés jobbra Lugos fele (str. Simion Bărnuţiu) és balra a Belváros fele (bd. Take Ionescu) vezet.

116.kép – Villamosok központi telepe

Ide közel (balra), van a helyi szállítási vállalat 1898 áprilisától, irodaépületekkel, műhelyekkel, kocsiszínnel együtt villamosoknak épített központi telepe (116. kép.), és a későbbi, 1909-ben, a Magyar utca túloldalán felépült második kocsiszíne is. A kocsiszín 2017-ben bontás alatt állt, új helyét már Új-Mosnica határában, a Buziási út végére tervezték. Udvarának három utca határolta jelentős részét (bd. Take Ionescu – str. Enric Baader – str. Drăgăşani, ez utóbbi sarokról van a bejárat), a Temesvári Közlekedési Vállalat (RATT) átadta az ott 2007-ben megalakult ortodox Cuvioasa Sf. Pareschiva (Kegyes Szt. Piroska?) plébániának, mely oda 2008. január 15-től kezdődően 2017-ig hét épületet emelt: templom, harangláb, három kápolna (Keresztelő Szt. János, Szt. Nectarie főpap és Szt. Mina vértanú), plébánia épület, szociális központ (óvoda, hátrányos helyzetű fiatalok háza stb.). A központi telep Magyar utcai (bd. Take Ionescu) szomszédságában pedig a mára tönkretett Magyar Gyapjúfonalgyár (Industria Lânii, 1905) lerombolt épületei voltak. Megmaradt három villaszerű épülete: az óvoda, a vezetőségi irodaház és a bölcsőde. A Gyapjúfonalgyár telkének sarkánál, a str. Dimitrie Gusti utca túloldalán rendőrségi épületek (fogda is), levéltár, találhatók. Magyar utcára (bd. Take Ionescu) néző eleje előtt a rendőrség megyei székházának 2003-tól Aurel Gheorghe Ardeleanu munkája, Alexandru Ioan Cuza (1820-1873) bronz mellszobra áll. Megemlítendő, hogy annak idején úgy a Gyapjúfonalgyár, mint a Turul cipőgyár, alkalmazottainak lakásokat épített (a Gyapjúfonalgyáré vele szemben, az úttesten túli épülettömb).

117.kép – Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárugyár RT meghagyott főbejárata

Jobbra Lugos felé, a str. Simion Bărnuţiu 21. szám alatt volt a Kesztyűgyár. Épületei mostanra teljesen átépítve, egészségügyi vállalkozásoknak adnak otthont, mint a Szt. István orvosi központ (Centrul medical Sf. Ştefan), vagy a Synevo laboratórium egy fiókja.

Az útkereszteződéstől előre, az Indóház utcán (str. Mihail Kogălniceanu) elhaladunk az 1908-ban alapított Első Gyulai Kötött- és Szövött- Iparárúgyár RT, a későbbi, 2009-ben csődbevitt Harisnyagyár megmaradt falrésze és toronyformára meghagyott domborműves főbejárata mellett (117. kép). Helyén 2014-től egy Kaufland nagyáruház áll, parkolójával. Majdnem szemben, a str. Lorena (Kimmel-telep) és str. Zürich határolja a 8742 m2 –s, 2009. augusztus 3-án avatott Zürich parkot, amelyben az öregebb fák még Kimmel telepítésűek. Majd a Kisállomáshoz (Gara de Est) érünk, 1876-ban építették, 1897-ben változtatva, 1970-ben pedig emelettel lett kiegészítve. Itt halad át az orsovai és a máriaradnai vasút. Az Indóház utcától jobbra, látni lehet a gyárvárosi Víztornyot (Stan Vidrighin, 1912-1914). Továbbmenve erre egy hosszú sétányon (a villamosvonal mentén) a Vadászerdő úton (aleea Avram Imbroane), a Tél utca (str. Renaşterii) keresztezében található a volt Városi Elektromechanikai Iparvállalat (Intreprinderea Electromecanică Municipală) 1940. október 6-án átadott kultúrháza. Ezután, ez a kommunista idők végéig a Május 1 klub és strand, most a helyi rendőrség székhelye. Hosszú kerítés határolja innen ugyanazon vállalat 1930. május 10-én átadott sportpályáját (ma UMT stadion), majd a termálvízzel is rendelkező UMT strand következik. Ha tovább folytatnánk utunkat, a vasúton túl már az előbbiekben leírt c1) útvonalban említettekhez érnénk („Túl az orsovai vasúton, jobbra …”).

Ugyaninnen a vasúti átjáró után, bal felé lehet eljutni a Kisállomáson túl elterülő (Rezső-) Szőlőkbe. De ez a kerület messzire átnyúlik a Lippai úton az Aradi útig. Szép, kertes házak, újabban tömbháznegyedek közé szorítva, a jellemzőek Temesvárnak erre a részére. Az Aradi úton épült 1905-ben, a mára ugyancsak tönkrement Első Temesvári Textilipar RT (később UTT), gyapotfonal előállítására. Több nagy üzletház található a környéken: az Aradi út végén Selgros (2004), Hornbach, Altex stb. Ez utóbbiakkal szemben húzódik nagy területen a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem (lásd Ferencváros).

118.kép – A hadifogolytábor emlékműve

Egészen a város szélén a Real üzletházhoz is vezető körforgalom után lett felállítva Radó János kezdeményezésére 2000. október 26-án, az 1944-1945-ös időszak szovjet hadifogolytáborát idéző emlékmű (Sonea Ilie, 118. kép). 2009. október 2-án szentelték fel az emlékműre az érdiek által (Magyarország) felszerelt román és magyar nyelvű emléktáblát: 1945. JANUÁRJÁBAN/ÉRDRŐL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL/ÁRTATLANUL ELHURCOLTAK /EMLÉKÉRE/2008. Az emlékmű állandó rongálásnak van kitéve, hol felirata, hol egy névtáblácska hiányzik, hol a fekete márványlapok vannak rajta összetörve …

Másik főútja ennek a negyednek az Újszentesre (Dumbrăviţa) vezető Lippai út (calea Sever Bocu). Mindjárt az elején magasodik a Iulius Mall üzletközpont (2005), benne földalatti parkolóval az Auchan Hipermarket (2009. november). A Mall nagyterületű de éppen csak nem zsúfolt külszíni parkolójának nagy részét elkezdték beépíteni 2016-tól a leendő, hét irodaházból álló United Business Center-nek részeként az Openville komplexum épületei. Tervbe van egy 900 férőhelyes parkolóház és egy 155 m magas felhőkarcoló, amely Románia legmagasabb épülete lehet. Fájdalmas, hogy Temesvár kb. 2008. óta, a szűk téli hónapokra (december-február) felállított magán műjégpályájának sem maradt meg itt a hely. Következnek tovább, a Lippai út felé (calea Sever Bocu) a Galeria, majd a jobb felé való leágazásnál (str. Divizia 9 Cavalerie) a Terra, Kapa, Euro, Dedeman.

Vége felé a Lippai útnak (calea Sever Bocu), a str. Silistra és str. Sfinţii Apostoli Petru şi Pavel utcákkal kialakult területen, a Határrendészet és a Román hírszerző szolgálat épületével szemben avatták fel 1993. december 17-én a Paul Vasilescu készítette bronz Eroica-t, az 1989. decemberében ezen a környéken 26 sebesült és 6 halott emlékére. Őre és ítélkezője ennek, a mellén mártírkereszttel ábrázolt névtelen. Errefele található temetők, a Izraelita- és a Belvárosi (Aradi-Lippai úti). Ez utóbbiban áll 1936 óta (csonkítva), a vár védelméért, 1849-ben küzdő osztrák harcosok tiszteletére eredetileg a Szabadság téren emelt, középkori gót stílusú oszlop, melyet 1853. január 17-én lepleztek le. De ugyancsak itt van az 1990. december 17-én átadott és Alămoreanu Pompiliu (a nyitott kápolna), Pop Ionel (az örökmécses), és Brebe Liviu (a sírkert) tervezte fekete és fehér márványból készített ’89-s Elesett hősök emlékműve. 110 névvel, születési és elhalálozási időponttal feliratozott sírkő állít emléket az 1989-es eseményekben elesetteknek.

119.kép – Izraelita temető zsinagógája

A másik temető zsinagógájától (119. kép) nem messze, jobbra, hantolták el 100-ik születésnapján (2009. február 26.) Efráim ben Itzák Frucht Ferencet, azaz Anavi Ádám költőt. Feltételezések szerint a Lippai úti izraelita sírkert melletti harmadik temetőben (román ortodox) vannak elföldelve a Temesváron kivégzett 1956-os pécskai Szoboszlai plébános és társai.

A Belvárosból, az Égtájak szökőkúttól lehet a Katonai Hadbíróság úton (str. Popa Şapcă) a Szőlőkbe jutni, és esetleg jobb felé bekanyarodni a Praktiker (megnyitva 2004. május 21.) üzletházhoz, az orsovai vasúttal történő kereszteződés közelében.

³¹ 1 négyszögöl = 3,596 m2, tehát 76800 négyszögöl = 27,62 hektár.

³² Fränkel Alfréd (1867-1902) a nagybátyja volt John Kerry (1943-) amerikai külügyminiszter nagyapjának (Szekernyés János Temesvár kövei, 577. Mödlingből a Bánság szívébe, Heti Új Szó, 2017. május 5.)

³³ Római katolikus pap, 3000 cikk, 26 könyv szerzője és ami az emléktáblán rajta van.