Építőmester, tervező, vállalkozó.
Reiter Eduard Fünfhausban, Bécs mellett született. Tanulmányait Bécsben és Münchenben végzi. 1871-ben telepszik le Temesváron; 1873-ban fordul a hatóságokhoz építési iparengedélyért. A XIX. század végi gazdasági fellendülés éveiben felépített több jelentős városi és vidéki templomot a Reiter irodában terveznek meg. Jó felkészültsége, megbízhatósága miatt a Csanádi Egyházmegye hivatalos építészeti tanácsosává választják meg.
Legjelentősebb munkáinak egyike a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek Temesvár-józsefvárosi temploma (1881) és zárdaépülete. 1895. október 8-án szentelik fel, de később, a leány-nevelőintézet céljainak megfelelően tovább bővítik. A templom két torony által határolt homlokzata eklektikus stílusú, amiben nagyobb szerep jut a neogótikus elemeknek; a mellette lévő
zárdát is történelmi stílusban – olasz reneszánsz modorban – tervezi, mint néhány későbbi épületét is.
A Reiter-irodában tervezik és az ő felügyelete alatt építik fel 1879 és 1881 között a Szentháromságnak ajánlott csáki (Ciacova) egytornyú, új katolikus templomot, szintén csúcsíves stílusban. Ezeket a stílusjegyeket hordozza magán a Temesvár külvárosában, Ferencvárosban (Mehala) 1887 szeptemberében felszentelt plébániatemplom is. Ebben az elgondolásban készül a nagyszerű pécskai római katolikus templom is, amelyet az 1886-os alapkőletételt követő év szeptemberében, a község önerejének köszönhetően, már be is fejeznek. Itt az aradi Halmay Andorral osztozik a tervezés és a munkák gondjain. A dettai új katolikus templom kivitelezési munkáinál (1895-1899) Papp Ferenc építészmérnökkel társul. Ezt megelőzően készíti el a vingai, a Szentháromság oltalmába ajánlott monumentális bolgár templom terveit: kettős kereszt alaprajzú, két égbeszökő, 65 méteres tornyú, támpillérekkel körülvett téglaépület. 1890-től 1892 nyaráig folynak az ugyancsak közösségi önerőre támaszkodó építkezések. Az 1891-1893 közötti évek nagy vállalkozása a Belvárosi Községi iskolaépület (itt a városi polgári és felsőkereskedelmi tanintézet is működik); ezt Klein Jakab tervei alapján kivitelezi.
1891-ben őt kérik fel a Temesváron megrendezendő Délmagyarországi Ipari- és Mezőgazdasági Kiállítás elgondolásainak megvalósítására és az egyes pavilonok megépítésére. 1894-ben húzza fel a Belvárosban a modern fényképészeti eljárásoknak megfelelő Kossak-házat. 1895-96-ban készül el a Gyárvárosban, Reiter tervei alapján, olasz reneszánsz stílusban, az Állami Tanítóképző Intézet hatalmas tömbje. Közben több alkalommal dolgozik a várbeli katonaság számára és magánszemélyek villáinak megépítésén is. Saját házat a Józsefvárosban, az ugyancsak általa megvalósított Első Délmagyarországi Kalapgyár épületétől nem mesze épít magának.
A kalapgyárral szerzett „szép renomé” nyomán bízzák meg 1900 májusában a mödlingeni cipőgyár mintájára, bécsi műépítésztől rendelt tervek alapján, a korszerű, beton- és vasszerkezetű Turul cipőgyár telepének kivitelezésével. Itt, a gyárvárosi negyedben építi meg az Anhauer-féle telepet (pénzszekrénygyárat) és az Anhauer-házat is. A XIX. század utolsó éveiben építi, saját tervei alapján, a Józsefvárosi Pénztár ikerablakos, sarokra tervezett, díszes, kétemeletes palotáját. 1900 szeptemberében adják át a Vígh Albert tervezte és Reiter Ede által két év alatt fedél alá hozott Temesvári Fa- és Fémipari Szakiskola impozáns épületét is. 1900-ban készül el a Kerületi Betegsegélyező Pénztár épületének tervezete. Valaha az épület üléstermében őrizték Temesvár érdemes építőmesterének arcképét is.
