Gépészmérnök, műegyetemi tanár, vezérigazgató, miniszteri tanácsos. 1854. május 23-án született Újaradon. Reáliskolai érettségit tesz Nagyszebenben, majd műegyetemre jelentkezik. Nagyon fiatalon, 1872-ben fejezi be a zürichi műszaki egyetemet. Gépészmérnöki pályafutását az augsburgi Riediger L.A. gépgyárban kezdi (1872–73), majd a magyar királyi államvasutaknál folytatja (1873–78). 1878-ban a rigai műszaki egyetemen tanársegéd 1880-ig, ahonnan a zürichi műszaki egyetemre […]

Bővebben...

Ügyvéd, királyi főügyész, elbeszélő, regényíró, drámaíró. Gozsdu Elek a vajdasági Ercsiben született 1849. november 28-án. Családja makedoromán származású. Soknemzetiségű, több kultúrát ápoló környezetben nő fel, a családban magyar anyanyelvűnek nevelték, ortodox vallását viszont mindhalálig megőrizte. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végzi. Itt szerez jogtudományi diplomát és jogi doktorátust, s ugyancsak a magyar fővárosban közli első […]

Bővebben...

Tanár, történész, szerkesztő, író, irodalomtörténész. Tarnói és draskóczi Miletz János katolikus kántortanítói családban születik Tápiógyörgyén, 1841. szeptember 8-án. Tanulmányait Kecskeméten, Jászberényben, Egerben és Győrött (bencés papnövendékként) végzi. 1863-tól kezdődően tanít: a kiskunfélegyházi városi katolikus gimnáziumban, a verseci városi reálgimnáziumban (1870-71), a temesvári királyi főreáliskolában (1871-1879), a budapesti II. kerületi római katolikus egyetemi főgimnáziumban (1879-1880) és […]

Bővebben...

Mérnök, geológus, paleontológus, egyetemi tanár, akadémikus. Ruszkabányán, a Hofmann Testvérek és Maderspach Károly Bányatársulat székhelyén született 1839. november 27-én. Apja Hofmann Zakariás bányamérnök, tehetséges geológus, anyja Buchwald Antónia. Az apa 1873-tól Temesvárott él. Hofmann Károly itt jár kereskedelmi iskolába, majd Bécsben főreáliskolába. 1856–57-ben a bécsi műegyetemen, a következő évben pedig a karlsruhein tanul. 1858-tól már […]

Bővebben...

Jogász, a magyar postaügy megszervezője, vezérigazgató, miniszteri tanácsos. A magyar postaügy megszervezőjeként Baross Gábor munkatársa, az önálló magyar posta szervezeti kiépítése, a posta, távíró és telefon egyesített intézményének műszaki fejlesztése, pénzügyi és jogi helyzetének megszilárdítása az ő nevéhez fűződik. Nagyszentmiklóson született 1834. augusztus 4-én. Apja Heim Henrik ruhafestő-mester, anyja Knorr Katalin, a zsombolyai árvaházban nevelkedett […]

Bővebben...

Lo Presti Árpád-József (1828–1879) Különc nagybirtokos, báró, katonai futár, politikus, Kelet-utazó, mecénás. Báró Lo Presti Árpád-József Lajos-Álmos testvéreként Mercyfalván születik. Spanyol anyanyelvű apja fiait a magyar nyelv elsajátítására buzdítja. Szűkszavú információk utalnak arra, hogy neveltetése a bátyjáéhoz hasonló úton haladt. 1848-ban Görgey futártisztje, bátorságáról, vakmerőségéről és hazafiasságáról ismert százados, majd őrnagy. (Jókai Mór említi Emléksorok […]

Bővebben...

Földbirtokos, liberális politikus, képviselő, a Szemere-kormány igazságügy-minisztere. Előkelő bánsági szerb földbirtokos családban született Fiumében (ma: Rijeka) 1811. július 20-án. Keresztneve Szabbás illetve Száva, magyarul Sebő. Elemi és középiskoláit Temesvárott végzi, itt sajátítja el a magyar (és a latin) nyelvet, majd jogot tanul. A tehetséges fiatalember apja halála után tisztviselői pályára lép, Temes megyében lesz aljegyző, […]

Bővebben...

Honvéd altábornagy, aradi vértanú. Eleméri és ittebei Kiss Ernő Temesvárott született 1799. június 13-án, Kiss Ágoston és Bogdánovits Anna második fiaként. Apja korán elhunyt, mostohaapja, báró Ernst Loewen, későbbi tábornok egyengette Ernő katonai pályáját. A bécsi Theresianum (Teréz-akadémia) elvégzése után, 1818-ban a császári hadsereg egy dzsidásezredében indul katonai pályafutása. 1845-ben a 2. (Hannover) huszárezred parancsnoka […]

Bővebben...

Károly Róbert, I. Károly – Magyarország királya, a magyar Anjou-ház alapítója. A magyarságot felemelő, új és erős szövetségi rendszerbe helyező, az országot pénzügyi reformjaival gazdaságilag is fellendítő, erőskezű és sikeres uralkodó – annak ellenére, hogy uralkodásának kezdetét belső csatározások nehezítik meg. Károly Róbert V. István Árpád-házi magyar király dédunokája. 1300-ban mint ellenkirály lép fel, s […]

Bővebben...

Országos és világbajnok vívó, érdemes sportmester. A romániai vívósport egyik legkiválóbb egyénisége Temesváron született. A Törekvés Egyesületben sajátította el a tőrvívás ábécéjét. Nővérének, az ugyancsak tőrvívó Dalmának, és unokatestvérének, a köztiszteletnek örvendő vívóedzőnek, Feisthammel Otmárnak a tanácsai jó útravalónak bizonyultak. A Törekvés szakosztályában Török Egon és Altmann András foglalkozott a tehetséges, bátor és technikás fiúval. […]

Bővebben...

Festőművész, díszlettervező, főiskolai tanár Tehetségkutatók fedezik fel adottságait szülővárosában, Sepsiszentgyörgyön, és irányítják a marosvásárhelyi művészeti középiskolába, ahol Barabás István, Bordi András, Pittner Olivér, Nagy Pál oktatják. Tanulmányait Kolozsvárt folytatja, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán, ahol 1957-1963 között Abodi Nagy Béla és Andrássy Zoltán a mesterei. Kiváló eredménnyel zárja tanulmányait. Temesvárra kerül, Tanárképző Főiskola […]

Bővebben...

Többszörös országos bajnok és csúcstartó atléta, érdemes sportmester. Temesváron született a XX. század hatodik és hetedik évtizedének egyik legjobb romániai atlétája, Vámos Zoltán, aki az országos válogatott, továbbá temesvári és bukaresti együttesek színeiben tiszteletet parancsoló eredményeket ért el. Igazi lokálpatriótaként, bárhol járt a világban, büszkén beszélt a temesvári atlétika másfélszázados hagyományairól, ahol Romániában 1923-ban először […]

Bővebben...

Úszóbajnok és edző, a tiszteletére emlékversenyeket rendeznek. Az ILSA (Gyapjúipar) Sportklubban úszóként 1940-ben kezdi el tevékenységét Lovas Péter, akit sportolói pályafutásának befejezése után Temesvár legjobb edzőjeként tartanak nyilván. Az újságíró apa, Lovas Arisztid gyermeke számára azért választja az úszást, mert ez a sportág Temesváron az elmúlt évszázad kezdetétől a legnépszerűbb testedzési tevékenységek közé tartozik. Miután […]

Bővebben...

Színművész, filmszínész, rendező. Galócáson (Hargita megye) született. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen a Katolikus Gimnáziumban és az Egészségügyi Szakközépiskolában végzi. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi, de mivel időközben a színészképző főiskolát Marosvásárhelyre költöztetik, 1956-ban a „Székelyföld fővárosában” a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerez diplomát. Tanárai Delly Ferenc, Tompa Miklós és Kovács György. Évfolyamtársaival (Adleff Ingeborg, Sinka Károly, Szabó […]

Bővebben...

Költő, regényíró, műfordító, közíró. Temesváron született, Mann Endre újságíró, szerkesztő, műfordító fiaként. Líceumi tanulmányai elvégzése után, szülővárosában gyári munkásként dolgozik. Nemzedékének jellemző képviselője: előbb kötelezi el magát a politikumnak, mint az irodalomnak. Fiatalon bekapcsolódik az antifasiszta mozgalomba, ezért előbb internáló táborba, majd 1944 őszén börtönbe kerül. Szabadulása után a temesvári Luptătorul Bănăţean napilapnál kezd el […]

Bővebben...

Labdarúgó, csapatkapitány, kitüntetett klubvezető. Az 1932-ben megalakult Temesvári CFR Sportklub labdarúgócsapatának legjobb játékosaként Kovács József bekerül a román futball történetébe. A jól fejelő, technikás sportoló ellenfeleit megfélemlítő bátor, de sportszerű játékáért, pontos átadásaiért és erős lövéseiért a csapattársak, az edzők és a szurkolók bizalmát élvezi. A Temesváron a gyárvárosi Patria-pálya szomszédságában született fiú 12 éves […]

Bővebben...

Vízilabdázó, a hatszoros bajnok, az ILSA és a román válogatott kapusa. Hat országos bajnoki címével és egy ezüstérmével az ILSA (Gyapjúipar) vízilabdacsapata aranybetűkkel írta be nevét a temesvári sport történetébe. A város együttesei közül több érmes hellyel csak az Universitatea női kézilabdacsapata büszkélkedik, amely tízszer országos bajnok, hétszer pedig ezüstérmes lett. A nyugati és közép-európai […]

Bővebben...

Lepkész (entomológus), muzeológus. Temesváron született. Fiatal kora óta a természet szerelmese, kiváltképpen a lepkék világáé. Már 1926-ban 4000 példányból álló lepkegyűjteménye van. A gimnáziumi évei alatt – a temesvári piaristáknál érettségizik 1927-ben – szorgalmasan látogatja a lepkegyűjtők összejöveteleit. A katonai szolgálat teljesítése után lakatostanonc és Chemnitzbe küldik szakmát tanulni. A lepkék iránti vonzalma itt is […]

Bővebben...

Újságíró, elbeszélő, dramaturg. Budapesten született, itt érettségizik 1919-ben, 1922-ben színészdiplomát szerez az Országos Színművészeti Főiskolán, majd Berlinben színházi rendezést tanul. Rövid ideig az UFA-filmgyárban segédrendező. Beutazza Európa jelentős városait, részt vesz egy északi-sarki expedícióban és egy nagyobb szabású afrikai utazáson is. 1922-től hírlapírással is foglalkozik: magyar, angol és amerikai sajtóvállalatok munkatársa. Újságcikkek, tudósítások és interjúk […]

Bővebben...

Költő, író, újságíró. Az Arad megyei Borosjenőn született. Középiskolai tanulmányait az aradi reálgimnáziumban, a pozsonyi kadétiskolában folytatja, majd a székelyudvarhelyi római katolikus gimnáziumban végzi. 1916-ig a Vulcănescu nevet viselte. Két esztendőn át Budapesten, közgazdasági szakon egyetemi hallgató, onnan kimaradva a Világ szerkesztőségében kezdi el újságírói pályáját. Verssel a Nyugatban jelentkezik (1924), majd visszatér szülőföldjére, itt […]

Bővebben...