Hadvezér, temesi főispán, Délvidék főkapitánya, országbíró.
Mátyás király a törökök elleni harcot híres hadvezérére, Kinizsi Pálra bízza. A hagyomány szerint Kinizsi szülőhelye a Bihar vármegyei Kinis. Román források szerint a Temes megyei Kenézfalva (Satchinez, Kinizsi nevét a román történészek előszeretettel Paul Chinezuként említik) lehet születésének a helye. A Kinizsiek szerb eredetűek. Pál apja harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.
1467-ben említi először Mátyás király egyik rendeletében Máramaros megye főispánjaként. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnik fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapja Vázsony várát, a hozzátartozó birtokkal együtt. Az itteni „Kinizsi várat” aztán palotával, barbakánszerű kapuvédőművel egészíti ki. A személyéhez rengeteg monda fűződik, talán a legismertebb szerint az apja malma mellett heverő Kinizsitől Vastag Balázs lánya vizet kér, s ő tálcaként malomkövön nyújtja oda a vízzel telt mihókot.
1478-ban pálos szerzeteseket telepít a mezővárossá előlépett Vázsonyba, számukra kolostort és templomot építtet. Ebben az évben nevezi ki Mátyás király Kinizsi Pált temesi főispánná és a Délvidék főkapitányává. Itt éri a törököktől szorongatott Vastag (Magyar) Balázs segélykérő üzenete. 1479. október 13-án a Báthori István erdélyi fejedelem által már-már elvesztett kenyérmezei ütközetet – ahol körülbelül 20000 török ellenében 12-15000 fős sereg áll – személyes hősiességével dönti el a magyarok javára.
1480 körül feleségül veszi Magyar Balázs lányát, Benignát. 1480-ban megkapja Somló várát is. Mátyás király 1481-ben a déli végek védelmével bízta meg, mert ebben az évben a törökök Iszkender pasa vezetésével rabolnak és pusztítanak Temesvár környékén. Kinizsi nemcsak visszaveri a törököket, hanem Szerbiába betörve Galambócnál teljesen szétveri csapataikat. Ezernyi török holttest borítja a csatateret, maga Iszkender pasa is életét veszti. A szerbek kérik Kinizsit, bocsássa be őket magyar területre. Kinizsi mintegy 25-30 ezer szerbet telepít be a délvidéki vármegyékbe, számos családot Temesvár, Nagypalánk városrészébe is.
1483-ban II. Bajazid szultán ötévi fegyverszünetet köt Mátyás királlyal, amelyet 1488-ban további három évre meghosszabbítnak, ez alkalmat ad Kinizsinek Temesvár és a Temesköz felforgatott állapotának rendbetételére. A nyugalom nagyon rövid ideig tart, még le sem jár a fegyverszünet, a törökök megkezdik rablókalandjaikat Temes vármegyében, s egész Temesvár alá hatolnak, ahonnan Kinizsi visszariasztja őket.
Mátyás királynak 1490-ben bekövetkezett halála után már nemcsak a törökök veszélyeztetik a köznyugalmat, hanem a hatalmaskodó oligarchák is. Kinizsi II. Ulászló pártjára áll a trónkövetelő Korvin Jánossal szemben.
1491-ben helyreállítja a közbékét a Dráva és Száva mellékén, és vezértársával, Báthory Istvánnal együtt sikeresen visszafoglalja az egy évvel korábban Miksa császár által elfoglalt Székesfehérvárt. 1492-ben megsemmisíti a szétzüllött fekete sereget, Mátyás király egykori híres, de már elvadult seregét.
1494-ben szélütés éri, de II. Ulászló király még ezt követően is kinevezi országbírónak. A király 1494. szeptember 25-én Temesvárra jön, ahol 5 napot tölt a várpalotában Kinizsi vendégeként. Temesvárt ekkor úgy említi egy oklevél, mint Kinizsi Pál temesi főispán lakóhelyét: „Civitas Themesensis et castrum in eadem habitum, habitatio scilicet M. domini Pauli de Kenys, comitis Themesensis”.
Kinizsit a király 1494. november 13-án Szendrő várának elfoglalásával bízza meg, de ezt a temesi főispán már nem tudja megtenni, mert halálos lázba esik, és 1494. november 24-én a Száva bal partján fekvő Szentdemeter mezővárosban – ahova időközben vitték – meghal.
Temesvárt utcanév hirdeti emlékét.
