Hadvezér, temesi főispán, Erdély vajdája, Magyarország kormányzója.
Hunyadi János, korának talán legnagyobb hadvezére, „a nagy törökverőnek” is szokták nevezni, 1441-1456 között erdélyi vajda és temesi főispán. Vajk és Morzsinay Erzsébet fia. Román források Vajkot (máshol Jánk/Jánku) románnak tekintik, egyes magyar források szerint a család kun származású lehetett. 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyad várát és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a Hunyadi családnév. Születési helyét illetően is sok a bizonytalanság: egyesek szerint a Hunyad vármegyei Hollós nevű várban, mások szerint Hunyadon vagy Hátszegen született. Bánság nagy történésze, Szentkláray Jenő a Torontál megyei Kikinda és Szőlős (Nákófalva) közti Hollóst tartja szülőhelyének. Születési évét sem lehet teljes bizonyossággal megjelölni, a legtöbb forrás az 1400-as, illetve az 1407-es évszámot veszi alapul.
1432-ben házasságot köt Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) születik.
1438-ban Albert király öccsével, ifj. Jánossal együtt szörényi bánná és temesi gróffá teszi. A király halálos ágyán Hunyadit jelöli ki születendő gyermeke gyámjának. Hunyadi félve a kiskorú László alatti asszonyi kormányzástól, mindent megtesz Ulászló lengyel király magyar királlyá választásáért, ami 1440-ben megtörténik. Ezért I. Ulászló király Hunyadit Nándorfehérvár (Belgrád) kapitányává és Újlaki Miklóssal együtt Erdély vajdájává nevezi ki.
Katonai pályafutását apródként kezdi, majd Stefan Lazarević szerb despota szolgálatában áll. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgál. 1430-ban Zsigmond király szolgálatába lép, majd a királyi tanácsban is helyet kap. A királyt elkíséri Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. Kora legjobb zsoldosvezéreinél tanult, megismeri az akkor legkorszerűbb itáliai és huszita harcmodort, bőséges tapasztalatot szerez a törökök hadi szokásairól is.
1441-ben megzabolázza a Szerbiában dúló törököket és Szendrőnél megveri Isák (Iszhák) béget. 1442-ben több ragyogó győzelmet arat a török ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében. 1442. szeptember 6-án az Erdélyi Vaskapunál, Zajkány közelében mintegy 12–15 ezer emberével az Erdélybe törő törökök 81 ezer fős seregét szétveri. A hágó környékén zajló harcokban az Erdélybe betört törökök jelentős részét megölik. 1443-ban Ulászló a török ellen háborút hirdet, fővezérnek Hunyadi Jánost teszi meg. Budáról mintegy 20 ezer fős magyar és lengyel katonákból álló sereg indul el, ehhez útközben 10 ezres szerb-bosnyák sereg csatlakozik. Hunyadi serege a Morva mentén szétveri az egyesített európai török erőket és elfoglalja Szófiát. A tél beálltával és az élelmiszer hiánya miatt visszafordulnak. De eléri, hogy a szultán olyan ajánlatot tegyen, hogy tízéves béke fejében visszaadja Szerbiának Szendrő és Galambóc várát, Ulászlónak pedig 100 ezer arany kárpótlást fizet.
Hunyadi Temesvárra visszatérte után az 1443-as földrengésben erősen megrongálódott várkastélyt újjáépítteti, és 1447-ben családját Kolozsvárról ide költözteti.
A jelentős győzelmek felébresztik a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444 szeptemberében támadást indít a törökök ellen. II. Murád a vártnál gyorsabban reagál, és november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mér a támadókra. A csatában életét veszti Ulászló király is. Mivel Ulászlónak nincs utóda, a királyság Albert és Erzsébet négyéves fiára, V. Lászlóra száll. A zűrzavarban Hunyadinak sikerül elérnie, hogy az 1446 nyarán tartott országgyűlés őt Magyarország kormányzójává emelje V. László kiskorúságának idejére. 1447 szeptemberében Hunyadi Buda várát is megkapja. 1448 februárjában hercegi címet nyer, amivel azonban sohasem él.
1448-ban az albán Szkander béggel egyesülve szándéka a törökökkel megküzdeni, de a szultán Rigómezőn, még Szkander megérkezése előtt ütközetre kényszeríti és a török emberfölény eldönti a csata kimenetelét. Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és aközponti hatalom megerősítését tűzi ki célul, ebben a törekvésében segítőtársa Vitéz János. 1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az Országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi.
1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére. Támogatója nem akad, a szultán 1456-ban Magyarország ellen támad és Nándorfehérvárt ostromolja, amelyet 7000 katonával Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály véd. Hunyadi összegyűjt minden dunai-tiszai naszádot, bárkát és sajkát, és július 14-én megrakva fegyveresekkel a folyam sodrával ráúsztatja a török hajóhadra. Július 20-án délben a török had megrohanja a várat. A Száván túlról megérkezik Kapisztrán János ferences barát keresztes hada, s reggelre már nincs török a várban.
Ez Hunyadi legnagyobb, egyben utolsó diadala, mert a hullahegyek által gerjesztett pestisjárványban a zimonyi táborban röviddel ezután elhunyt, mint három héttel később Kapisztrán János is. Elterjedt vélekedés szerint a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal előzte meg Hunyadi győzelmét. Ennek a győzelemnek az emlékére vezeti be III. Callixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban. Hunyadi Jánost a gyulafehérvári székesegyházba temetik. Sírfelirata: „Kihunyt a Világ világossága.”
A temesvári Hunyadi-kastélyban ma a Bánság Múzeuma működik.
