Publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor. A csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom nagy hatású szervezője. Ezeknek az irodalmaknak létrejöttében, tájékozódásában és a magyarországi irodalomra is kiható törekvéseinek inspirálásában kulcsfontosságú a szerepe 1945 előtt és utána is. Kevés közvetlenül irodalmi tárgyú vagy vonatkozású írása van, de jellegzetes, naplószerű reflexiói, országjárásokról készült szociográfikus élménybeszámolói, alkalmi […]
Szórvány Alapítvány összes bejegyzései
Neumann Mária (1905-2003)
Matematikus, Bolyai-kutató, egyetemi docens. Lugoson született 1905. június 22-én. A Neumann család a város legismertebb családjai közé tartozott. Nagyapja Neumann Fülöp a bécsi orvosi egyetem elvégzése után visszatér szülővárosába, ahol a helyi kórház igazgató főorvosa. Három fia közül Gyula a bécsi orvosi egyetemen a nőgyógyászat tanára, Manó lugosi orvosként folytatja apja munkáját, a legkisebb Jenő, […]
Szepesi Nits István (1905-1975)
Költő, református lelkész, egyházi író. Nits István Jakab a Bihar vármegyei Berettyószéplakon született 1905. október 12-én. Középiskoláit a zilahi Wesselényi Kollégiumban végzi 1925-ben. Lelkészi képesítést 1931-ben a kolozsvári Református Teológián szerez. Papi pályáját helyettes lelkészként Aradon (1931–34) kezdi. Rövid ideig Újszentesen káplánkodik. 1935. január 15-én nevezik ki a temesvár-újkissodai református eklézsia élére. Rendes lelkészkénti beiktatására […]
Molnár Kornél Árpád (1901-1986)
Természetjáró, turistamozgalmi szervező. Származását és életútját tekintve akár tipikusan bánságinak is tekinthetnénk, ám Molnár Kornél Árpád Újpesten született, 1901. augusztus 3-án. Édesapja Rákospalotán volt állomásfőnök. Édesanyja Kikindából származó szerb asszony volt. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol tanítói oklevelet szerez. Elveszíti édesapját és anyai nagyszüleit, 1918-ban édesanyjával Oravicabányára költöznek, hogy itt átvegye a nagyszülői […]
Péter László (1899-1994)
Atléta, sokszoros országos bajnok, olimpiai részvétel. Sepsiszentgyörgyön, 1899-ben született a romániai atlétika úttörő szakaszának, az elmúlt évszázad harmadik évtizedének legeredményesebb vágtázója, aki Kolozsvár és Temesvár színeiben fölényes biztonsággal uralta a 100 és a 200 méteres síkfutás versenyeit. Gimnáziumi tanulmányait 1921-ben a Székely Mikó Kollégiumban végzi színjeles osztályzattal. A sportolóvá válást rokoni segítség előzi meg. Miután […]
Nagy Ernő (1898-1977)
Kardvívó, országos és olimpiai bajnok. Facsádon, 1898. augusztus 2-án született Nagy Ernő, minden idők legjobb magyar vívóválogatottjának tagja. A helyi gimnáziumban sajátítja el nemcsak a tudományok alapjait, hanem itt végzi első lépéseit a sport csodálatos világa felé is. Az iskola sportéletének legjobbjai közé tartozik, az évzáró ünnepélyeken és a városi versenyeken otthonosan érzi magát bármelyik […]
Szegő Ferenc (1895-1967)
Karnagy, zenetanár, kántor. Temesvár zenei életének, kórusmozgalmának kiemelkedő személyisége a két világháború közötti évtizedekben. Karnagyként hatékonyan hozzájárul a város kórusmozgalmának, zeneéletének felpezsdítéséhez, országos és nemzetközi nívóra és hírnévre emelve azt. Temesvárott született 1895. február 11-én. Középiskolába Versecen és szülővárosában jár. Az érettségi vizsgát követően a budapesti zeneakadémiára iratkozik be. Megkezdett tanulmányai folytatását megakadályozza az I. […]
Szántó György (1893-1961)
Próza- és drámaíró, lapszerkesztő, publicista, festő. A romániai magyar irodalom legtermékenyebb szerzője. Könyvespolcnyi kötetet ír és publikál írói pályája négy évtizede alatt. Néhány műve halála után hagyja el a nyomdát. Gáz című regénye, amelyet folytatásokban közöl az Aradi Közlöny, mindmáig nem jelent meg kötetben. Novellái, esszéi és újságcikkei jelentős hányada még nincs összegyűjtve, kiadva kötetben. […]
Páll György (1892-1975)
Újságíró, lapszerkesztő, miniszteri tanácsos, történeti szakíró, kutató. A Kaposvár melletti Igalon született 1892. április 11-én, apja Páll Tamás erdőmérnök, anyja Mihailich Lujza. A gimnáziumot Temesvárott végzi, felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán folytatja, jogi doktorátust szerez. 1911-től 1919-ig a budapesti rendőrfőkapitányság tisztviselője, a Károlyi-kormány idején a rendőrség főkapitány-helyettese. 1919 februárjában az ő személyes akciója […]
Illy Ferenc (1892-1956)
Feltaláló, könyvelő, üzletember. Temesvár Józsefváros negyedében született 1892. október 7-én. Édesapja Illy János magyar nemzetiségű asztalos, édesanyja Rössler Aloisia, német anyanyelvű háztartásbeli. Temesvárott tölti gyermekkorát, a helyi Piarista Gimnáziumban végzi az általános iskolát, majd tanulmányait szakiskolában folytatja 1910-ben. Temesvári tanulmányainak befejezése után Bécsbe költözik. Az Osztrák–Magyar Monarchia katonájaként 1914-től harcol az első világháború több frontján, […]
Lambrecht Kálmán (1886-1936)
Paleontológus, ornitológus, etnográfus, könyvtáros, egyetemi tanár. Az őslénytan modern biológiai irányának világviszonylatban is kiváló képviselője Pancsován született 1886. május 1-jén. Középiskoláit szülővárosában végzi, majd 1907-től a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán természetrajz-vegytan szakon tanul, és tanári oklevelet szerez. 1908-tól, már egyetemi hallgatóként, a Magyar Ornitológiai Központ munkatársa, és az marad 1914-ig. Herman Ottó ajánlatára a Magyar […]
Uhlyárik Béla (1883-1955)
Író, színműíró, publicista. Írói álneve: Szénégető Béla. Temesvárt született 1883. október 10-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Piarista Főgimnáziumban végzi, ezt követően a budapesti Tudománegyetemre iratkozik be, jogot tanul. Jogi diplomáját a kolozsvári egyetemen szerzi meg (1908). Visszajön Temesvárra, előbb ügyvédjelölt, majd a város szolgálatába lép. 1910-től az Első Temesvári Takarékpénztár Rt. alkalmazottja a jogügyi osztályon […]
Schütz Antal (1880-1953)
Pap, teológus, egyetemi tanár, rektor, akadémikus. Schütz Antal kézműves-paraszti családban született 1880. október 26-án egy kis bánáti sváb faluban, Kistószegen (ma Novi Kozarci, Vajdaság), a történelmi Bánságban, Torontál megyében. A család nehéz anyagi helyzete miatt gimnáziumi tanulmányait kétéves késéssel kezdi meg, másrészt pedig meg kell tanulnia magyarul és latinul. A különbözeti vizsga letétele után kezdi […]
Fasching Antal (1879-1931)
Mérnök, geodéta, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár. Temesvárt született 1879. június 6-án, munkásszülők gyermekeként (apja cipészmester, anyja háziasszony). Elemi iskoláit szülővárosában végzi (1885–1889), már ekkor jól beszél a magyar mellett németül és románul is. A temesvári Főreálgimnáziumban folytatja tanulmányait, itt megtanul franciául is. 1897-ben kitűnő eredménnyel érettségizik. Nem sokkal ezután elveszti édesapját, bevonul katonának, mire leszerel, […]
Ady Endre (1877-1919)
Költő, publicista. Teljes nevén: diósadi Ady András Endre. A magyar irodalom történetének egyik legnagyobb egyénisége, korszakos költő, a modern magyar líra megteremtője, a szimbolizmus kiteljesítője, a huszadik századi művészeti megújulás kezdeményezője és vezéregyénisége. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Eszmei és esztétikai forradalma évtizedeken át hangos viták élesztője, formabontó és formateremtő ereje példamutató, nyelvi […]
Glattfelder Gyula (1874-1943)
Pap, püspök, egyházi szakíró, felsőházi tag. Glattfelder Gyula 1874. március 18-án született Budapesten, sváb eredetű értelmiségi családban. Középfokú tanulmányait előbb a budapesti piarista középiskolában, majd az esztergomi bencés rend oktatási intézményében végzi. Az érettségi megszerzése után felsőfokú tanulmányait a Papnevelő Intézetben folytatja, majd ennek eredményeként 1896. október 15-én pappá szentelik. Budapesten hitoktatóként kiemelten foglalkozik az […]
Pogatschnigg Guidó (1867-1937)
Zeneszerző, karmester, muzikológus, zongoraművész, orgonista, tanár, igazgató. Bánság több olyan jelentős művésszel büszkélkedhet, akiket egyszerre több kultúra tekint a sajátjának és sorol be a nagy alkotói közé. Ilyen kiemelkedő művész és oktató volt Pogatschnigg Guidó. Pogatschnigg a magyar és a német kultúrához is tartozott, munkásságának jelentősebb része a magyar kultúrához köti. Pogatschnigg Guidó Szászvárosban született […]
Kabos Ármin (1866-1947)
Újságíró, nyomdatulajdonos, kiadó, közgazdasági szakíró. Kabos Ármin (eredeti családneve Rothman, 1892-ben magyarítja a nevét) Nagyváradon született 1866. október 25-én. Kereskedelmi iskolát végez szülővárosában, de pályáját újságíróként kezdi. Az 1890-es években Zentán (ma: Senta, Vajdaság) találjuk, az ő szerkesztésében jelenik meg 1896-ban a Zentai Híradó c. újság. A lap nem számít a város és térsége legjobb […]
Kerpely Kálmán (1864-1940)
Agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, egyetemi tanár, akadémikus. Krassai lovag Kerpely Kálmán Oravicabányán született 1864. október 11-én. A talajművelés, trágyázás és más agrotechnikai folyamatoknak növényélettani szempontokat érvényesítő kutatása mellett jelentős eredményeket ért el a dohánynemesítés terén. Közel fél évszázadon át a magyarországi mezőgazdasági szakoktatás kiemelkedő alakja. Édesapja id. Kerpely Antal (1837–1907) kohómérnök, öccse pedig ifj. Kerpely Antal […]
Milleker Bódog (1858-1942)
Történész, régész, levéltáros, muzeológus, helytörténész, szakíró. A Délvidék kutatóinak sorában az egyik legsokoldalúbb szakember, aki régészeti, történelmi, hely- és kultúrtörténeti kutatásokat végez, 300-nál több munkája jelenik meg. Polihisztor, aki a Bánság értékeit kutatja, publikálja magyar, német és szerb nyelven. Keresztneve ennek megfelelően szerepel: Bódog, Felix vagy Srečko. Szervezőképességének eredményeként jön létre Fehértemplomban, majd Versecen a […]
Neumann Mária (1905-2003)
Matematikus, Bolyai-kutató, egyetemi docens. Lugoson született 1905. június 22-én. A Neumann család a város legismertebb családjai közé tartozott. Nagyapja Neumann Fülöp a bécsi orvosi egyetem elvégzése után visszatér szülővárosába, ahol a helyi kórház igazgató főorvosa. Három fia közül Gyula a bécsi orvosi egyetemen a nőgyógyászat tanára, Manó lugosi orvosként folytatja apja munkáját, a legkisebb Jenő, […]
Szepesi Nits István (1905-1975)
Költő, református lelkész, egyházi író. Nits István Jakab a Bihar vármegyei Berettyószéplakon született 1905. október 12-én. Középiskoláit a zilahi Wesselényi Kollégiumban végzi 1925-ben. Lelkészi képesítést 1931-ben a kolozsvári Református Teológián szerez. Papi pályáját helyettes lelkészként Aradon (1931–34) kezdi. Rövid ideig Újszentesen káplánkodik. 1935. január 15-én nevezik ki a temesvár-újkissodai református eklézsia élére. Rendes lelkészkénti beiktatására […]
Molnár Kornél Árpád (1901-1986)
Természetjáró, turistamozgalmi szervező. Származását és életútját tekintve akár tipikusan bánságinak is tekinthetnénk, ám Molnár Kornél Árpád Újpesten született, 1901. augusztus 3-án. Édesapja Rákospalotán volt állomásfőnök. Édesanyja Kikindából származó szerb asszony volt. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol tanítói oklevelet szerez. Elveszíti édesapját és anyai nagyszüleit, 1918-ban édesanyjával Oravicabányára költöznek, hogy itt átvegye a nagyszülői […]
Péter László (1899-1994)
Atléta, sokszoros országos bajnok, olimpiai részvétel. Sepsiszentgyörgyön, 1899-ben született a romániai atlétika úttörő szakaszának, az elmúlt évszázad harmadik évtizedének legeredményesebb vágtázója, aki Kolozsvár és Temesvár színeiben fölényes biztonsággal uralta a 100 és a 200 méteres síkfutás versenyeit. Gimnáziumi tanulmányait 1921-ben a Székely Mikó Kollégiumban végzi színjeles osztályzattal. A sportolóvá válást rokoni segítség előzi meg. Miután […]
Nagy Ernő (1898-1977)
Kardvívó, országos és olimpiai bajnok. Facsádon, 1898. augusztus 2-án született Nagy Ernő, minden idők legjobb magyar vívóválogatottjának tagja. A helyi gimnáziumban sajátítja el nemcsak a tudományok alapjait, hanem itt végzi első lépéseit a sport csodálatos világa felé is. Az iskola sportéletének legjobbjai közé tartozik, az évzáró ünnepélyeken és a városi versenyeken otthonosan érzi magát bármelyik […]
Szegő Ferenc (1895-1967)
Karnagy, zenetanár, kántor. Temesvár zenei életének, kórusmozgalmának kiemelkedő személyisége a két világháború közötti évtizedekben. Karnagyként hatékonyan hozzájárul a város kórusmozgalmának, zeneéletének felpezsdítéséhez, országos és nemzetközi nívóra és hírnévre emelve azt. Temesvárott született 1895. február 11-én. Középiskolába Versecen és szülővárosában jár. Az érettségi vizsgát követően a budapesti zeneakadémiára iratkozik be. Megkezdett tanulmányai folytatását megakadályozza az I. […]
Szántó György (1893-1961)
Próza- és drámaíró, lapszerkesztő, publicista, festő. A romániai magyar irodalom legtermékenyebb szerzője. Könyvespolcnyi kötetet ír és publikál írói pályája négy évtizede alatt. Néhány műve halála után hagyja el a nyomdát. Gáz című regénye, amelyet folytatásokban közöl az Aradi Közlöny, mindmáig nem jelent meg kötetben. Novellái, esszéi és újságcikkei jelentős hányada még nincs összegyűjtve, kiadva kötetben. […]
Páll György (1892-1975)
Újságíró, lapszerkesztő, miniszteri tanácsos, történeti szakíró, kutató. A Kaposvár melletti Igalon született 1892. április 11-én, apja Páll Tamás erdőmérnök, anyja Mihailich Lujza. A gimnáziumot Temesvárott végzi, felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán folytatja, jogi doktorátust szerez. 1911-től 1919-ig a budapesti rendőrfőkapitányság tisztviselője, a Károlyi-kormány idején a rendőrség főkapitány-helyettese. 1919 februárjában az ő személyes akciója […]
Illy Ferenc (1892-1956)
Feltaláló, könyvelő, üzletember. Temesvár Józsefváros negyedében született 1892. október 7-én. Édesapja Illy János magyar nemzetiségű asztalos, édesanyja Rössler Aloisia, német anyanyelvű háztartásbeli. Temesvárott tölti gyermekkorát, a helyi Piarista Gimnáziumban végzi az általános iskolát, majd tanulmányait szakiskolában folytatja 1910-ben. Temesvári tanulmányainak befejezése után Bécsbe költözik. Az Osztrák–Magyar Monarchia katonájaként 1914-től harcol az első világháború több frontján, […]
Lambrecht Kálmán (1886-1936)
Paleontológus, ornitológus, etnográfus, könyvtáros, egyetemi tanár. Az őslénytan modern biológiai irányának világviszonylatban is kiváló képviselője Pancsován született 1886. május 1-jén. Középiskoláit szülővárosában végzi, majd 1907-től a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán természetrajz-vegytan szakon tanul, és tanári oklevelet szerez. 1908-tól, már egyetemi hallgatóként, a Magyar Ornitológiai Központ munkatársa, és az marad 1914-ig. Herman Ottó ajánlatára a Magyar […]
Uhlyárik Béla (1883-1955)
Író, színműíró, publicista. Írói álneve: Szénégető Béla. Temesvárt született 1883. október 10-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Piarista Főgimnáziumban végzi, ezt követően a budapesti Tudománegyetemre iratkozik be, jogot tanul. Jogi diplomáját a kolozsvári egyetemen szerzi meg (1908). Visszajön Temesvárra, előbb ügyvédjelölt, majd a város szolgálatába lép. 1910-től az Első Temesvári Takarékpénztár Rt. alkalmazottja a jogügyi osztályon […]
Schütz Antal (1880-1953)
Pap, teológus, egyetemi tanár, rektor, akadémikus. Schütz Antal kézműves-paraszti családban született 1880. október 26-án egy kis bánáti sváb faluban, Kistószegen (ma Novi Kozarci, Vajdaság), a történelmi Bánságban, Torontál megyében. A család nehéz anyagi helyzete miatt gimnáziumi tanulmányait kétéves késéssel kezdi meg, másrészt pedig meg kell tanulnia magyarul és latinul. A különbözeti vizsga letétele után kezdi […]
Fasching Antal (1879-1931)
Mérnök, geodéta, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár. Temesvárt született 1879. június 6-án, munkásszülők gyermekeként (apja cipészmester, anyja háziasszony). Elemi iskoláit szülővárosában végzi (1885–1889), már ekkor jól beszél a magyar mellett németül és románul is. A temesvári Főreálgimnáziumban folytatja tanulmányait, itt megtanul franciául is. 1897-ben kitűnő eredménnyel érettségizik. Nem sokkal ezután elveszti édesapját, bevonul katonának, mire leszerel, […]
Ady Endre (1877-1919)
Költő, publicista. Teljes nevén: diósadi Ady András Endre. A magyar irodalom történetének egyik legnagyobb egyénisége, korszakos költő, a modern magyar líra megteremtője, a szimbolizmus kiteljesítője, a huszadik századi művészeti megújulás kezdeményezője és vezéregyénisége. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Eszmei és esztétikai forradalma évtizedeken át hangos viták élesztője, formabontó és formateremtő ereje példamutató, nyelvi […]
Glattfelder Gyula (1874-1943)
Pap, püspök, egyházi szakíró, felsőházi tag. Glattfelder Gyula 1874. március 18-án született Budapesten, sváb eredetű értelmiségi családban. Középfokú tanulmányait előbb a budapesti piarista középiskolában, majd az esztergomi bencés rend oktatási intézményében végzi. Az érettségi megszerzése után felsőfokú tanulmányait a Papnevelő Intézetben folytatja, majd ennek eredményeként 1896. október 15-én pappá szentelik. Budapesten hitoktatóként kiemelten foglalkozik az […]
Pogatschnigg Guidó (1867-1937)
Zeneszerző, karmester, muzikológus, zongoraművész, orgonista, tanár, igazgató. Bánság több olyan jelentős művésszel büszkélkedhet, akiket egyszerre több kultúra tekint a sajátjának és sorol be a nagy alkotói közé. Ilyen kiemelkedő művész és oktató volt Pogatschnigg Guidó. Pogatschnigg a magyar és a német kultúrához is tartozott, munkásságának jelentősebb része a magyar kultúrához köti. Pogatschnigg Guidó Szászvárosban született […]
Kabos Ármin (1866-1947)
Újságíró, nyomdatulajdonos, kiadó, közgazdasági szakíró. Kabos Ármin (eredeti családneve Rothman, 1892-ben magyarítja a nevét) Nagyváradon született 1866. október 25-én. Kereskedelmi iskolát végez szülővárosában, de pályáját újságíróként kezdi. Az 1890-es években Zentán (ma: Senta, Vajdaság) találjuk, az ő szerkesztésében jelenik meg 1896-ban a Zentai Híradó c. újság. A lap nem számít a város és térsége legjobb […]
Kerpely Kálmán (1864-1940)
Agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, egyetemi tanár, akadémikus. Krassai lovag Kerpely Kálmán Oravicabányán született 1864. október 11-én. A talajművelés, trágyázás és más agrotechnikai folyamatoknak növényélettani szempontokat érvényesítő kutatása mellett jelentős eredményeket ért el a dohánynemesítés terén. Közel fél évszázadon át a magyarországi mezőgazdasági szakoktatás kiemelkedő alakja. Édesapja id. Kerpely Antal (1837–1907) kohómérnök, öccse pedig ifj. Kerpely Antal […]
Milleker Bódog (1858-1942)
Történész, régész, levéltáros, muzeológus, helytörténész, szakíró. A Délvidék kutatóinak sorában az egyik legsokoldalúbb szakember, aki régészeti, történelmi, hely- és kultúrtörténeti kutatásokat végez, 300-nál több munkája jelenik meg. Polihisztor, aki a Bánság értékeit kutatja, publikálja magyar, német és szerb nyelven. Keresztneve ennek megfelelően szerepel: Bódog, Felix vagy Srečko. Szervezőképességének eredményeként jön létre Fehértemplomban, majd Versecen a […]
© 2017 www.banaticum.ro
webdesign by sandorosz
webdesign by sandorosz