Nagybirtokos, főrendiházi tag, királyi titkos tanácsos, országgyűlési képviselő.
Apja Nákó Sándor (1813-ban kapja meg a grófi rangot), anyja Festetics Terézia grófnő. A gazdag makedóniai család 1780 körül költözik Magyarországra. Kiváló tagja Nákó Kristóf (1725?-1800), akinek nagy érdemei vannak a magyar mezőgazdaság fölvirágoztatásában. A Törökországból áttelepedő család hatalmas vagyonnal érkezik. Egy sajátos balkáni etnikumhoz tartoznak, amely makedoromán, újgörög macedón, vagy éppen cincár néven ismert. Saját nyelvükön arománoknak nevezik magukat. Az arománok zárt kereskedelmi társaságokba tömörülnek, és az örmények és zsidók mellett, kézbe veszik a Monarchia pénzforgalmát, marhakereskedelmét, gabona- és bőrexportját.
Nákó Kristóf több szerb és örmény családdal osztozik a hatalmas bánsági kamarai bérleteken, majd amikor erre lehetősége adódik, ezeket örökáron megváltja. Így kerül a Nákó famíliához két nagy torontáli kincstári birtok: 1781-ben a kikindai járáshoz tartozó Nagyteremia, más néven Máriafölde (ma: Teremia Mare) és 1782-ben Nagyszentmiklós. Ezáltal a zágrábi püspökség, meg Csekonics József mellett Torontál egyik legnagyobb földesurává válik.
Bár országszerte a bánsági jobbágyok helyzete a legjobb, a feudális kötelékek zavaróan hatnak a termelésre. Nákó Kristóf érdekeltté akarja tenni a földműveseket a termények előállításában, de látnia kell, hogy mennyire járatlanok és tudatlanok. A helyzeten nem kényszer alkalmazásával kíván segíteni, hanem a műveltségi szint emelésével, az ésszerű gazdálkodás fortélyainak elsajátításával. 1799-ben végrendeletileg úgy rendelkezik, hogy a jobbágyok törekvő fiai számára mezőgazdasági uradalmi iskolát nyissanak, ahol a tanítás ingyenes, a tanszerek beszerzésére pénzt kapnak, a tehetségesebbek pedig ösztöndíjat is a továbbtanulásra (24 éves korig évi 128 forintot). Tizenkét diák számára biztosít bennlakást: három magyarnak, három románnak, három szerbnek és három németnek. Az iskola tanrendjét a kor ismert mezőgazdasági szakírója és pedagógusa, Tessedik Sámuel állítja össze, az alapító kívánalma szerint. Az iskola 1801 októberében indul, s 1948-ig állt fenn.
A nagyszentmiklósi gazdasági iskola európai jelentőségű, hagyomány és fontos neveléstörténeti tény, jóllehet az utódok nem sáfárkodtak az elődhöz méltó módon, nem gondoskodtak az iskola kellő ellátásáról. Az állam 1863-ban előbb kötelezi őket, hogy a végrendelet szellemében járjanak el, majd 1887-ben átveszi a tanintézetet. Ebben az időszakban két Bartók vezeti az iskolát: Bartók János és Bartók Béla, a zeneszerző nagyapja és apja. A tanodát Kristóf Intézetnek nevezték, de a környéken csak Bartók-iskolaként emlegetik.
Nákó Kristóf nevéhez fűződik a „nagyszentmiklósi aranykincs” felfedezése is, hiszen 1799-ben az ő birtokán bukkantak a földbe rejtett mesés leletekre.
Nákó Kristóf fia a grófi címet elnyerő Sándor, Kálmán apja. Kálmán ifjúkorának regényes mozzanata, ahogyan 1842-ben Nákóné Gyertyánffy Berta grófnőt, a művészet és a jótékonyság nagyasszonyát az apai ellenkezést kijátszva elveszi feleségül. Az ifjú pár 1848-ban, Sándor gróf elhunytával veszi birtokba a nagyszentmiklósi uradalmat. A helybeliek hamar megkedvelik az
ifjú grófnőt, aki korának legtanultabb asszonyai közé tartozik. Kiválóan fest – reneszánsz stílusban készült Madonnája ma is látható a nagyszentmiklósi katolikus templomban –, jó stílusérzékkel ír, főként az útleírás műfajában jeleskedik, a zongorajátékban meg valóságos virtuóz. Cigány muzsikusokból zenekart alakít, velük lép fel jótékonysági hangversenyeken otthon és Budapesten, 1860-ban a nagyszentmiklósi születésű nyelvész, Révai Miklós szobra felállításának javára koncerteznek.
Kálmán 1850-től császári és királyi kamarás, a főrendiháznak 1861-től tagja. Az Iparművészeti Társulat alapító tagja, az Osztrák-Magyar Államvasutak és az Anker Biztosító igazgatótanácsi tagja. Főleg az ő érdeme az Aranka csatornázási társulat megalakítása, amely Torontálban a maga nemében úttörő. Nagyszentmiklóson neje emlékére és neve alatt 40 ágyas kórházat alapít, Puszta-Porgányon pedig 100 tanuló számára mintaiskolát nyit. A nagyapja által alapított földmíves-iskolát, mely az ötvenes években megszűnt, 1864-ben új életre kelti és támogatja. Nagyszentmiklósi kiterjedt birtoka a legkiválóbb mintagazdaságok egyike.
Mindezek ellenére Nákó Kálmán valójában csak neje halála után, 1882-ben lép közéleti pályára. 1887 után a nagyszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője s Torontál vármegye közéletében nagy szerepet játszik. Mind a képviselőházban, mind a delegatióban több ízben korelnökként működik.
Írásai jelennek meg a Vadász- és Versenylapban, emlékére lovas-díjat alapítanak.
