Világhírű zongoraművész, zeneszerző, zenetudós, tanár; akadémikus. Apja a nagyszentmiklósi földműves iskola igazgatója, anyja Voit Paula, tanítónő és tehetséges muzsikus. Apja is zenél, megszervezi a helyi zene- és dalegyletet (1887), hangversenyeket szervez. 1888-ban apja 32 éves, amikor a család elveszíti, a családfenntartás gondja ezután az anyára nehezedik. Egy évre helyettes tanítói állást vállal a helyi iskolában, […]
Tanár, művelődéstörténész, múzeumigazgató. Berkeszen, Szabolcs vármegyében született. A középiskolát Ungváron, az egyetemet Budapesten végzi. 1878-ban középiskolai tanári vizsgát tesz. Évekig magántitkár Radvánszky Béla báró mellett, majd a budapesti tanárképző intézetben tanít egy évig. 1883-ban bölcsészeti doktorátust szerez. 1884-ben helyettes tanár a fehértemplomi állami főgimnáziumban, innen 1885-ben Budapestre kerül gimnáziumban tanítani. A fővárosban 1888-ig marad, ekkor […]
Mérnökkari tiszt, matematikus, a nem-euklideszi geometria megalkotója. Édesanyja, Árkosi Benkő Zsuzsanna szülői házában látott napvilágot Kolozsváron. Édesapja, Bolyai Farkas (1775–1856) kora kiemelkedő matematikusa. Székely nemesi családból származik – a Bolyai-családfa 1276-ig vezethető vissza –, a Nagyszebenhez közeli Bolyán volt szerény megélhetést biztosító birtokuk. Bolyai Farkas 1796–1799 között a matematika fővárosában, Göttingenben tanult, itt kötött barátságot […]
Ásványtanász, vegyész, lapszerkesztő, lovag, udvari tanácsos, a Royal Society és más külföldi tudós társaságok tagja. Born Ignác (német szövegekben Ignaz von Born) korának jeles tudósa, a bányászati hivatal megbízottjaként foglalkozik bányászattal, ásványtannal, kohászattal, tájainkon elsőként. Bár életének nagy részét Bécsben vagy Prágában töltötte és a bécsi udvar kedvelt embere volt, származását nem tagadta. Az őt […]
Hittudós, professzor, csanádi püspök. Bács-Bodrog vármegyében, Bácson született 1810. április 6-án. Horvátul szülőhelyén, németül a szomszéd Bukin faluban, (ma: Mladenovo, itt a bátyja, Pál, plébános), tanul meg. Ugyanott végzi a három első latin osztályt, Kalocsán a gimnáziumot. Középiskolai tanulmányai után, 1825-ben felvételt nyer a helyi papi szemináriumba. Bölcsészeti tanulmányait Egerben, a teológiát Kalocsán és Pesten, […]
Tábornok, a Szent István-rend vitéze, a magyar ménesintézetek megalapítója. „Míg remondázással foglalkoztam, időm és jó lehetőségem nyílott a lótenyésztéssel kapcsolatos számos megfigyelésre és megjegyzés tételére. Ezeket gyűjtöttem, rendszereztem, papírra vetettem, és oly merész voltam, hogy II. József császárnak, aki éppen Budán tartózkodott – javaslat formájában – alázatosan előterjesztettem mindazt, amit véleményem szerint Magyarországon a lótenyésztés […]
Drámaíró, műfordító, színiakadémiai tanár, akadémikus. Az Arad vármegyei Pankotán született, megyei főorvos édesapját korán elveszti, édesanyja neveli. Középiskolába Aradon jár, már itt kitűnik az irodalom és a költészet iránti érdeklődésével, első versei diákkorában jelennek meg. 1859-től a temesvári, majd a pesti központi római katolikus papi szeminárium növendéke. Temesvárott a kivételes szorgalmú és tehetségű hallgatók sorába […]
Kegyesrendi pap, földrajztudós, egyetemi tanár. Szülővárosa Kassa, középiskoláit itt járja. 1873-ban Budapestre megy egyetemre, földrajzi, történelmi, műtörténelmi előadásokat hallgat, s két évig a múzeum régiségtárában is dolgozik. 1874-ben belép a piarista rendbe, majd gimnáziumi tanár Kecskeméten, Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia), Temesvárt, Veszprémben, Szegeden, Kolozsvárt, Léván, Székesfehérvárt és Nagykárolyban. Legszentebb meggyőződése, hogy a geográfusnak polihisztornak kell […]
Nagybirtokos, jogász, zongorista, alispán. Deschán (II.) Achill (1848-1939), német nyelvű forrásokban Achill Deschan Edler von Hannsen-Hansen, hivatalnok, számos közületi tevékenység aktív résztvevője, aki zongoristaként és zeneszerzőként is elismerést szerez. Bár hajlama eredetileg a zenei pályára vonzotta és evégett a lipcsei konzervatóriumba készül, Röth László akkori temesi alispán rábeszélésére Temes vármegye szolgálatába lép, és véglegesen ezen […]
Főnemes, paptanár, püspök, pápai trónálló. A cserneki és tarkeői Dessewffy grófi nemesi család egyike Magyarország legrégibb nemzetségeinek. Dessewffy Sándor édesapja, Dessewffy Antal Temes vármegye alispánja és országgyűlési követe. Bár Pozsonyban született, a család Temesvárott és Aradon élt. Az elemi és a középiskolát Kis-Szebenben, Gyöngyösön és Kassán végzi. 18 éves korában felvételt nyer az egri papnevelő […]
Labdarúgó, edző, a román bajnokság négyszeres, legendás gólkirálya. A XX. század harmincas éveinek legeredményesebb romániai labdarúgója Dobay István, aki a Temesvár melletti Újszentesen született. Tíz évesen, 1920-ban kezd el sportolni. A Temesvári Atlétikai Club (TAC) atlétikai és labdarúgó edzéseit látogatja. A klub edzőinek javaslatára azonban a két sportág közül élethivatásául a futballt választja. Jól dönt, […]
Költő, drámaíró, műfordító, műkritikus. Temesváron született, középosztályhoz tartozó család egyetlen fia. Apja, Engel Adolf itt folytatja vállalkozását (Zsák- és Ponyvakölcsönző Intézetnek nevezte). Endre Károlyt szülei gyakorlati pályára szánják, bár már nyolcéves korától szorgalmasan versel. Temesvárt jár iskolába: gimnáziumi négy osztály elvégzése után kereskedelmibe, egy évvel idő előtt leérettségizik, 17 éves korában kenyérkereső pályára léphet. 1910-ban […]
Színész, színigazgató, rendező, filmrendező, szakíró. Csongrádon született, Szegeden végzi középiskoláit, majd a budapesti Színművészeti Akadémiára jár. Pályáját Krecsányi Ignác társulatában kezdi 1903-ban, Budán és Temesvárott lép fel. Pécs és Pozsony után Janovics Jenő Kolozsvárra szerződteti, ahol 1911-től 1922-ig rendez és főszerepeket játszik. 1922-ben a marosvásárhelyi színház igazgatója. Az első világháborút követő zűrzavar közepette, a forradalmak, […]
Festőművész. Szülővárosa Marosvásárhely. Apja halála után az édesanya szakmát igyekszik biztosítani középiskolát végzett fiának. 1885-ben kerül Eperjesre Divald Károlyhoz, a fényképész mesterséget elsajátítani. Főnöke ajánlásával jut Pestre, Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan iskolájába festészetet tanulni. Katonaéveit letölteni visszatér Marosvásárhelyre. Magyar állami ösztöndíjjal jut Párizsba, a Julian Akadémiára. Tanulmányai ideje alatt dolgozik, ám a megélhetése végett […]
Költő, műfordító, publicista, szerkesztő. Kismargitán (ma: Banatska Dubica, Szerbia) született, édesapja folyamszabályozási mérnök. Gyermekéveit Temesváron, majd Borosjenőn tölti, a középiskolát Aradon és Temesváron végzi. 1900-tól a soproni Honvéd Főiskolán, majd a budapesti Ludovika Akadémián tanul, ezt követően a temesvári katonai helyőrségnél teljesít szolgálatot. Első verse (Nyárutó) 1906-ban jelenik meg a Magyar Szemlében, ettől kezdve verseket, […]
Szobrász, díszlettervező. Szegény munkáscsaládban született Temesvár-Józsefvárosban. Tanárai már temesvári elemi iskolai tanulmányai alatt felfedezik rajzkészségét. 1909-ig szülővárosában, a fém- és faipari szakiskolában tanul (tanára Sipos András), majd a város ösztöndíjával kerül a budapesti Iparművészeti Főiskolára. Első tanév végén felfigyelnek szobrásztehetségére és akt-tanulmányaira. Részt vesz a Szalonok kiállításain: másodévesen egy plakettje II. díjat nyer a Szalon […]
Filozófus, művészettörténész, a művészetszociológia világhírű képviselője; akadémikus. Temesvárott, a Gyárvárosban született. Apja zsidó kiskereskedő volt. Középfokú tanulmányait a temesvári Állami Főreáliskolában végzi, majd a budapesti színiakadémiára felvételizik. 1910-ban átiratkozik a budapesti tudományegyetem francia-német szakára. Egyetemi tanulmányai idején két évig rendszeresen tudósítja Budapestről a Pogány Mihály szerkesztette Temesvári Hírlapot. Felfogására a Szellem című folyóirat körül csoportosult […]
Hadvezér, temesi főispán, Erdély vajdája, Magyarország kormányzója. Hunyadi János, korának talán legnagyobb hadvezére, „a nagy törökverőnek” is szokták nevezni, 1441-1456 között erdélyi vajda és temesi főispán. Vajk és Morzsinay Erzsébet fia. Román források Vajkot (máshol Jánk/Jánku) románnak tekintik, egyes magyar források szerint a család kun származású lehetett. 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyad várát […]
Kisebbségpolitikus, közíró, helytörténész, akadémikus. Az erdélyi nagy Jakabffy család leszármazottja, Jakabffy Imre főispán, majd államtitkár fia. Tanulmányait szülővárosában, a lugosi gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen végzi, jog- és államtudományi doktorátust szerez. Ügyvédként dolgozik Lugoson, nemzeti szabadelvű párti programmal a németbogsáni választókerület országgyűlési képviselője lesz (1910-1918). Az I. világháború után a romániai magyar közéletben fejt ki […]
Zeneesztéta, orgonista, szaklapszerkesztő, zeneakadémiai tanár. Járosy Dezső Csatádon született, ma Lenauheim. A szegedi piaristáknál tanul és egyben a König-Király Péter vezette városi zeneiskola zongora szakos hallgatója. Szülőfalujában már ekkor templomi zenei szolgálatot vállal, hallás után improvizál, orgonán játszik anélkül, hogy bármilyen módszeres képzésben részesült volna. Tanulmányait a temesvári katolikus teológián folytatja. 1900-ban jelenik meg első […]
