Földbirtokos, főrendiházi tag, császári kamarás, mecénás. A leggazdagabb elmagyarosodott bánsági örmény család leszármazottja. Ősei Mária Teréziától kaptak (megerősített) nemesi címert. Jogi tanulmányokat végez. 1840-ben a megyegyűléshez folyamodik útlevélért „szép ismeretek megszerzése végett” nyugat-európai útra indult. 1841-ben Temes vármegye főszolgabírója, 1848-ban honvédőrnagy, majd a pesti nemzetőrök parancsnoka, végül menekülni kényszerül és hatalmas birtokait elkobozzák. 1851-ben nőül […]

Bővebben...

Vízszabályozási mérnök, országos középítési felügyelő, Bánság korszerű vízszabályozásának megtervezője és kivitelezője. Orosházán (Békés megye) születik 1818. február 25-én, ahol apja Képessy György tiszteletbeli főorvos. Iskolai tanulmányait Szegeden, Aradon és Temesváron végzi. A pesti egyetemen bölcsészetet hallgat, ugyanitt szerzi meg 1839-ben a mérnöki oklevelet. Mint mérnök 1841-ben Bécsben tanul tovább. 1843-tól tiszteletbeli megyei mérnökként Wodianer báró […]

Bővebben...

Hadvezér, temesi főispán, Délvidék főkapitánya, országbíró. Mátyás király a törökök elleni harcot híres hadvezérére, Kinizsi Pálra bízza. A hagyomány szerint Kinizsi szülőhelye a Bihar vármegyei Kinis. Román források szerint a Temes megyei Kenézfalva (Satchinez, Kinizsi nevét a román történészek előszeretettel Paul Chinezuként említik) lehet születésének a helye. A Kinizsiek szerb eredetűek. Pál apja harcolt Hunyadi […]

Bővebben...

Az 1848-as forradalom és szabadságharc legendás hőse, tábornok, az országgyűlés és a svájci nemzetgyűlés tagja. Temesvárott, cseh-morva származású, ízig-vérig katonacsaládban született. A család felmenői között több hadmérnök, tiszt, tábornok is fellehető. Nagyapja II. József uralkodása idején települ át Magyarországra, katonaember, tábori főgyógyszerészként szerez magának rangot, vagyont és örökletes nemesi címet. Apja, Klapka József (Arad, 1786 […]

Bővebben...

Nemes földesúr, jezsuita tanár, püspök. Kőszeghy László egyházszervező tudós püspök Szeged-Felsővárosban született. Tanulmányait a piaristáknál Szegeden kezdi, bölcsészetet Budán végez, 1765-ben belép a Jézustársaságba. Klasszikus műveltségű jezsuita, aki a rendi székházak iskolában tanít; felettesei főiskolai tanári pályára szánják. Trencsénben novícius (1765-67), tanít Nagybányán (1767-69), Gyöngyösön (1769-1770), Budán (1770-1771), Grazban (1771-1772) és Pécsett (1772-1773). A jezsuita […]

Bővebben...

Labdarúgó, edző. A temesvári születésű Kovács István neve a szakirodalomban a világ minden idők legjobb edzői között található. Az egyedüli romániai edző, aki két Bajnokcsapatok Európa Kupájának elnyerésénél bábáskodott. Az Ajax Amsterdam Kovács Istvánnak köszönheti a klub történetének legsikeresebb idényeit. Irányításával az Ajax az 1972-es és az 1973-as BEK-győzelem mellett, 1972-ben és 1973-ban az Európai […]

Bővebben...

Színész, színigazgató, rendező, publicista. Margittáról, ahol apja iparosmester Pestre kerül; 18 éves koráig a piaristáknál tanul. 1863-ban belép Molnár György budai társulatába, kardalos, vidéken pedig mint szerelmes színész lép fel. A nyomorúságot megunván, megválik a színészi pályától és az Athenaeum nyomdában korrektor és revizor illetve lapokba ír. Hatévi szakadatlan munkával összegyűjt 1600 forintot, 1873 októberében […]

Bővebben...

Újságíró, lapszerkesztő, író, műfordító. Resicabányán született. A Felvidékről az iparvárosba települt szlovák eredetű felmenői hengerészek voltak. Szerencsétlen véletlen miatt kényszerül értelmiségi pályára: ügyetlen bábaasszony segíti a világra, a fején fertőzést kap, az orvos csak az egyik szemét tudja megmenteni. Látássérülten nem folytathatja ősei kemény, „vasas” mesterségét. Temesvárt a piarista főgimnáziumban, Kiskunfélegyházán (itt Móra Ferenc osztálytársa) […]

Bővebben...

Pap, tanár, természettudós, ismeretterjesztő. Születési helye Kistószeg (ma Novi Kozarci, Szerbia), feltehetőleg a temesvári papi szeminárium diákja, 1869-ben szentelik pappá. Helyettes tanár Temesváron a piarista rend gimnáziumában, matematikát és fizikát tanít. 1870-ben tanári vizsgát tesz, majd bölcsészdoktori oklevelet szerez, és a következő tanévtől rendes tanári kinevezést kap a kegyesrendi gimnáziumba. 1880-tól plébános Nagyszentmiklóson, 1882-től kerületi […]

Bővebben...

Főpap, egyháztörténész, titkos tanácsos, akadémikus. Országgyűlési munkáját a haza és a haladás eszméi határozzák meg. Polgári családból származik, a gimnáziumot Miskolcon, a bölcsészetet (1812) és a teológiát (1817) Egerben végzi. 1817-ben szentelik pappá, még az évben elnyeri a teológiai tudományok doktora címet is. A magyaron kívül németül, franciául, angolul, olaszul és szláv nyelven beszél. Nagy […]

Bővebben...

Főnemes, nagybirtokos, főispán, Temesvár főkapitánya. A magyarországi alsó részek Temesvárott székelő főkapitányainak tisztsége nem szűnik meg a mohácsi ütközetet (1526) követően. Az 1530-as évekig I. Ferdinánd császár pártján többen töltötték be a főkapitányi tisztséget, például Perényi Péter (1526-1527) és Török Bálint (1528-1530), de 1541-től már I. Szulejmán szultán hűbéreseként Petrovics Péter viselte azt. Losonczy 1542-ben […]

Bővebben...

Újságíró, író. A romániai magyar irodalomban több vonatkozásban is kivételesnek számít Markovits Rodion bravúros teljesítménye: nevét mindjárt első regénye megjelenését követően káprázatos magasságokba ragadta a világsiker kiszámíthatatlanul szeszélyes „kék madara”. Könyve nemzetközi figyelmet, érdeklődést és visszhangot támaszt. A Szibériai garnizon mindössze három-négy esztendő leforgása alatt 14 különböző nyelven jelenik meg. Mértékadó világlapok méltatták a könyvet, […]

Bővebben...

Író, műfordító, újságíró; akadémikus. Temesvárott született, ahol szülei – vallomása szerint – öt nációból keveredett magyarok. Méliusz eredeti neve Nelovánkovits, Szombati-Szabó István református papköltő és kamaszkori olvasmányok hatására tér át a római katolikus vallásról a reformátusra. Szülővárosában érettségizik, majd beiratkozik a budapesti műegyetemre, de megszakítja tanulmányait. Ezután református teológiai stúdiumokat folytat Zürichben, Berlinben és Kolozsvárott. […]

Bővebben...

Építőmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas. Temesrékáson született, apja Mihailich Ferenc, a falu jegyzője, anyja Szabó Aloysia. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti gimnáziumban végzi Ida nővére anyagi támogatásával, mivel 8 évesen árván marad. Érettségi után, ösztöndíjasként, kitűnő eredménnyel végzi el a budapesti József Műegyetemet. Diplomázás után a Hídépítés Tanszékre kerül tanársegédnek. Kivételes képessége és szorgalma révén gyorsan […]

Bővebben...

Nagybirtokos, főrendiházi tag, királyi titkos tanácsos, országgyűlési képviselő. Apja Nákó Sándor (1813-ban kapja meg a grófi rangot), anyja Festetics Terézia grófnő. A gazdag makedóniai család 1780 körül költözik Magyarországra. Kiváló tagja Nákó Kristóf (1725?-1800), akinek nagy érdemei vannak a magyar mezőgazdaság fölvirágoztatásában. A Törökországból áttelepedő család hatalmas vagyonnal érkezik. Egy sajátos balkáni etnikumhoz tartoznak, amely […]

Bővebben...

Fizikus, egyetemi tanár, a magyar elméleti fizikai iskola megteremtője. Akadémikus. Temesváron született. Szülővárosában végzi gimnáziumot kitűnő tanárok irányításával. Majd tanulmányait a budapesti egyetem matematika-fizika szakán folytatja. A kísérleti fizikát Eötvös Lorándtól hallgatja, őt tekinti tanítómesterének, és vallja, hogy neki köszönheti a bepillantást a tudományos mélységekbe. A matematikát is nagyszerű tanároktól, a magyar matematikai iskola nagy […]

Bővebben...

Temes vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, művészettörténeti író, akadémikus. A pécskai születésű Ormós azon kevés jeles magyar tudós és politikus egyike, akit egész élete a Temesközhöz köt. Alig tízévesen kerül ide, Törökszákosra (nagybátyja, Ormós András főszolgabíró családjába), iskoláit részben Temesvárt végzi, közéleti pályája a kezdeti éveket leszámítva ide köti. Itt áll a forradalom ügyének szolgálatába, itt […]

Bővebben...

Futballista, labdazsonglőr, Románia valaha is élt legjobb labdarúgója. „Futball-tipológiailag” ugyanabba a kategóriába sorolják, mint Alfredo Di Stefanót: korát ugyanúgy megelőzve, mint az argentin világsztár: elöl-hátul egyformán jó, „hátára veszi a pályát”, szerel, szervez, irányít, s ha kell, gólt lő. Még kapusként is szerepel. Noha Aradon érkezik sportolói pályafutásának csúcsára, a szakemberek Pecsovszky (Perényi) Józsefet temesvári […]

Bővebben...

Történész, lapszerkesztő, helynévgyűjtő, levéltáros; akadémikus. Temesváron született, családneve Pesthy, de nevét anyakönyvvezetői elírás miatt a ma ismert formában használja. A gimnáziumot Temesvárt végzi, a lyceumot Szegeden. Tanárai korán felfigyelnek tehetségére – különösen Horváth Cyrill filozófus, későbbi egyetemi tanár – és támogatják. Visszakerül szülővárosába, ahol a hadtest-parancsnokságnál kap állást. 1846-ben megnősül, nőül veszei Fiala Máriát, akitől […]

Bővebben...

Újságíró, szerkesztő, lap- és nyomdatulajdonos. A világháború előtti és a világháborúk közötti temesvári magyar lapok legjelentősebbjének, a Temesvári Hírlapnak lett a messzi Győrből egy véletlennek – esküvői meghívásnak – köszönhetően a munkatársa, felelős szerkesztője majd tulajdonosa. Gimnáziumba Győrött jár és az érettségi után nem tanul tovább, hanem azonnal újságírással kezd foglalkozni a Győri Hírlap munkatársaként. […]

Bővebben...