Vegyész, középiskolai és egyetemi tanár, tudománytörténész.
1929. augusztus 5-én született Temesvárott. A nagy múltú Piarista Főgimnáziumban érettségizik 1948-ban. Az övé az utolsó végzős évfolyam az egyházi iskolák államosítása előtt. Egyetemi tanulmányait 1949–1953 között a kolozsvári Bolyai Egyetem kémia szakán folytatta kitűnő eredménnyel. A fehérjék kutatásában szeretne tevékenykedni, a sors azonban úgy hozza, hogy a temesvári Gyárvárosban működő Magyar Vegyes Középiskolában lesz kémiatanár. Nagy odaadással tanít, hangsúlyt fektet a laboratóriumi kísérletek bemutatására. Néhai diákjai megemlítik, hogy sokat tanultak tőle a tudomány és a kultúra különböző területeiről. Oktatói tevékenységéből nem maradt ki a természetjárás. Botanikai, geológiai és egyéb – enciklopédikus – ismeretei mindig tanulságosak voltak kirándulótársai számára.
1963-ban átkerül a Tanárképző Főiskola módszertani tanszékére. A Temesvári Tudományegyetem 1966-ban megalakuló fizika-kémia szakán folytatja tevékenységet különböző tanszékeken: módszertan, általános kémia valamint szervetlen kémia. Előadásait nagy gonddal készítette elő. 1973-ban a központi hatalom megszünteti az egyetem fizika-kémia szakát. Hű marad az oktatáshoz, a külföldi hallgatók előkészítő évén tanít kémián kívül számos tantárgyat (például anatómiát stb.) a rá jellemző alapossággal.
1979-ben doktorál, doktori disszertációja a periodikus kémiai reakciókat tanulmányozza elméleti és gyakorlati szempontból. A téma aktualitását tükrözi, hogy I. Prigogine moszkvai születésű belgiumi kutató Nobel-díjat kapott a periodikus reakciók elméleti tanulmányozásáért és modellezéséért. A kutatott periodikus jelenségeknek filozófiai vonatkozása is van: az anyag önszerveződése abiotikus (nem élő) szinten.
1990 őszén visszaállított kémia fakultáson nagy lelkesedéssel vesz részt a laboratóriumok újraindításában. Több tárgy oktatását vállalja, például a kémiától távol álló biomatematikát.
Pedagógiai tevékenysége mellett fontosnak tartja az ismeretterjesztést. Számos cikke jelent meg újságokban és folyóiratokban. A legigényesebbek a kolozsvári Korunk folyóiratban jelennek meg (Természettudomány és filozófia 1967/3; A nevelés néhány ellentmondásáról 1970/11; Az egy és oszthatatlan kultúra 1972/6; Pedagógia és a tudomány dinamikája 1976/1).
A felnőttoktatásban is aktívan részt vesz, 1968-ban a vezetésével alakul meg a Kisenciklopédia, a temesvári Szabadegyetem magyar nyelvű előadássorozata, Salló Ervin kezdeményezésére. A Kisenciklopédia rendezvényein a természeti kincsek, helytörténet és turizmus, zenevilág, képzőművészet, korszerű medicina, ésszerű táplálkozás, technika köreiből tartottak előadást tanárok, tudományos kutatók, szerkesztők, írók, orvosok és mérnökök bemutatásra. Salló Ervin maga több témában tartott előadást, amelyek színvonala vetekedett a későbbi Mindentudás Egyeteme tévésorozat adásaival – idézi fel alakját dr. Matekovics György, aki átvette a Kisenciklopédia vezetését.
Több könyvnek szerzője illetve társszerzője, ezek illusztrálják széleskörű érdeklődését és ismereteit. A Bolyai János munkásságának szentelt kötetben (A semmiből egy új világot teremtettem) Salló Ervin két fejezetet ír (A geometria két évezrede és Adalékok a temesvári Bolyai kultusz történetéhez). A könyv társszerzői Neumann Mária matematikus és Toró Tibor fizikus. További munkák társszerzője (A modell és valóság, Zöld emberkék, tollas kígyók, tüzes szekerek). Említésre méltók még tudományos folyóiratokban megjelent cikkei, egyetemi előadásai (kurzusai) és laboratóriumi útmutatói, valamint a románul nyelven közölt módszertani könyve (Experimente chimice în Scoală – Iskolai kémiai kísérletek).
Szenvedélyes könyvgyűjtő. Könyvek iránti szeretete eredményezi hatalmas könyvtárát, amelyet aktívan használt egy életen át. Soha nem szűnt meg a tudomány fejlődését követni. Foglalkoztatja a szimmetria problémája, a szervetlen és szerves világban megjelenő különböző geometriai formák. A huszadik század utolsó évtizedeiben megjelent káoszelmélet iránt is érdeklődik. Nyugdíjas éveit is végigkíséri nevelői tevékenysége, több alkalommal részt vesz a középiskolások nyári tudományos táborában. Érdeklődő diákokkal szívesen foglalkozik kémiából és biológiából segíti felkészüléseket hazai és nemzetközi tudományos diákkonferenciákra. A kutatómunkát nem hagyja abba, az Akadémia kémiai intézetében dolgozik szinte utolsó leheletéig. 2009. szeptember 4-én ragadja el a kór.
A Szórvány Alapítvány 2008-ban Közösségünkért Díjat adományoz neki
