Újságíró, szerkesztő. A két világháború közötti időszak legjelentősebb temesvári, és egyik legjobb erdélyi magyar lapjának, a Temesvári Hírlapnak volt a szerkesztője. A lap szerkesztését 1924-ben bekövetkezett haláláig édesapja, Pogány Mihály jegyzi, ezután többen vezetik rövid periódusok erejéig (Ligeti Sámuel, Kubán Endre, Vuchetich Endre), majd özv. Pogány Mihályné neve szerepel a lap vezetőjeként, de a tényleges […]
Grafikusművész, festő, tanár. Vasúti munkáscsalád hatodik gyermekeként jön a világra Pozsonyban. 1904-ben gyermekkori vasúti balesetben elveszíti jobb karját. Iskoláit szülővárosában, majd Budapesten végzi, 1914-ben itt fejezi be tanulmányait. Vesztróczy Manó esti kurzusai után Réti István növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Jár a nagybányai festőtelepen, majd a kecskeméti művésztelepen; fiatalon vesz részt a Nemzeti Szalonok kiállításain. 1923-ban […]
Klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő, akadémikus. A görög mitológia nemzetközi hatású tudósa, a XX. század egyik legnagyobb magyar ókorkutatója Temesváron született. Tanulmányait szülővárosa után az aradi középiskolában folytatja, itt érettségizik, majd a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerez 1919-ben latin-görög szakos tanári diplomát és doktori címet. Előbb középiskolai tanár, majd – filozófiatörténeti habilitációja után – 1927-től […]
Zenekritikus, karnagy, zenetörténész, tanár, szerkesztő. Temesvárt született, egész élete és munkássága a városhoz köti. Szülővárosában a polgári iskolába jár, amelynek igazgatója az a Gokler Antal, aki a temesvári Magyar Dalárda művészeti vezetőjeként, illetve a romániai Magyar Dalosszövetség főkarnagyaként a kor meghatározó zenei egyénisége. Zenei tanulmányait lényegében nagybátyja, Járosy Dezső zeneakadémiai tanár, a kor legnevesebb temesvári […]
Zongoraművész, karmester, zongoratanár, zenei impresszárió. Freund Leó, a sokak által legjelentősebbnek tartott temesvári zongoraművész, Nagytopolovácon született. Zenei oktatásban előbb Temesváron részesül, majd a bécsi zeneakadémián tanul, Paul Weingarten osztályában. A zeneakadémia elvégzése után visszatér Temesvárra, ahol fél évszázadon keresztül szolgálja a muzsika ügyét. Első temesvári koncertjére 1921. január 21-én kerül sor, Chopin első zongoraversenyét játssza, […]
Pap, egyetemi (teológia) tanár, egyháztörténész. A csanádi egyházmegye, a délvidéki káptalanok és szerzetesrendek dokumentumainak kitartó kutatója, a Csanádvármegyei könyvtár hatalmas mű írója Alibunáron született. Elemi iskoláit (Nagy)Szentmiklóson kezdi, édesapja itt járásbíró. Tanulmányait a szegedi piaristáknál, majd, 1902-1910 között, a temesvári piarista gimnáziumban folytatja, itt érettségizik. A teológiát a bécsi Pázmáneumban végzi. 1915. október 1-jén itt […]
Lapszerkesztő, újságíró, politikus. Régi horvátországi nemesi família sarja. Felmenői 1820-ban telepedtek le Torontál vármegyében, amikor családja a Béga-csatorna melletti horvát, szerb, német és magyar lakosságú Csenét kapták kárpótlásul a kincstártól horvátországi birtokaikért. A családból több neves, komoly érdemeket szerzett katona, vármegyei elöljáró, jogász és római katolikus főpap került ki. Vuchetich Endre Csenén született, Szegeden végzi […]
Református pap, püspökhelyettes, író, Arany János-kutató. Nagyszalontán született. Édesanyja révén „atyafiságos rokonságban” volt a költő Arany Jánossal. Debrecenben szerez református lelkipásztori képesítést. Évfolyamtársa – később keresztkomája – a szintén költő lelkipásztornak Szombati-Szabó Istvánnak. Felesége Balogh Erzsébet tanítónő, házasságukból két fiúgyermek születik: Pál (szemész főorvos Berettyóújfaluban) és Ferenc (az irodalmi pályát választja, a második világháború után […]
Politikus, zenetanár, szerkesztő. Kecskeméten született, ahol karánsebesi születésű apja gimnáziumi tanár. A kolozsvári egyetem jogi karának elvégzése után 1908-ban Lugosra, Krassó-Szörény megye székhelyére kerül. Kezdetben az alispáni hivatalban titkár, 1917-ben Ioan Băltescu lugosi polgármester mellett városi főjegyző és helyettes polgármester. Minthogy a lugosi városi közigazgatás már a XIX. század nyolcvanas éveitől háromnyelvű volt, és a […]
Urbanológus, közíró, középiskolai tanár, iskolaigazgató, kutató, egyetemi tanár. Aradon született, itt végzi a középiskolát. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a párizsi Sorbonne-on végzi, francia nyelv és irodalom szakos tanár, a bölcsészet doktora. 1907-től a temesvári állami főreáliskola helyettes tanára, 1911-től rendes tanára, 1911-től pedig a munkásgimnázium igazgatója. Számos népszerűsítő előadást tart. Sokoldalú alkotó. Ezt már a saját […]
Újságíró, költő. Sajátos költői egyéniség, verseiből csupa női finomság, nemes szenvedély árad. Tehetségét Kiss József és Szabolcska Mihály fedezte fel, biztatásukra írta első verseit és közölte rangos irodalmi folyóiratokban. Költeményei, tárcái A Hét, az Új Idők, a Nyugat, a Figyelő, a Jövendő című budapesti folyóiratokban jelennek meg. Draskóczy Ilma, Jörg Endréné Máramarosszigeten született. 1901 és […]
Építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. A romániai magyarság szimbolikus alakja, példaképe. A német Karl Kosch postatisztviselő és az osztrák-francia származású Sidonia Sivet gyermekeként Temesváron látja meg a napvilágot. 1887-ben a család Nagyszebenbe költözik, ahol szülei magyar elemi iskolába íratják. 1892-ben az édesapát Kolozsvárra helyezik át, a család követi őt, itt beíratják a […]
Jogász, újságíró, főispán, gyárigazgató. Kolozsvárott született, Jakobi Áron és Túri Fanny fiaként. Elemibe illetve 1891-99 között gimnáziumba szülővárosában jár, majd 1899-1904 között jog- és államtudományt hallgat a kolozsvári egyetemen. 1904-ben doktorál s leteszi az ügyvédi vizsgát. Fiatal jogászként hírlapírással foglalkozik, munkatársa a kolozsvári Újság és Magyar Polgár című lapoknak, 1904-től pedig a Kolozsvári Hírlap felelős […]
Újságíró, lapszerkesztő, egyesületi vezető. Felmenői a Saltzmann nevet viselték. Temesvárott, szülővárosában érettségizik, majd Bécsben folytat filozófiai, irodalom-, művészetés színháztörténeti tanulmányokat. Az osztrák főváros művészeti eseményeiről tudósításokat küld temesvári lapoknak: a Temesvarer Zeitungnak és a Temesvári Hírlapnak. Temesvárra visszatérve kezdetben a Városi Zeneiskola titkára, majd a Temesvarer Zeitung munkatársa. A Lovas Antal szerkesztette rangos német nyelvű […]
Tanár, művelődéstörténész, múzeumigazgató. Lugoson született. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán végzi. 1896-tól a brassói főreáliskola, 1906-tól a budapesti felsőbb leányiskola és leánygimnázium tanára. A budapesti egyetemen magántanári képesítést nyer. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet professzora. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata. Magyar nyelvjárási térképet […]
Virágkertész, rózsanemesítő, szakíró. Mindkét ágról kertészek felmenői: apja, Mühle Vilmos (1845–1908), Temesvár egyik nagyhírű virágkertészetének a megalapítója, anyja Niemetz Jozefin, Temesvár egy másik nagyhírű virágkertészete tulajdonosának leánya. Ilyen családi környezetben mind ő, mind pedig öccse, ifj. Vilmos (1872–1901) pályája szorosan összekapcsolódik a virágtermesztéssel. Temesvárt született, középfokú tanulmányait 1880-1888 között a piarista gimnáziumban végzi, majd tanulmányi […]
Gyár- és banktulajdonos, tiszteletbeli konzul, mecénás. Amerikai típusú önépítkező ember volt, aki a legegyszerűbb sorsból jutott a társadalmi csúcsokra. Felmenőinek családi neve Silberstein. Temesvárt született. Apja szűcs, aki nem tudja fiát taníttatni, ezért csak három osztályt végez a temesvári reáliskolában, majd inas a Metz S. Utódai üzletben, később a Clerc angol cérnagyár utazója. Ugyanakkor munkatársa […]
Rabbi, zsidó egyházi író, történész, orientalista. A Szózat zeneszerzőjével, Egressy Bénivel egyazon borsodi községben, Sajókazincon született, ma Kazincbarcika egyik városrésze. Édesapja a település zsidó hitközségének rabbinusa. Elemi iskolába szülőfaluja zsidó tanintézetébe jár, majd a gimnázium elvégzése után, 1885-1895 között a budapesti egyetem bölcsészeti karán és az Országos Rabbiképző Intézetben folytatja tanulmányait. Már egyetemi tanulmányai idején […]
Író, színműíró, újságíró, a magyar Akadémia tagja és másodelnöke, politikus, képviselő. A hajdani Dél-Magyarország németek lakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja, aki nem tud magyarul, de fiát az Osztrák-Magyar Monarchia magyar urai közé akarja felnevelni, ezért magyar iskolába küldi. Középiskoláit Temesvárott, Szegeden és Fehértemplomon végzi, majd Budapesten jogot hallgat és ügyvédi […]
Temesvár polgármestere, emlékíró, helytörténész. Temesrékáson, sváb családban született. A temesvári Piarista Főgimnáziumban, 13 esztendős korában tanul meg magyarul, itt érettségizik. Jogi tanulmányait Budapesten végzi. Rövid ideig közjegyzősegéd, majd 1884 júniusában Temesvár szabad királyi város szolgálatába lép. 1885-1890 között dr. Telbisz Károly mellett titkárként aljegyző, majd 1890-1914 között főjegyző, polgármester-helyettes. Szerkesztője az 1898-ban megindult Városi Közlöny […]
