Klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő, akadémikus.
A görög mitológia nemzetközi hatású tudósa, a XX. század egyik legnagyobb magyar ókorkutatója Temesváron született. Tanulmányait szülővárosa után az aradi középiskolában folytatja, itt érettségizik, majd a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerez 1919-ben latin-görög szakos tanári diplomát és doktori címet. Előbb középiskolai tanár, majd – filozófiatörténeti habilitációja után – 1927-től a budapesti egyetemen a klasszika-filológia megbízott tanára. 1929-ben tanulmányúton jár Görögországban, itt találkozik Walter F. Otto világhírű klasszika-filológussal és vallástörténésszel, aki jelentős hatást gyakorolt fejlődésére. Kerényi a magyar ókortudomány vezéralakjává válik: fiatalon a Budapesti Philologiai Társaság titkára és az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője.
Hamarosan német szakfolyóiratok is közlik írásait, majd német egyetemeken ösztöndíjas. Ennek eredményeként 1927-ben németül megjelenik első jelentős munkája a görög regényirodalomról, ez ismertté teszi nevét a nemzetközi ókorkutatásban. A vallást egy kultúra lényegét meghatározó tényezőnek tekinti, és törekszik arra, hogy az antik szövegek a kortársakhoz is szóló műalkotásokká váljanak. Szembefordul az ókorkutatás „magyarcélú” irányával, mivel szerinte a magyar kulturális teljesítménynek figyelembe kell vennie az európai kulturális hagyományokat. Budapesten péntek esténként tartja vallástörténeti előadásait, ezek emberi tartalma, szellemi és erkölcsi magatartást irányító ereje messze túlmutat a tudományos anyagon. Tudományos érdeklődésének középpontjában az ókori görögség áll, mint az európai kultúra alapvető közös hagyománya. Vallástörténeti munkái révén Thomas Mann, Hermann Hesse írók és a pszichológus Carl Gustav Jung levelezőtársaivá lesznek. Eközben a magyar egyetemi életben támadják, igyekeznek szűk korlátok közé szorítani, ezért – egyfajta retorzióként – 1934-ben a pécsi egyetemre kerül tanárnak.
Pécsi évei alatt megindítja és szerkeszti a Sziget (1935-39) című folyóiratot, valamint kiadja a Kétnyelvű klasszikusok (1935-43) című könyvsorozatot, illetve a Pannónia Könyvtár (1935) és a Műhely (1937) című sorozatokat is. Számos cikke, tanulmánya és ismertetése jelenik meg ezekben a kiadványokban.
Pécsről politikai váltás jegyében, a nácizmushoz fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára vállalkozó Kállay-kormány felkérésére kerül Szegedre, ahol 1941-43 között tanít az egyetemen klasszika-filológiát és ókori történelmet. Ugyanez a kormány kéri fel diplomáciai szolgálatra és küldi Svájcba (1942 végén) az ismert európai humanistát, aki különben éppen ez időben tervezett tanulmányi utat Svájcba.
A háború befejeződése után készült a hazatérésre. Visszavárják a budapesti egyetem katedrájára, 1946 elején az Akadémia is tagjai közé választja. 1946 szeptemberében azonban rágalmakkal teli támadások jelennek meg ellene, s nemcsak demokratikus gondolkodását vonják kétségbe, hanem tudományos munkáját is. 1947 végén hazatér, de péntek esti óráinak megkísérelt felújítása nem sikeres. A támadások folytatódnak (Lukács György egyenesen a fasizmus barátjának nevezi), ezért csalódottan visszatér Svájcba. Német egyetemen nem vállal katedrát, Svájcban ellenállásba ütközik, amerikai meghívást nem fogad el. Élete végéig egy svájci kisvárosban (Ascona) húzódik meg, s innen indul gyakori görög- és olaszországi útjaira, vagy Európa városaiba előadást tartani. A bonni (1955–56), oslói és római (1960), zürichi (1961), genovai (1964) egyetem vendégtanára. Kései munkásságára erősen hat a Jung-féle pszichoanalitikus irányzat. Több közös publikációjuk született Junggal, együtt alapítják a zürichi C. G. Jung Intézetet, ahol gyakran tart előadást.
1961-től tagja a Norvég Tudományos Akadémiának. 1963-ban az uppsalai egyetem teológiai fakultásának díszdoktora. Tagja a Rowohlt Deutsche Enzyklopädie tudományos bizottságának. Számos nemzetközi díj kitüntetettje.
Főműve a Die Mythologie der Griechen. Ennek első kötete a Die Götter- und Menschheitsgeschichten (1951), a második a Die Heroengeschichten (1958). Ezt a művet 10 nyelvre fordították le, a magyar fordítást lánya jegyezte (Görög mitológia, Ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Budapest, 1977).
Ascona mellett hunyta le örökre a szemét, Asconában van eltemetve.
