Felszentelt püspök, teológiai rektor.

Elöljárói betegsége miatt több ízben is ő vezette a csanádi egyházmegyét. 42 éven át volt fölszentelt püspök. Négy főpásztor – Bonnaz Sándor (1860-1889), Dessewffy Sándor (1890-1907), Csernoch János (1908-1911) és Glattfelder Gyula (megyéspüspök 1911-től) – mellett szolgál, de soha nem kap megyés püspöki kinevezést.

Szegeden született, régi iparoscsaládból származik. Középiskolai tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végzi, majd a temesvári papi szeminárium növendéke. Több társával együtt másodéves hallgatóként az 1848-49-es forradalomban honvédnek áll, részt vesz az 1849. augusztus 9-i temesvári csatában, a szabadságharc utolsó ütközetében, és ott van a világosi fegyverletételnél is. Ezt követően folytatja teológiai tanulmányait.

1852-től tollnok majd levéltáros a temesvári Püspöki Hivatalban. 1854-ben Csajághy Sándor püspök szenteli pappá. Rövid ideig Hidegkúton segédlelkész. Alig egy év múlva ismét a Püspöki Hivatalban működik, szertartásmester és levéltáros. 1857-től a temesvári papi szeminárium spirituálisa, 1870-től annak rektora. 1871-ben kanonok, majd 1874-ben Ferenc József császár és király Isauropolis fölszentelt, címzetes püspökévé (consecratus episcopus) nevezi ki. Ez év áprilisában Haynald Lajos kalocsai érsek szenteli püspökké. Ugyanazon esztendőtől elöljárója, Bonnaz Sándor megyés püspök betegsége miatt, mint általános helynök, időlegesen átveszi a csanádi egyházmegye vezetését. A nagypréposti tisztséget 1879 és 1916 között tölti be. Dessewffy Sándor főpásztor betegsége miatt 1905. augusztus 10. és 1908. május 10. között apostoli kormányzói tisztségben vezeti a csanádi egyházmegyét.

Segítőkészsége, közvetlensége, szerénysége, rendkívüli műveltsége, latin nyelvtudása miatt nagyon népszerű volt a papság körében. Mivel közismerten jólelkű, lelkiismeretes lelkipásztor volt, arany- és gyémántmiséjén, valamint püspökké szentelésének 40 éves jubileumán hívek sokasága vesz részt. Mottóként a következő zsoltárverset választja: Te vagy Uram én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem!

Nagyobb összeget adományoz a papi nyugdíjalapba, végrendeletében vagyonát jótékony célokra és a püspökség javára ajánlja fel. Számos egyházi és állami elismerésben részesül. 1899-ben a Vaskorona Rend II. osztályával tüntetik ki, a Szentszék a pápai trónálló és római gróf címet adományozza neki. 1908-ban Temesvár szabad királyi város díszpolgárává választják. Elnyeri a Ferenc József-rend nagykeresztjét a csillaggal. Temesvár város tanácsa 1911 szeptemberében elrendeli a főpap arcképének megfestését. A Ferenczy József által festett képet 1912-ben, ünnepi leleplezése után, a tanácsteremben helyezik el a temesvári személyiségek képgalériájában.

Bár adottságai, kivételes felkészültsége és megyéje papságának rokonszenve mellette szóltak, nem nyerte el a csanádi egyházmegye főpásztori tisztjét. Az 1848-49-es forradalmi harcokban való aktív részvétele, erős magyar érzései és későbbi nyílt, következetes, ellenzéki politikai nézetei miatt nem vált a királyi udvar és a politikai vezető körök kedveltjévé.

Németh József 1916. november 12-én, 85 éves korában, az egyházmegye legidősebb papjaként hunyt el. Sírja a temesvári székesegyház kriptájában található.