Rabbi, zsidó egyházi író, történész, orientalista. A Szózat zeneszerzőjével, Egressy Bénivel egyazon borsodi községben, Sajókazincon született, ma Kazincbarcika egyik városrésze. Édesapja a település zsidó hitközségének rabbinusa. Elemi iskolába szülőfaluja zsidó tanintézetébe jár, majd a gimnázium elvégzése után, 1885-1895 között a budapesti egyetem bölcsészeti karán és az Országos Rabbiképző Intézetben folytatja tanulmányait. Már egyetemi tanulmányai idején […]
Szórvány Alapítvány összes bejegyzései
Herczeg Ferenc (1863-1954)
Író, színműíró, újságíró, a magyar Akadémia tagja és másodelnöke, politikus, képviselő. A hajdani Dél-Magyarország németek lakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja, aki nem tud magyarul, de fiát az Osztrák-Magyar Monarchia magyar urai közé akarja felnevelni, ezért magyar iskolába küldi. Középiskoláit Temesvárott, Szegeden és Fehértemplomon végzi, majd Budapesten jogot hallgat és ügyvédi […]
Geml József (1858 –1929)
Temesvár polgármestere, emlékíró, helytörténész. Temesrékáson, sváb családban született. A temesvári Piarista Főgimnáziumban, 13 esztendős korában tanul meg magyarul, itt érettségizik. Jogi tanulmányait Budapesten végzi. Rövid ideig közjegyzősegéd, majd 1884 júniusában Temesvár szabad királyi város szolgálatába lép. 1885-1890 között dr. Telbisz Károly mellett titkárként aljegyző, majd 1890-1914 között főjegyző, polgármester-helyettes. Szerkesztője az 1898-ban megindult Városi Közlöny […]
Kossak József (1855–1922)
Fényképész, akadémiai festő, cégvezető. Szakmai tudás és művészet fonódik össze munkáiban, iskolát teremt. Neve garancia: a minőséget jelenti. 1896-tól császári és királyi udvari és kamarai fényképész címet nyer. Temesvári fényképészeti szalonja mellett Nagy-Becskereken, Herkulesfürdőn, Aradon, Buziásfürdőn és Budapesten nyit műtermet. Német-Boksánban született, nagyon fiatalon (1866-ban) áll be nagybátyja, Hess Fridolin lugosi fényképészeti műhelyébe. 1868-ban a […]
Déchy Mór (1851–1917)
Neves utazó, földrajzi felfedező, alpinista, akadémikus. Pesten született. Mivel vasúttervező mérnök édesapja az országot járta, az ifjú Déchy több helyen végezte iskolai tanulmányait, többek között Temesváron és Pesten, a helyi Piarista Gimnáziumokban. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Pesten végzi, jogot, geológiát és földrajzot tanul. A bécsi évek alatt szereti meg véglegesen a hegymászást. Számos Alpokba induló […]
Reiter Ede (1847-1908)
Építőmester, tervező, vállalkozó. Reiter Eduard Fünfhausban, Bécs mellett született. Tanulmányait Bécsben és Münchenben végzi. 1871-ben telepszik le Temesváron; 1873-ban fordul a hatóságokhoz építési iparengedélyért. A XIX. század végi gazdasági fellendülés éveiben felépített több jelentős városi és vidéki templomot a Reiter irodában terveznek meg. Jó felkészültsége, megbízhatósága miatt a Csanádi Egyházmegye hivatalos építészeti tanácsosává választják meg. […]
Mühle Vilmos (1845–1908)
Virágkertész, szakíró, szerkesztő. Kemény, céltudatos munkával éri el, hogy virágkertészként Európa-szerte ismerjék. Jelentős tevékenységet folytat kertészeti szakíróként, szerkesztőként felismeri, hogy termékeit csak egy széles hozzáértő társadalmi réteg becsülheti igazán. Temesvár magyar Erfurtként való emlegetése a Niemetz, Agátsy és Mühle cégek virágtermesztő munkájának volt köszönhető. Csehországban, Kulm-Chlumec-ben született. Iskolai tanulmányait Teplitz-Schönauban (ma Teplice, Csehország) végzi. Fia, […]
Ortvay Tivadar (1843–1916)
Csanádi apát, történész, régész, geográfus, tanár és egyházi író, akadémikus. Ortvay (1875-ig Orthmayr) 1843-ben született Csiklovabányán (Krassó megye). A temesvári Piarista Gimnázium elvégzése után, 1862-től teológiát tanul a temesvári papnevelő intézetben. 1866-ban áldozópappá szentelik, majd 1870-ig segédlelkész és hitoktató Csanád egyházmegye több településén (Kikinda, Németoravica, Németcsiklova és Fehértemplom). 1870–1872 között a lugosi római katolikus gimnázium […]
Pontelly István Károly (1840–1898)
Katolikus pap, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész. Esztergomban született, középiskoláit és teológiai tanulmányait szülővárosában végzi, itt szentelik pappá 1862-ben. Gimnáziumi tanárként Esztergomban (1863), hitszónokként Pannonhalmán (1864), majd ismét tanárként Kőszegen működik. 1874-ben világi papként kerül a csanádi egyházmegyébe, Szeged-Rókuson majd Szeged-Belvárosban segédlelkész. Szegeden jelenik meg 1879-ben sokat idézett munkája: Szent István első és apostoli magyar királynak […]
Ambrózy Béla (1838-1911)
Földbirtokos, méhész, szakíró, országgyűlési képviselő. Temesgyarmaton jött a világra sédeni Ambrózy György és borosjenői Muslay Izabella elsőszülött fiúgyermekeként. Tanulmányait magántanulóként kezdi, 14 esztendős korában iratkozik be a bécsi politechnikumba. Két esztendő múltán félbeszakítja mérnöki tanulmányait. 1855-ben önkéntesen belép az osztrák hadseregbe. Az 1859-es hadjárat alatt Itáliában állomásozik. Lombardiai tartózkodása idején ismerkedik meg a fejlett olasz […]
Kerpely Antal (1837-1907)
Kohómérnök, kutató, szakíró, főiskolai tanár, akadémikus. A modern magyar vaskohászat megteremtője önéletrajza szerint Aradon született 1837. február 15-én, de az újabb források alapján február 5-én Kürtösön (ma Curtici). Korán árvaságra jut, elemi iskoláit lugosi rokonai segítségével végzi el. 16 évesen írnok egy jegyző mellett, majd 1856-tól az osztrák-magyar vasúttársaság dognácskai (ma Dognecea) bányavállalatánál. A szorgalmas […]
Németh József György (1831–1916)
Felszentelt püspök, teológiai rektor. Elöljárói betegsége miatt több ízben is ő vezette a csanádi egyházmegyét. 42 éven át volt fölszentelt püspök. Négy főpásztor – Bonnaz Sándor (1860-1889), Dessewffy Sándor (1890-1907), Csernoch János (1908-1911) és Glattfelder Gyula (megyéspüspök 1911-től) – mellett szolgál, de soha nem kap megyés püspöki kinevezést. Szegeden született, régi iparoscsaládból származik. Középiskolai tanulmányait […]
Bécsi Gedeon (1829-1899)
Sebész, szemész- és szülészorvos, városi főorvos és közkórház-igazgató. Fülöpszálláson született, orvosi családban. Középiskolai tanulmányai után a pesti orvosi egyetemre iratkozik be. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban a népfelkelők oldalán harcol, emiatt 1849-től három évi ollmützi elzárásra ítélik. A következő évben katonai (kisegítő)orvosként az osztrák hadseregbe küldik. 1854-1858 között a bécsi Orvosi Egyetemen tanul, ahol már […]
Schmidt Ferenc (1827-1901)
Építészmérnök, matematikatörténész, Bolyai-kutató. A magyar és nemzetközi Bolyai-kultusz elindítása és kialakulása Temesvár városához kötődik, Schmidt Ferenc temesvári építész a Bolyaiak első életrajzírója révén. Édesapja Schmidt Antal temesvári építész, több Bolyai korabeli temesvári épület tervezője és kivitelezője. Dávid Lajos, a neves Bolyai-kutató A két Bolyai élete és munkássága című könyvében megemlíti: a Schmidt nagypapa neve Kováts, […]
Schlauch Lőrinc (1824 –1902)
Római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Korának egyik legműveltebb és legsokoldalúbb magyar főpapja Újaradon látja meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait Aradon és Szegeden, a teológiát a pesti Központi Szemináriumban végzi. Papnövendékként igen tevékeny, irodalmi dolgozataival elismerést szerez. 1846 őszén Temesváron Lonovics püspök levéltárosa, ahol kivívja Mihalovich József későbbi zágrábi bíboros, érsek […]
Sailer Antal (1820–1904)
Kereskedő, emberbarát, intézményalapító. Aradon született kereskedőcsaládban. Elemi iskoláit Aradon végzi, majd ugyanitt folytatja tanulmányait a kereskedelmi iskolában. 1840- ben kereskedősegédként kerül Temesvárra. A tehetséges ifjú korán megalapozza sokat ígérő karrierjét, hamarosan önálló kereskedő, majd sikeres üzletemberként válik ismertté. Tevékenyen részt vesz a város életében; 1867-től tagja a városi tanácsnak. Nagyszerűen ismeri fel a lehetőségeket, sikeresen […]
Gorové István (1819–1881)
Politikus, közgazdász, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pesten született, gazdag földbirtokos családban. Apja, gattaji Gorové László író, vagyonos örmény-magyar nemes, akinek nemesi előneve a Temes megyei Gátalját idézi. Elemi iskolát Szolnokon és Gyöngyösön, gimnáziumot a pesti piaristáknál végez, bölcsészeti- és jogi tanulmányokat a pesti egyetemen folytat. Miután a szólásszabadságról vallott nézetei miatt egyik tanárával […]
Küttel Károly (1818–1875)
Polgármester, a mai Temesvár megalapozója. Küttel Károly ősei az örökösödési háború idején, 1689-ben költöztek át a németországi Badenből a magyarországi Kőszegre. Itt a család a XVIII. század elején a helybeli gyógyszertár tulajdonosává válik. A gyógyszertár a Küttel család tulajdonát képezi egészen 1950-ig, jelenleg múzeum. Kőszegen született. Szakítva a családi tradíciókkal, a gyógyszerészet helyett a jogi […]
Bonnaz Sándor (1812 – 1889)
Megyéspüspök, főrendiházi tag. A franciaországi Challex településen született. Amikor az I. Napoleon seregében szolgáló apa az 1813-as lipcsei csatában elesik, az anya 7 esztendős fiával Magyarországon élő sógorához, Bonnaz Antal nagyőszi plébánoshoz költözik. A középiskolai tanulmányait Aradon, Temesváron, majd a filozófiát Szegeden végzi. Ezt követően, 1834-ben felvételt nyer a bécsi papnevelő intézetbe, a Pazmaneumba, ahol […]
Maderspach Károly (1791–1849)
Mérnök, feltaláló, fegyverszállító. Joggal nevezhető az 1848-as forradalom mártírjának. Az eredetileg Modersbacher nevet viselő család 1720-ban vándorol be Tirolból (Ausztria). Édesapja, id. Maderspach Károly, német származású bányatanácsos, nyugalmazott főszázados. Bátyja, Ferenc (1793–1849) honvéd alezredes. Maderspach Károly Oravicabányén született. Tanulmányait a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián (ma Banská Štiavnica, Szlovákia) végzi. Buchwald Franciskával (1804–1880) kötött házasságukból […]
Herczeg Ferenc (1863-1954)
Író, színműíró, újságíró, a magyar Akadémia tagja és másodelnöke, politikus, képviselő. A hajdani Dél-Magyarország németek lakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja, aki nem tud magyarul, de fiát az Osztrák-Magyar Monarchia magyar urai közé akarja felnevelni, ezért magyar iskolába küldi. Középiskoláit Temesvárott, Szegeden és Fehértemplomon végzi, majd Budapesten jogot hallgat és ügyvédi […]
Geml József (1858 –1929)
Temesvár polgármestere, emlékíró, helytörténész. Temesrékáson, sváb családban született. A temesvári Piarista Főgimnáziumban, 13 esztendős korában tanul meg magyarul, itt érettségizik. Jogi tanulmányait Budapesten végzi. Rövid ideig közjegyzősegéd, majd 1884 júniusában Temesvár szabad királyi város szolgálatába lép. 1885-1890 között dr. Telbisz Károly mellett titkárként aljegyző, majd 1890-1914 között főjegyző, polgármester-helyettes. Szerkesztője az 1898-ban megindult Városi Közlöny […]
Kossak József (1855–1922)
Fényképész, akadémiai festő, cégvezető. Szakmai tudás és művészet fonódik össze munkáiban, iskolát teremt. Neve garancia: a minőséget jelenti. 1896-tól császári és királyi udvari és kamarai fényképész címet nyer. Temesvári fényképészeti szalonja mellett Nagy-Becskereken, Herkulesfürdőn, Aradon, Buziásfürdőn és Budapesten nyit műtermet. Német-Boksánban született, nagyon fiatalon (1866-ban) áll be nagybátyja, Hess Fridolin lugosi fényképészeti műhelyébe. 1868-ban a […]
Déchy Mór (1851–1917)
Neves utazó, földrajzi felfedező, alpinista, akadémikus. Pesten született. Mivel vasúttervező mérnök édesapja az országot járta, az ifjú Déchy több helyen végezte iskolai tanulmányait, többek között Temesváron és Pesten, a helyi Piarista Gimnáziumokban. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Pesten végzi, jogot, geológiát és földrajzot tanul. A bécsi évek alatt szereti meg véglegesen a hegymászást. Számos Alpokba induló […]
Reiter Ede (1847-1908)
Építőmester, tervező, vállalkozó. Reiter Eduard Fünfhausban, Bécs mellett született. Tanulmányait Bécsben és Münchenben végzi. 1871-ben telepszik le Temesváron; 1873-ban fordul a hatóságokhoz építési iparengedélyért. A XIX. század végi gazdasági fellendülés éveiben felépített több jelentős városi és vidéki templomot a Reiter irodában terveznek meg. Jó felkészültsége, megbízhatósága miatt a Csanádi Egyházmegye hivatalos építészeti tanácsosává választják meg. […]
Mühle Vilmos (1845–1908)
Virágkertész, szakíró, szerkesztő. Kemény, céltudatos munkával éri el, hogy virágkertészként Európa-szerte ismerjék. Jelentős tevékenységet folytat kertészeti szakíróként, szerkesztőként felismeri, hogy termékeit csak egy széles hozzáértő társadalmi réteg becsülheti igazán. Temesvár magyar Erfurtként való emlegetése a Niemetz, Agátsy és Mühle cégek virágtermesztő munkájának volt köszönhető. Csehországban, Kulm-Chlumec-ben született. Iskolai tanulmányait Teplitz-Schönauban (ma Teplice, Csehország) végzi. Fia, […]
Ortvay Tivadar (1843–1916)
Csanádi apát, történész, régész, geográfus, tanár és egyházi író, akadémikus. Ortvay (1875-ig Orthmayr) 1843-ben született Csiklovabányán (Krassó megye). A temesvári Piarista Gimnázium elvégzése után, 1862-től teológiát tanul a temesvári papnevelő intézetben. 1866-ban áldozópappá szentelik, majd 1870-ig segédlelkész és hitoktató Csanád egyházmegye több településén (Kikinda, Németoravica, Németcsiklova és Fehértemplom). 1870–1872 között a lugosi római katolikus gimnázium […]
Pontelly István Károly (1840–1898)
Katolikus pap, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész. Esztergomban született, középiskoláit és teológiai tanulmányait szülővárosában végzi, itt szentelik pappá 1862-ben. Gimnáziumi tanárként Esztergomban (1863), hitszónokként Pannonhalmán (1864), majd ismét tanárként Kőszegen működik. 1874-ben világi papként kerül a csanádi egyházmegyébe, Szeged-Rókuson majd Szeged-Belvárosban segédlelkész. Szegeden jelenik meg 1879-ben sokat idézett munkája: Szent István első és apostoli magyar királynak […]
Ambrózy Béla (1838-1911)
Földbirtokos, méhész, szakíró, országgyűlési képviselő. Temesgyarmaton jött a világra sédeni Ambrózy György és borosjenői Muslay Izabella elsőszülött fiúgyermekeként. Tanulmányait magántanulóként kezdi, 14 esztendős korában iratkozik be a bécsi politechnikumba. Két esztendő múltán félbeszakítja mérnöki tanulmányait. 1855-ben önkéntesen belép az osztrák hadseregbe. Az 1859-es hadjárat alatt Itáliában állomásozik. Lombardiai tartózkodása idején ismerkedik meg a fejlett olasz […]
Kerpely Antal (1837-1907)
Kohómérnök, kutató, szakíró, főiskolai tanár, akadémikus. A modern magyar vaskohászat megteremtője önéletrajza szerint Aradon született 1837. február 15-én, de az újabb források alapján február 5-én Kürtösön (ma Curtici). Korán árvaságra jut, elemi iskoláit lugosi rokonai segítségével végzi el. 16 évesen írnok egy jegyző mellett, majd 1856-tól az osztrák-magyar vasúttársaság dognácskai (ma Dognecea) bányavállalatánál. A szorgalmas […]
Németh József György (1831–1916)
Felszentelt püspök, teológiai rektor. Elöljárói betegsége miatt több ízben is ő vezette a csanádi egyházmegyét. 42 éven át volt fölszentelt püspök. Négy főpásztor – Bonnaz Sándor (1860-1889), Dessewffy Sándor (1890-1907), Csernoch János (1908-1911) és Glattfelder Gyula (megyéspüspök 1911-től) – mellett szolgál, de soha nem kap megyés püspöki kinevezést. Szegeden született, régi iparoscsaládból származik. Középiskolai tanulmányait […]
Bécsi Gedeon (1829-1899)
Sebész, szemész- és szülészorvos, városi főorvos és közkórház-igazgató. Fülöpszálláson született, orvosi családban. Középiskolai tanulmányai után a pesti orvosi egyetemre iratkozik be. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban a népfelkelők oldalán harcol, emiatt 1849-től három évi ollmützi elzárásra ítélik. A következő évben katonai (kisegítő)orvosként az osztrák hadseregbe küldik. 1854-1858 között a bécsi Orvosi Egyetemen tanul, ahol már […]
Schmidt Ferenc (1827-1901)
Építészmérnök, matematikatörténész, Bolyai-kutató. A magyar és nemzetközi Bolyai-kultusz elindítása és kialakulása Temesvár városához kötődik, Schmidt Ferenc temesvári építész a Bolyaiak első életrajzírója révén. Édesapja Schmidt Antal temesvári építész, több Bolyai korabeli temesvári épület tervezője és kivitelezője. Dávid Lajos, a neves Bolyai-kutató A két Bolyai élete és munkássága című könyvében megemlíti: a Schmidt nagypapa neve Kováts, […]
Schlauch Lőrinc (1824 –1902)
Római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Korának egyik legműveltebb és legsokoldalúbb magyar főpapja Újaradon látja meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait Aradon és Szegeden, a teológiát a pesti Központi Szemináriumban végzi. Papnövendékként igen tevékeny, irodalmi dolgozataival elismerést szerez. 1846 őszén Temesváron Lonovics püspök levéltárosa, ahol kivívja Mihalovich József későbbi zágrábi bíboros, érsek […]
Sailer Antal (1820–1904)
Kereskedő, emberbarát, intézményalapító. Aradon született kereskedőcsaládban. Elemi iskoláit Aradon végzi, majd ugyanitt folytatja tanulmányait a kereskedelmi iskolában. 1840- ben kereskedősegédként kerül Temesvárra. A tehetséges ifjú korán megalapozza sokat ígérő karrierjét, hamarosan önálló kereskedő, majd sikeres üzletemberként válik ismertté. Tevékenyen részt vesz a város életében; 1867-től tagja a városi tanácsnak. Nagyszerűen ismeri fel a lehetőségeket, sikeresen […]
Gorové István (1819–1881)
Politikus, közgazdász, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pesten született, gazdag földbirtokos családban. Apja, gattaji Gorové László író, vagyonos örmény-magyar nemes, akinek nemesi előneve a Temes megyei Gátalját idézi. Elemi iskolát Szolnokon és Gyöngyösön, gimnáziumot a pesti piaristáknál végez, bölcsészeti- és jogi tanulmányokat a pesti egyetemen folytat. Miután a szólásszabadságról vallott nézetei miatt egyik tanárával […]
Küttel Károly (1818–1875)
Polgármester, a mai Temesvár megalapozója. Küttel Károly ősei az örökösödési háború idején, 1689-ben költöztek át a németországi Badenből a magyarországi Kőszegre. Itt a család a XVIII. század elején a helybeli gyógyszertár tulajdonosává válik. A gyógyszertár a Küttel család tulajdonát képezi egészen 1950-ig, jelenleg múzeum. Kőszegen született. Szakítva a családi tradíciókkal, a gyógyszerészet helyett a jogi […]
Bonnaz Sándor (1812 – 1889)
Megyéspüspök, főrendiházi tag. A franciaországi Challex településen született. Amikor az I. Napoleon seregében szolgáló apa az 1813-as lipcsei csatában elesik, az anya 7 esztendős fiával Magyarországon élő sógorához, Bonnaz Antal nagyőszi plébánoshoz költözik. A középiskolai tanulmányait Aradon, Temesváron, majd a filozófiát Szegeden végzi. Ezt követően, 1834-ben felvételt nyer a bécsi papnevelő intézetbe, a Pazmaneumba, ahol […]
Maderspach Károly (1791–1849)
Mérnök, feltaláló, fegyverszállító. Joggal nevezhető az 1848-as forradalom mártírjának. Az eredetileg Modersbacher nevet viselő család 1720-ban vándorol be Tirolból (Ausztria). Édesapja, id. Maderspach Károly, német származású bányatanácsos, nyugalmazott főszázados. Bátyja, Ferenc (1793–1849) honvéd alezredes. Maderspach Károly Oravicabányén született. Tanulmányait a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián (ma Banská Štiavnica, Szlovákia) végzi. Buchwald Franciskával (1804–1880) kötött házasságukból […]
© 2017 www.banaticum.ro
webdesign by sandorosz
webdesign by sandorosz