Atléta, magasugró, országos bajnok és csúcstartó, érdemes edző.
Temesvárról indult hódító útjára Sőtér János, az ország minden idők egyik legjobb férfi magasugrója és a világ legfontosabb nemzetközi versenyein érmeket nyert atléták edzője, aki a Bega-parti városban született 1927. május 16-án. A Piarista Gimnázium tanulójaként több sportágban bizonyul tehetségesnek, végül barátai buzdítására az Electrica Sportklub atlétikacsapatába kerül, ahol magasugróként nyeri el edzői tetszését, pedig futásban is sikeres versenyzőnek mutatkozik. Miután 1945-ben és 1946-ban helyi vetélkedőkön igazolja tehetségét, első országos szintű eredményeit 1947-ben éri el, amikor a szőke, kék szemű fiú, Predeálon július 8-án 190 cm-re javítja saját, az egy hónappal korábban Aradon elért 188 cm-es férfi magasugró országos csúcsát. Az új rekordot még abban az évben kétszer beállítja. 1948-ban az egyik legfontosabb eredményét augusztus 29-én Kolozsvárott könyveli el, ahol Románia bajnokságának a döntőjében 185 cm-rel először nyer országos bajnok címet. 1949-ben Diósgyőrben részt vesz a Magyarország–Románia (128-95) barátságos atlétikai viadalon, amelyen 190 cm-rel első helyezettként a dobogó legmagasabb fokára lép föl.
Sőtér János 1950-ben elbúcsúzik az Electrica csapatától és a hadsereg jobb felkészülési feltételeket biztosító sportklubjában, a Bukaresti CCA-ban (jelenleg Steaua) folytatja tevekénységét. Az 50-es években Európa legjobb magasugrói között tartják számon. Romániában ő az első férfi magasugró, aki átjut a 200 cm magasra emelt lécen és kiharcolja az 1952. évi helsinki Nyári Olimpiai Játékokon való versenyzés jogát. Az olimpia döntőjében 1,95 cm-rel az előkelő hatodik helyet foglalja el. 1953-ban Bukarestben kerül sor a 4. Világifjúsági Fesztiválra, amelynek atlétikai versenyén 200 cm-rel elhódítja a férfi magasugrás aranyérmét. Tizennégyszer javítja meg az országos férfi magasugró-csúcsot. Az utolsó rekordot Isztambulban 1956. június 2-án éri el. Kilenc országos bajnok címe közül nyolcszor, 1948–1955 között sorozatban akasztják a nyakába az első helyért járó aranyérmet.
A ragyogó sikersorozatáért érdemes sportoló címmel kitüntetett Sőtér János nemcsak versenyzőként, hanem szakvezetőként is az ország legjobbjai közé tartozik, kiérdemli az érdemes edző címet is. Első tanítványa az ugyancsak a Temesvári Electrica csapatából a CCA Sportklubba igazolt Balázs Jolán magasugró, akivel az 1956. évi melbourne-i Nyári Olimpiai Játékokra készülő országos atlétikai válogatott Bucegi-hegyi edzőtáborában 1955 decemberében kezd foglalkozni. A kiváló sportpedagógusnak a világ legfontosabb nemzetközi viadalain érmeket nyerő atléták hosszú sora köszönheti eredményes pályafutását. Közülük a legremekebb teljesítményt Románia minden idők legjobb atlétájává nyilvánított Balázs Jolán nyújtotta, akivel 1967-ben házasságot köt. Joli férje és egyben edzője irányításával többek között kétszer olimpiai bajnok, háromszor Európa-bajnok, kétszer főiskolai világbajnok és kilencszer Balkán-bajnok címet nyer, a világcsúcsot pedig 14-szer dönti meg. Viorica Viscopoleanu távugró is Sőtér János edzőnek köszönheti, hogy bekerül a világ atlétáinak az elitgárdájába, miután trófeagyűjteményét egy olimpiai aranyéremmel, továbbá a szabadtéri Európa-bajnokságokon nyert két arany- és egy ezüstéremmel, valamint a fedett pályás Európa-bajnokságokon kapott egy arany- és három bronzéremmel gazdagítja. Tanítványai közé tartozik a szorgalmas éremgyűjtő Ion Şerban, Adrian Preoteasa és Cornel Porumb magasugró, Cornel Corbu hármasugró, Nicolae Perţa és George Boroi gátfutó bajnok is.
A temesvári piarista gimnázium diákja, 1954-ben a temesvári Műegyetemen, 1966-ban pedig a bukaresti Testnevelési és Sport Főiskolán szerez diplomát. A CCA Sportklub atlétikai szakosztályát ezredesi ranggal irányító elnök, fiatalon, 60 éves korában, 1987. szeptember 26-án a fővárosban távozik az élők sorából, ahol örök nyugalomra helyezik.
